Repedés a NATO egységén

Léket ütött a NATO-tagországok egységén Recep Tayyip Erdogan kurdok elleni offenzívája – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy mások mellett Donald Trump és Angela Merkel is az északkelet-szíriai harcok azonnali beszüntetésére szólította fel az atlanti szövetség második legnagyobb haderejével rendelkező Törökországot. A török elnök viszont úgy látja, országa elérte teljesítőképessége határait a menekültek ellátásában. Mivel pedig a nemzetközi közösség nem sietett segítségükre, Ankara kénytelen saját maga megteremteni a menedékkérők hazatérésének lehetőségét.

2019. 10. 15. 18:52
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rövid időn belül másodszorra húzta ki a gyufát Törökország a NATO-szövetségeseinél. Nemrég még azzal váltotta ki katonai partnereinek nemtetszését, hogy a heves bírálatok ellenére is megvásárolta a legmodernebb orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszert, most pedig a kurdok elleni offenzívájával okozott megrökönyödést. Recep Tayyip Erdogan közvetve éppen azokat az országokat hibáztatja a kialakult helyzetért, amelyek a napokban a leghangosabban kritizálták Ankara szíriai intervencióját. A The Wall Street Journal hasábjain kedden megjelent cikkében a török elnök úgy fogalmazott: már többször figyelmeztetett: külföldi pénzügyi segítség nélkül nem fogják tudni megakadályozni, hogy emberek tömegei induljanak meg Európa felé.

Számos kormány azonban ezt fenyegetésnek értette, majd hárítani kezdte a felelősséget. Erdogan érvelése szerint a török kormány azért indított katonai akciót Szíriában, hogy felszámolja a migráció kiváltó okait. – Alternatív terv hiányában pedig a nemzetközi közösségnek csatlakoznia kellene az erőfeszítésekhez vagy meg kellene kezdenie a menekültek befogadását – tette hozzá.

A Bakuban tárgyaló Szijjártó Péter tegnap jelezte, a magyar érdek egyértelműen az, hogy a törökök Szíria, ne pedig Európa irányába oldják meg ezt a kérdést. A külgazdasági és külügyminiszter Erdogan érvei kapcsán rávilágított: ha a négymillió bevándorló megindul, akkor Magyarország déli határánál kell őket feltartóztatni, amit jobb lenne elkerülni.

Merkel német kancellár szerint elfogadhatatlan a török álláspont, Ankara szíriai katonai műveletéről a NATO-ban is tárgyalni kell. Törökország ugyanis az észak-atlanti szövetség második legnagyobb ereje mind a hadsereg létszámát, mind pedig a védelmi költségvetést tekintve.

Az uniós NATO-tagállamok már a hétfői külügyminiszteri csúcson egyértelművé tették, hogy az offenzíva azonnali leállítását várják Ankarától. Donald Trump szintén a harcok azonnali felfüggesztésére szólította fel Erdogant. Washington több szankciót is elrendelt szövetségesével szemben, miközben az amerikai elnök a csapatkivonással nagyban hozzá is járult a török tervekhez. Az amerikai büntetőintézkedések hatálya alá esik Hulusi Akar török védelmi, illetve Süleyman Soylu belügyminiszter is. Az Egyesült Államokban fellelhető vagyonukat befagyasztják, és letiltják a dollárban folytatott nemzetközi tranzakcióikat.

Moszkva és Peking is a török offenzíva leállítását követelte. A török álláspont szerint annak célja, hogy 32 kilométer mély biztonsági övezetet hozzanak létre a határ szíriai oldalán. Ez 480 kilométer hosszúságú szakaszt jelent, amit eddig a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) elnevezésű kurd–arab ernyőszervezet tartott fennhatósága alatt.

Ankara érvelése szerint a török hadsereg és a törökbarát szíriai ellenzéki csoportok közös hadművelete a mostanra már a szíriai hadsereg támogatását is élvező SDF, illetve az Iszlám Állam dzsihadistái ellen irányul. Erdogan tegnap arról számolt be, hogy a török csapatok már ezer négyzetkilométernyi területet „felszabadítottak”. A tervek szerint az első szakaszban egymillió szíriai menekültet költöztetnek a biztonsági övezetbe, a másodikban már kétmilliót.

Importált konfliktus

Megtámadtak egy török kávézót kurd tüntetők a németországi Hernében, az incidensben öten megsérültek – jelentették tegnap német hírportálok. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekvő városban Törökország szíriai offenzívája ellen szerveztek demonstrációt, amelyen több százan vettek részt. A megmozduláson a kurdokat egy közeli török kávézóból provokálni kezdték, mire többen rárontottak az üzlethelyiségre, kárt okoztak a berendezésben, majd egy élelmiszerboltot is megtámadtak. Németországban nagyjából 1-1,2 millió kurd, illetve hárommilliós török közösség él.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.