Ősi koponyát találtak a számítógépben

Egyetlen új maradvány megváltoztathatja az ember fejlődésével kapcsolatos gondolkodásunkat, ám annak felfedezése — barlang mélyén vagy kőzetbe ágyazva — továbbra is embert próbáló küzdelem az antropológusoknak. Egyszerűbb, ha az eddigi leletek alapján konstruá­lunk egy újabbat.

Fotó: Aurélien Mounier/CNRS-MNHN

– Évekbe telhet és szerencse is kell, hogy valaki az emberi evolúció egyik hiányzó láncszemére bukkanjon – mondta Aurélien Mounier, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum paleoantropológusa a New York Timesnak. Két napja Mounier és Marta Mirazón Lahr, a brit Cambridge Egyetem kutatója egy virtuális koponyát mutatott be, amely szerintük a modern ember közös őse lehet. Ez a feltételezett felmenő mintegy 300 ezer évvel ezelőtt Afrikában élhetett. A Nature Research folyóiratban közzétett koponya feltűnően hasonlít a Kelet- és Dél-Afrikában talált, megközelítőleg azonos korú fosszíliákra.

A DNS-kutatások alapján az ember­elődök 260-350 ezer évvel ezelőtt valahol Afrikában éltek, de annak meghatározása, hogy ezek hogyan fejlődtek ki, miként követték egymást, bonyolult kirakós játék. Az afrikai fosszilis adatok nem kínálnak egyszerű válaszokat. Az elmúlt évtizedekben a kutatók olykor furcsaságokkal is találkoztak. 1986-ban például 270-300 ezer évvel ezelőtt élt lény maradványait fedezték fel Kenyában. A megtalálók Archaikus Homo sapiensnek nevezték el, míg más szakértők szerint az a valami másik fajhoz tartozik, illetve többen nem nyilvánítottak véleményt.

Fotó: Aurélien Mounier/CNRS-MNHN

Két évvel ezelőtt jelentették be, hogy Marokkóban dolgozó tudósok 315 ezer éves fosszíliát találtak: Marrákestől nyugatra három fiatal felnőtt, egy kamasz és egy kisgyerek csontjaira bukkantak. A számítógépes rekonstrukciók alapján a háromszázezer éves Homo sapiensek szemből olyanok, mint a mai emberek, a koponyájuk hátsó része viszont még az emberelődökére emlékeztetően lapos és nyúlt. Ebből arra következtettek, hogy az arc már az emberré válás korai szakaszában kialakulhatott, a további evolúció (feltételezhetően) az agy formáját és működését módosította. Mounier és Lahr célja annak megértése, hogy az Afrikából származó különböző leletek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a modern emberekhez. A kutatók algoritmusok segítségével hasonlították össze a koponyák szerkezetét, kerestek közöttük evolúciós kapcsolatokat.

Első lépésként 260, a közelmúltban élt ember koponyájának CT-szkennelését végezték el, volt közte afrikai esőerdő lakója, a csendes-óceáni szigeteken és Grönlandon élő, illetve egy Izraelben talált százezer éves koponya, amely egyértelműen hasonlít a ma élő emberekre. Az adatbázisba kihalt rokonok, például neandervölgyiek adatait is felvitték, majd ezeket időrendi sorba tették, amivel nyomon tudták követni a koponyák fejlődését. Így jutottak el a háromszázezer éve élt közös ős feltételezett koponyaformájához.

– Többé-kevésbé modern ember – mondta róla Mounier.

A két kutató feltételezése szerint nagyjából 350 ezer évvel ezelőtt több közösség alakult ki egymással párhuzamosan a kontinensen, mindegyikre a nagy agytérfogat és egyre kifinomultabb eszközhasználat volt jellemző.