Rizikós az utolsó negyedóra

India második holdszondája, a Csándráján—2 (Chandrayaan—2) az eredetileg tervezett február helyett július közepén indul útnak. A Holdra szállást szeptemberre tervezik. Ha sikerrel jár a misszió, India lesz a negyedik ország, amelyik eszközt juttat a Holdra.

Végső simítások a szerelőközpontban. Szeptember közepére tervezik a landolást Fotó: MTI/EPA

Az elmúlt bő évtizedben az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) több különleges és sikeres küldetést indított az űrbe, a célpontok között a Mars és a Hold is szerepelt. A 2013-ban útnak indított, a vörös bolygó körül 2014 szeptemberé-ben pályára állt Mars Orbiter Mission (MOM) az első indiai (és egyben első ázsiai) űrszonda volt a Marsnál. Eredetileg hat hónapos működésre tervezték, de jócskán alábecsülték a szerkezet képességeit: a szonda tavaly szeptemberben is küldött képeket. A világszerte nagy érdeklődéssel kísért projektnek magyar vonatkozása is van: a követőállomásokra a budapesti BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. űrtechnológiai részlege szállította azokat az egységeket, amelyekkel venni lehet a Marshoz küldött űrszonda jeleit.

Az indiaiak 2008-ban küldték fel a Hold körül keringő – annak felszínén vízmolekulák után kutató – Csándráján–1 űrszondát. Az irányítók 2009 nyarán elvesztették vele a kapcsolatot, így idő előtt befejeződött a két évre tervezett küldetés. A tizenegy tudományos műszert szállító szondát elveszettnek nyilvánították, ám az amerikai űrügynökség 2017 tavaszán teleszkópok és radar segítségével megtalálta, többé-kevésbé olyan pályán, amire előzetesen számítottak. Ennél sokkal jobb eredményben bíznak a július 15-én induló Csándráján–2 holdszonda irányítói.

– A leszállás utolsó 15 perce lesz számunkra a legrizikósabb – ismerte el múlt heti tájékoztatóján Kailasavadivoo Sivan, az ISRO elnöke.

A 3,8 tonnás Csándráján–2 három elemet tartalmaz – keringő és leszállóegységet, valamint egy holdjárót. Utóbbi feladata felszíni mintagyűjtés – elsősorban szeizmikus jelenségek kimutatására koncentrál. Ha sikerül a szeptember elejére tervezett holdra szállás, a korábbi Szovjetunió, Kína és az Egyesült Államok után India lesz a negyedik hatalom, amelyik ember alkotta eszközt visz a Holdra. (Embert egyedül az amerikaiak juttattak égi kísérőnkre.)

Végső simítások a szerelőközpontban. Szeptember közepére tervezik a landolást
Fotó: MTI/EPA

2017 elején India világrekordot felállítva egyetlen indítással 104 műholdat juttatott az űrbe. Az elképesztő mennyiségű űreszköz mindegyikét sikeresen Föld körüli pályára is állította. Idén márciusban műhold-megsemmisítő rakétájával lelőtte egyik saját műholdját. A Shakti (Erő) nevű tesztnek sokan nem örültek, mert jelentős mennyiségű űrszemét keletkezett – a zöm azóta megsemmisült a légkörben, de néhány magasabb pályára kerülve elvileg veszélyt jelenthet a nemzetközi űrállomáson tartózkodókra.

Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi szerint ez az akció azért született, hogy bizonyítsa, az ázsiai hatalom a világűrben is képes megvédeni érdekeit. Ugyanakkor a külügyminisztérium azt mondta, Indiának nem áll szándékában az űrfegyverkezés. Az viszont igenis szándékában áll, hogy 2022-ben embert juttasson Föld körüli pályára – az 1,4 milliárd dollárra becsült program vezetői azt ígérik, hogy három indiai űrhajós hét napon át kering a Föld körül. Legalább ilyen ambiciózus terv, hogy 2030-ra önálló űrállomást építenek – feltéve, hogy sikerrel jár az emberes űrutazás.

– Nagyon kis méretű űrállomást építenénk, ahol elsősorban mikrogravitációs kísérleteket tervezünk – mondta a múlt heti programismertetésen Sivan. Valóban kicsi lesz az indiai űrállomás, hiszen a tömege 20 tonna körül alakul, és 15-20 napra nyújthat szűkös teret a három űrhajósnak.

Jelenleg a 420 tonnás Nemzetközi Űrállomás az egyetlen működő, állandóan lakott berendezés a Föld körül.

Az első nőt vinnék fel az amerikaiak

A görög mitológiában Apollón (a rómaiaknál Apollo) ikertestvére Artemis, a Hold és a vadászat istennője. A XX. századi amerikai Hold-missziók az Apollo nevet kapták, az amerikai űrügynökség (NASA) a következő években az Artemis program keretében akar ismét űrhajósokat küldeni a Holdra. Égi kísérőnkön utoljára 1972-ben, az Apollo–17 űrhajósai jártak. Azóta csupán néhány szonda landolt a felszínén. Idén márciusban Mike Pence amerikai alelnök, a Nemzeti Űrtanács vezetője arról beszélt, hogy fel kell gyorsítani a Holdra való emberes visszatérést, amire 2024-es határidőt jelölt meg. – A tisztánlátás végett: a Holdra lépő első nő és a következő férfi egyaránt amerikai állampolgár lesz, aki amerikai földről indul amerikai űrhajó fedélzetén – jelentette ki a politikus. (Jelenleg tizenkét női asztronauta dolgozik a NASA-nál.) Nem sokkal később arról szóltak a hírek, hogy a Trump-kormányzat 1,6 milliárd dollárral szeretné emelni a NASA 2020-as költségvetését, hogy felpörgesse az új holdprogramot. A harmincmilliárd dollárra becsült fejlesztés részeként Hold-pályán keringő űrállomás épül, a Lunar Gateway, amire rákapcsolódhatnak a Földről érkező űrhajók. A 380 ezer kilométerre keringő Hold ismételt meghódításához az eddiginél több pénzt kell adni az SLS (Space Launch System) néven ismert rakéta és az Orion űrhajó fejlesztésére. Kétfokozatú program formálódik: 2024-ben ismét ember lép a Holdra, négy évvel később pedig körülötte, illetve rajta állandó bázis létesül. Mindkettő célja felkészülés a következő nagy ugrásra: embert küldeni a Marsra. (Ö. Z.)