Politikai akarat birtokában megállítható lenne a migráció

Bakondi György elmondta: a határintézkedések feloldásával újraindult a migráció.

Athén, 2020. május 27. Szíriai menedékkérõk tüntetnek az athéni miniszterelnöki hivatal elõtt 2020. május 27-én, mert a nem kormányzati szervek által bérelt házakból a görög kormány döntése szerint ki kell költözniük. MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu Fotó: Oresztisz Panajotu

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint politikai akarat birtokában megállítható lenne az Európába irányuló illegális migráció.

Bakondi György kedden, a témában rendezett budapesti háttérbeszélgetésen közölte: a koronavírus-járvány miatt Európa nemzetállamai igen szigorú határintézkedéseket vezettek be, amelyek hatására a spanyol, az olasz és a balkáni illegális migrációs útvonalon jelentősen csökkent a mozgás az elmúlt hónapokban. A korlátozások feloldásával azonban – a 2019 hasonló időszakát is meghaladó intenzitással – újraindult a migráció – mutatott rá. Ha a politikai akarat meglenne, akkor „igenis meg lehetne állítani az illegális migrációt, tehát nem igaz az ezzel ellentétes liberális mantra” – értékelt.

Bakondi György egyúttal reális célnak nevezte, hogy az Európai Unió határain kívül állítsák meg az illegális bevándorlást.

A migrációs helyzet alakulásáról felidézte, hogy február 28-án a határnyitásról szóló sajtóhírek bátorítására migránsok több száz tagú csoportjai egymás után indultak el a törökországi menekülttáborokból az unió felé. Bakondi György figyelemreméltónak nevezte, hogy köztük csak elenyésző számban voltak szír menekültek, többségük a török-iráni határon érkezett a kisázsiai országba.

Bakondi György elmondta: a török hatóságok május 22-éig több mint 56 ezer – köztük afganisztáni, iráni, iraki, palesztin, valamint a magrebi és a szubszaharai régióból érkező – migránst tartóztattak fel a határon, ami jelentős növekedést jelent, a török felségvizeken feltartóztatottak száma pedig enyhe növekedést mutat.

Kitért arra, hogy szintén május 22-éig Törökországban 3 millió 579 ezer szír menekültet tartottak nyilván, a március elején megkötött idlíbi tűzszünet következtében pedig 285 ezren tértek vissza Szíriába.

Törökország irányából idén mintegy 9500 migráns érkezett, közülük márciusig – a járvány előtt bevezetett korlátozásokig – mintegy kilencezren – mondta.

Bakondi György úgy folytatta, hogy Görögországban, ahol jelenleg 150 ezer menedékkérő tartózkodik, a hónap elején jelentették be az új migrációs politikai főbb elemeit. Ezek között említette, hogy a befogadóközpontok vezetését közvetlen kormányirányítás alá helyezik, valamint hogy tovább gyorsítják a menekültügyi eljárást, a táborokban pedig biometrikus beléptetést vezetnek be.

A görög rendőrséget és hadsereget múlt szerdán magasabb készültségbe helyezték, mivel értesüléseik szerint mintegy 6000 migráns mozgott a határ török oldalán – ismertette a belbiztonsági tanácsadó, azt is jelezve, hogy határáttörési kísérletek még nem voltak.

Észak-Macedóniában az utóbbi időszakhoz képest jelentős, a múlt héthez képest pedig kiugróan nőtt a migrációs mozgás – folytatta -, az év eleje óta több mint 5000 embert regisztráltak és az ország déli határán csaknem 570 jogellenes határátlépést derítettek fel, amit jellemzően afgánok, pakisztániak, irakiak és kisebb számban szírek követtek el.

A nyugat-balkáni helyzettel kapcsolatban Bakondi György emlékeztetett arra, hogy Bosznia-Hercegovinában azért mondott le a külügyminiszter, mert nem értett egyet az illegális bevándorlás kezelésével. Az országban mintegy 7000 migráns torlódott fel, „nehéz helyzetet előidézve”.

A szerb hatóságok május elején több mint 9000 embert helyeztek el táborokban, akik közül több mint háromezren – a rendkívüli állapot megszüntetésével – „elszivárogtak” onnan, majd a bosnyák, a román és a magyar határnál tűntek fel – közölte.

A főtanácsadó beszámolt arról, hogy Horvátországban az első négy hónapban 35 százalékban csökkent az illegális migrációs mozgás, azonban az elmúlt napokban egyre többen próbálnak meg jogellenesen bejutni az országba.

Szlovéniában ugyanakkor tavalyhoz képest 2020 elején 70 százalékkal nőtt az illegális bevándorlók száma. Az első öt hónapban több mint 3000 illegális határátlépést regisztráltak, két héttel ezelőtt további ezer rendőrt vezényeltek a szlovén-horvát határra és egy embercsempészet elleni speciális egységet is létrehoztak – sorolta Bakondi György, aki fontos megnyilatkozásnak nevezte a szlovén belügyminiszter bejelentését, amely szerint országa „szigorúan ellenzi” a kötelező kvótát.

A Földközi-tengeren Máltába, Olaszországba és Spanyolországba érkezők száma háromszoros emelkedést mutat május végéig, az útvonalon a tavalyi mintegy kétezerrel szemben csaknem 6400 migránst regisztráltak – jelezte.

A tranzitzónák bezárásával kapcsolatban Bakodni György megjegyezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-es döntése még nem minősítette őrizetnek a tranzitzónában való tartózkodást.

Magyarországra nézve azonban az Európai Bíróság döntése az irányadó – tette hozzá Bakondi György.

A belbiztonsági főtanácsadó azt mondta, az új összetételű Európai Bizottság intenzíven dolgozik a „kudarcos” migrációs politika megváltoztatásán. Bakondi György részletesen ismertette az Európai Migrációs Paktum főbb elemeit, valamint a magyar diplomácia álláspontját róluk.

A magyarországi helyzetről Bakondi György elmondta, hogy a déli határon idén 10 805 határátlépési kísérlet történt, amiből több mint kétezret megakadályoztak, a több mint 8000 esetben pedig visszakísérték a próbálkozókat a kerítés túlsó oldalára. Ebben az évben vasárnapig 134 embercsempészt fogtak el, míg tavaly egész évben 53-at.

A főtanácsadó zárásként arról beszélt, hogy korábbi prognózisuk, amely szerint a nyugat-balkáni országok járványellenes intézkedéseinek feloldásával nőni fog a határátlépési kísérletek száma a magyar határon, beigazolódott, ezek száma a napi átlagban már száz felett van.