Riválist kaphat a Boszporusz

Törökország elnöke leporolta a régóta dédelgetett terveket, és közölte, hamarosan elkezdődik az Isztambul-csatorna építése. A terv hasonlóan grandiózus, mint Recep Tayyip Erdoğan többi elképzelése az új Boszporusz-hídról vagy az új isztambuli légikikötőről. A csatorna a Márvány-tengert kötné össze a Fekete-tengerrel, nyugat felől kerülve meg a tizenötmilliós Isztambult, alternatív útvonalat nyújtva ezzel a kereskedőhajóknak.

2020. 01. 03. 14:54
A ferry sails on the Bosphorus in Istanbul
Isztambul látképe a szoros felől Fotó: Umit Bektas Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csatorna ötlete egyáltalán nem új, már Nagy Szulejmán szultán is tervezgette a XVI. század elején, de különböző okokból mégsem épült meg még az Oszmán Birodalom erejének csúcsán sem, igaz, az akkori hajóforgalmat össze se lehet hasonlítani a maival. Isztambul ma a világ egyik legzsúfoltabb hajózási útvonala, 2019-ben 85 102 hajót regisztráltak a hatóságok, a forgalom miatt az átlagos szállítóhajók 14 órát várnak a Boszporusz valamely oldalán, mielőtt áthaladhatnak a híd alatt. A veszélyes rakományt hordozó hajók, mint például az olajtankerek akár 30 órán át is vesztegelnek. Elméletileg ezen a helyzeten segítene a csatorna, amely azért nem old meg minden gondot, és az építkezés újabb problémákat is felvet. A tervezett víziút 45-50 kilométer hosszú lenne, szélessége 150 méter, ami azt jelentené, hogy nagyjából 77 méter széles hajók tudnák biztonságosan igénybe venni, ez pedig a legnagyobb szupertankerek igényeit is kielégíti. Feltehetően pénzért, ugyanis az új csatorna biztosan nem lenne ingyenes, ellentétben a Boszporusz-csatornával.

A tengerszoros azonban a montreux-i szerződés alapján kötelezően ingyenes hajózási útvonal, amelyet Törökország felügyel. A döntés 1936-ban született, a stratégiai tengerszorosokról szóló egyezmény alapját pedig az 1923-as lausanne-i egyezmény egyik kiegészítése adja. Ez utóbbi szerződés a török Trianonnal egyenértékű, 1920-as sèvres-i megállapodás után született, a törökök ugyanis nem fogadták el az országcsonkítást, háborújuk eredménye a számukra jóval kedvezőbb békeszerződés. A döntés értelmében Törökország felügyeli a víziutat, egy csomagban kezelve a Dardanellákat és a Boszporusz-szorost, biztosítja a kereskedelem menetét.

Isztambul látképe a szoros felől
Fotó: Reuters

A hadihajók azonban csak azokból az államokból haladhatnak át a csatornán, amelyek a Fekete-tengerrel határosak, a többi hadihajó tiltva van. Bár időnként felmerül, hogy a szerződés az 1936-os politikai helyzetet tükrözi, Törökország számára az egykori megállapodás azt eredményezi, hogy a Fekete-tenger katonai mozgásait szinte tökéletesen felügyelni tudja, így semmilyen változtatást nem hajlandó aláírni, alapjaiban akadályozva meg ezzel például az amerikai hadiflotta térségbeli tevékenységét. Az Isztambul-csatorna azonban feltehetően nem tartozik majd a konvenció hatálya alá.

A török ellenzéki politika új reménysége, Ekrem İmamoğlu isztambuli főpolgármester azonnal megkongatta a vészharangokat, mondván: a projekt következtében a város élhetetlenné válna, 16 millió ember számára nem lenne ivóvíz, így kijelentette, minden jogi lehetőséget kihasznál, hogy megakadályozza megépítését. A politikus egyike azon jelölteknek, akikről elképzelhető, hogy ringbe szállnak Erdoğan ellen a 2022-es elnökválasztáson, igaz, a jelenlegi felmérések szerint teljesen esélytelenül. A projekt ellenzői a magas költségeket (15-20 milliárd dollár) és a környezetvédelmi aggályokat is hangoztatják, szerintük ugyanis nem egyértelmű, hogy mit hoz a Márvány-tenger és a Fekete-tenger összekapcsolása. Utóbbi sótartalma jóval alacsonyabb a kisebb felületű testvérénél, az új csatorna pedig új áramlatokat hoz létre, ami akár katasztrofális környezetkárosítást is eredményezhet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.