Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Több mint háromezer katona és százötven harci jármű vonult ma fel Baku utcáin – Azerbajdzsán győzelmet ünnepelt.
Az 1994 óta befagyott hegyi-karabahi konfliktus sorsát végül nem a diplomácia, hanem a nyers katonai erő döntötte el.
Baku a jelek szerint évek óta készült rá, és amikor szeptember 27-én az azeri csapatok offenzívába kezdtek a de jure Azerbajdzsánhoz tartozó, de 26 éve örmény irányítás alatt álló Hegyi-Karabahban és a körülötte lévő területeken, a hadművelet másfél hónap alatt sikerrel zárult. November 10-én Örményország kapitulációra kényszerült, a Karabah körüli területekről ki kellett vonni a csapatait, a régió pedig orosz békefenntartók ellenőrzése alá került. A hivatalos adatok szerint a 44 napos konfliktus 2783 azeri és 2660 örmény katona halálával járt.
A győzelmi parádén Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke is részt vett. Ilham Aliyev azeri államfővel a pódiumon állva, kiemelt vendégként köszöntötte a résztvevőket. Szakértők szerint Baku győzelmében kulcsszerepük volt a török harci drónoknak és katonai koordinátorainak. A törökök segítségét beszédében Aliyev is hangsúlyozta, aki szerint Baku végig érezte Ankara támogatását a háta mögött.
„A testvérem [tudniillik Erdoğan – a szerző] elmondta, hogy Azerbajdzsánnak igaza van ebben a háborúban. Elmondta, hogy Azerbajdzsán nincs egyedül, Törökország mindig mellette fog állni. Ez az egységünk, testvériségünk megnyilvánulása. Törökország Azerbajdzsánnak nyújtott politikai és erkölcsi támogatása büszkeséget és örömet okoz Azerbajdzsán minden egyes polgárában” – idézte Aliyev szavait az ABC azeri hírügynökség. A török elnök a bakui pódiumon állva figyelmeztette Örményországot, hogy az azeri földek felszabadítása még nem jelenti a küzdelem végét.
– A politikai és katonai területen folytatott harc a legkülönbözőbb területeken folytatódik majd. Örményországnak észhez kell térnie. Az örmény politikusok és diaszpóra bajt hozott a saját népére. Ha az örmény nép tanul a karabahi háborúból, új korszak kezdődhet a régióban!
– üzente.
Közben alig ötszáz kilométerre Baku örömmámorban úszó utcáitól Jerevánban súlyos belpolitikai válság bontakozott ki, amely a november 10-i örmény kapituláció után kezdődött. Az ellenzék hazaárulással vádolta meg Nikol Pasinjan kormányfőt, és lemondásra szólította fel, amire a kormányfő egyelőre nem hajlandó. Az örmény politikus maga is egy békés forradalom során került hatalomra 2018-ban, most jár ciklusa felénél, megbízatása 2022-ig szól. A múlt szombati tüntetéseken 17 örmény ellenzéki párt egy közös jelöltről döntött, aki Pasinjan lemondása után vezetné az országot, levezényelve az új, előre hozott parlamenti választásokat.
Az ellenzék jelöltje a 74 éves Vazgen Manukjan, aki harminc évvel ezelőtt, 1990 és 1991 között volt az ország kormányfője, majd a folytatódó karabahi háború során, 1992 és 1993 között védelmi miniszterként szolgált. A tüntetők keddig adtak ultimátumot Pasinjannak a lemondásra, annak lejárta után pedig újult erővel vonultak az utcákra. Pasinjant jogilag szinte lehetetlen elmozdítani, amíg ezt ő maga nem akarja: az örmény alkotmány szerint a kormányfő lemondatásához a képviselők legalább kétharmada szükséges, miközben a 132 fős örmény parlament 85 képviselője kormánypárti.
A csütörtöki és pénteki tüntetéseken több mint száz embert állítottak elő. A tiltakozások nem mozgatnak meg nagy tömegeket, a miniszterelnök távozását inkább a politikai elit követeli. Az elmúlt napokban Pasinjant lemondásra szólította fel többek között a Nemzeti Tudományos Akadémia, az örmény egyház vezetője, regionális városvezetők és civil szervezetek, valamint a Jereváni Állami Egyetem vezetése.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Rengetegen hallgatták Orbánt Viktort - fotók
Elszólta magát a megcsalásról a magyar sztárpár
Házasság első látásra: Enci megfenyegette Andrist, mindent kitálal
Ukrajnában szavaztak a magyarokról – lesújtó a végeredmény
50 hullócsillag ragyog az égen - erre a három csillagjegyre köszönt rá a szerelem
„Miért akarnánk, hogy egy ilyen játékos a padon üljön?” - a Liverpool szurkolói elmondták, mit gondolnak Szoboszlai Dominikról (VIDEÓ)
Tangás fürdőruhára vetkőzve ünnepelte születésnapját Szőke Zsuzsi
Az olaszok plusz BL-helye már biztos, a másodikra a németek a befutók
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Gyűlöletcunami és lincshangulat Magyar Péter vidékjárásán + videó
Ezen a napon vesznek végső búcsút a hős szívbeteg lánytól
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra.
India a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága.
A NATO jövőjéről és az orosz–ukrán háborúról beszélgetett a Magyar Atlanti Tanács, elnöke, alelnökei és főtitkára.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Sokaknak nem tetszik, ha pozitívan kellene Magyar Péterről írniuk Deák Dániel szerint.
Több mint kétszáz művész érkezik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
