Pontozásos elbírálási rendszerre alapuló bevándorlási szabályozást terveznek

Pontozásos elbírálási rendszerre alapuló, az EU-ból érkezőkre is érvényes bevándorlási szabályozás meghonosítását hirdette meg vasárnap ismertetett választási programjában a kormányzó brit Konzervatív Párt.

Boris Johnson miniszterelnök az 59 oldalas dokumentum bemutatása alkalmából a középnyugat-angliai Telford városában rendezett választási nagygyűlésen kijelentette: ha a konzervatívok többséget szereznek a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választáson, „néhány nap vagy esetleg néhány hét alatt” végigviszik a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációját, és az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, január 31-én kilép az Európai Unióból.

A választási program egyik sarkalatos eleme megerősíti, hogy a Brexit után tervezett átmeneti időszak lejártával az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes – tehát az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes – bevándorlási szabályozás lép életbe az Egyesült Királyságban.

A program bemutatásával hivatalossá vált terv részleteit a minap Priti Patel belügyminiszter már ismertette.

A tervezett új szabályozás értelmében a bevándorlási kérelmek elbírálása során előnyben részesülnek azok, akik tudnak annyira angolul, hogy nyelvtudásukat munkájukban és mindennapi életvitelükben hasznosítani tudják.

Ugyancsak előnyös elbírálásra számíthatnak, akik a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, és azok is, akik maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak és Nagy-Britanniában adóznak.

Előnyben részesülnek majd azok is, akik hazájukban törvénytisztelő magatartást tanúsítottak.

Boris Johnson miniszterelnök a BBC televízió minapi interjúműsorában az Európai Unióban érvényes szabad mozgásra utalva úgy fogalmazott, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből, és a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.

Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben, a brit kormány ezért kíván mindenkire egyformán érvényes, az ausztráliaihoz hasonló, pontozásos elbírálásra alapozott szabályozást bevezetni 2021-től.

A brit kormányfő vasárnap, a konzervatívok választási programjának bemutatását felvezető nyilatkozatában közölte, hogy ha a párt megnyeri a 18 nap múlva esedékes választást, még karácsony előtt ismét a parlament elé kerül a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás, és a Brexit-folyamat január végéig, vagyis a Brexit jelenleg érvényes határidejéig lezajlik.

A vasárnap ismertetett program a Brexit mellett kiemelt hangsúlyt helyez a szociális és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére.

A Konzervatív Párt ígéretet tesz arra, hogy ha kormányon marad, 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, 20 ezerrel a rendőrség állományát, és 9500 fontra (3,7 millió forintra) emeli azt az éves kereseti küszöböt, amely alatt nem kell társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni.

Szerepel a programban, hogy a tanárok kezdő éves alapfizetése legalább 30 ezer font (csaknem 12 millió forint) lesz, az állami egészségügyi szolgálat (NHS) finanszírozása a 2023-2024-es pénzügyi évig 33,9 milliárd fonttal (több mint 13 ezer milliárd forinttal) emelkedik, és 40 új kórház épül.

A konzervatív kormány emellett mentesítené a 75 éven felülieket a televíziós előfizetési díj alól, a nyugdíjakat pedig évente vagy az aktuális éves inflációval, vagy a bérnövekedés ütemével azonos mértékben, vagy 2,5 százalékkal emelné, attól függően, hogy a három közül melyik a legmagasabb.