Peking és Washington között lavíroz Manila

Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke ideiglenesen felfüggesztette az országában állomásozó amerikai csapatok hazaküldéséről hozott, februárban bejelentett döntését. Fontos fordulat ez a két ország közötti, hagyományosan jó katonai kapcsolatok történetében. Az amerikai csapatok jelenléte a délkelet-ázsiai térség stabilitása szempontjából kulcsfontosságú kérdés.

Gál István (Manila)
2020. 06. 09. 19:29
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szigetország és az Egyesült Államok között 1999-ben lépett életbe az úgynevezett Látogató erők megállapodás, amely része egy több egyezményt magába foglaló stratégiai szövetségnek az egykori gyarmat és gyarmattartó között. Eszerint amerikai csapatok folyamatosan jelen vannak az országban, oktatnak és együtt gyakorlatoznak a helyi katonákkal, de szükség szerint segítséget is nyújtanak. Ez legutóbb Marawi városának három évvel ezelőtti ostromakor bizonyult kritikus fontosságúnak: a települést a hadsereg szabadította fel az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez köthető lázadók uralma alól. Az amerikai segítségnyújtás a déli szigetcsoportok között tevékenykedő kalózok, iszlamista és kommunista lázadók visszaszorításában nyújtott támogatásra is kiterjed.

Ennél sokkal fontosabb viszont, hogy geopolitikai szempontból a Kína területfoglaló tevékenységét megállítani törekvő stratégia egyik oszlopa az amerikai–Fülöp-szigeteki együttműködés. A Látogató erők megállapodását sok kritika éri: van, aki az ország szuverenitását félti, mások az amerikai imperialista törekvések és a filippínó szervilitás megtestesülését látják benne, de a katonai vezetők nagyra értékelik.

Az ország külpolitikáját új alapokra helyező, Kínával szoros baráti kapcsolatra törekvő, 2016 óta hatalmon lévő Rodrigo Duterte elnök már korábban is nyíltan vállalt konfliktust Amerikával. A fordulópontot az jelentette, amikor az Egyesült Államok indoklás nélkül visszavonta Ronald dela Rosa szenátor vízumát. A Szikla becenévre hallgató Dela Rosa az elnök régi szövetségese, akit Duterte – még Davao városának polgármestereként – karolt fel, majd tett országos rendőrfőkapitánnyá. A politikai pályára lépett bizalmas volt az elnök rendpárti programjának az arca, és a hírhedtté vált, több ezer halálos áldozattal járó drogellenes háború irányítója. Bár Washington nem adott hivatalos indoklást, tudni lehet, hogy több olyan Fülöp-szigeteki politikus beutazását is megtagadták, akik Duterte egy kritikusának bebörtönzésében érintettek voltak.

Az elnök februárban ultimátumot adott Amerikának, hogy a barátságtalannak vélt lépés miatt kiutasítja katonáit az országból és korlátozásokat vezet be a beutazó amerikai turistákkal szemben. Az erről szóló döntést a napokban ideiglenes felfüggesztették, illetve novemberig halasztották, a hivatalos indoklás szerint a koronavírus-járványra való tekintettel, amiről Duterte az amerikai elnökkel, Donald Trumppal is egyeztetett. Megfigyelők szerint a halasztásnak ahhoz is köze lehet, hogy Kína a globális krízis alatt további, a Fülöp-szigetek fennhatósága alá tartozó tengeri területeket foglalt el.

Elrettentés

Az Egyesült Államokkal fenntartott szövetség abból a szempontból kulcsfontosságú a Fülöp-szigetek számára, hogy ellensúlyozni tudja Kínának a délkelet-ázsiai térségben megnőtt befolyását – mondta a South China Morning Post angol nyelvű hongkongi lapnak Lucio Blanco Pitlo biztonságpolitikai elemző. Hasonló véleményt fogalmazott meg Richard Javad Heydarian, Fülöp-szigeteki újságíró, mondván: érthető Duterte visszakozása, hiszen a különböző területfoglalásokkal és a mesterséges szigetek kiépítésével Peking nyomatékát adta annak, hogy ki akarja terjeszteni befolyását és hatalmát a Dél-kínai-tenger felett, amelyen keresztül a nemzetközi kereskedelmi forgalom mintegy harminc százaléka halad át. – Úgy tűnik, Duterte többre értékeli a megállapodást az Egyesült Államokkal annál, hogy egyszerűen felmondja. Kulcsfontosságúak az amerikai biztonságpolitikai kapcsolatok Kína elrettentése szempontjából – közölte Derek Grossman biztonságpolitikai szakértő. Rámutatott arra is: a megállapodás az Egyesült Államoknak is nagy jelentőséggel bír, mert bár az amerikaiak Japánban, Dél-Koreában és Ausztráliában is állomásoztatnak csapatokat, a Fülöp-szigetek közelebb van a Dél-kínai tengerhez. A South China Morning Post szerint a koronavírus-járványból eredő gazdasági nehézségek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Duterte visszavonja korábbi döntését. (K. Z.)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.