Sokadszorra feszül egymásnak Brüsszel és Varsó

A konzervatív varsói kormány legújabb igazságügyi reformja nem nyerte el a nyugat-európai tagállamok, az EP szocialista frakciójának, illetve a lengyel liberális ellenzék tetszését.

Nemcsak a magyarországi, hanem a lengyelországi jogállamiság helyzetéről is tárgyalnak a jövő héten Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén – írta tegnap a PAP lengyel hírügynökség. Értesülésük szerint csak a magyar kérdés került volna napirendre, ám az EP szocialista frakciójának kezdeményezésére a lengyel ügyet is tárgyalni fogják azután, hogy a konzervatív varsói kormány legújabb igazságügyi reformja nem nyerte el a nyugat-európai tagállamok, illetve a lengyel liberális ellenzék tetszését.

A varsói parlament alsóháza, a szejm még decemberben fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében meg lehet majd büntetni azokat a bírókat, akik politikai tevékenységet végeznek, illetve nyilvánosan bírálatot fogalmaznak meg bírótársaik kinevezésével kapcsolatban. A büntetés pénzbírsággal, fizetéscsökkentéssel, az elkövető elbocsátásával járhat – írja a BBC. A lépést a kormány indoklása szerint az tette szükségessé, hogy a legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája kétségbe vonta ugyanazon intézmény másik testületének, az új fegyelmi kamarának a létjogosultságát. A munkaügyi kamara szerint ugyanis a fegyelmi kamara tagjai nem függetlenek a kormánytól, mert tagjait az államfő a Jog és Igazságosság párt kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács véleménye alapján nevezte ki. Márpedig maga a tanács sem egyértelműen független a hatalomtól az ítélethozók szerint.

Az új jogszabályt szégyenletesnek nevezte a liberális ellenzék, civil csoportok decemberben tüntetést is szerveztek annak elfogadása miatt. A tervezetet most a felsőház tárgyalja, amely ellenzéki többségben van, ezért várhatóan visszaküldik majd a szejmnek, amely azonban akadály nélkül másodszor is elfogadhatja. A felsőház elnöke, Tomasz Grodzki saját kezdeményezésére Varsóba hívta az Európa Tanács szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a munkatársait, hogy folytassák le saját vizsgálatukat a törvénytervezetről. Ez kiváltotta a kormány felháborodását, amely közölte: nem találkozik a Strasbourgból érkezett küldöttséggel. Korábban az Európai Bizottság jogállamisági kérdésekben illetékes alelnöke, Vera Jourová kérte a törvény felülvizsgálatát a lengyel parlamenttől, az ENSZ emberi jogi főbiztosa pedig azt mondta: a jogszabály aláássa a lengyel igazságszolgáltatás amúgy is kihívások elé állított függetlenségét.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt vetette a kritikusok szemére, hogy míg elfogadják a kommunista államtanács által kinevezett bírákat, addig kétségbe vonják a teljesen legálisan, a lengyel alkotmánynak megfelelően megválasztott bírák státuszát. A kormányfő szerint többek között Franciaországban és Németországban is megakadályozzák azt a gyakorlatot, hogy egyes bírák kétségbe vonják más bírák döntéseit. – A bíróságoknak oly módon kellene igazságot szolgáltatniuk, hogy az embereknek erős marad az igazságérzete. Sajnos ez már jó ideje nem így van Lengyelországban – mondta nemrég Andrzej Duda köztársasági elnök, aki jelezte: alá fogja írni az új törvénytervezetet. A lengyel igazságügyi rendszernek a mostani a sokadik olyan átalakítása, amely Brüsszel nemtetszését váltotta ki, s amely miatt 2017 decemberében az Európai Bizottság megindította az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást Varsóval szemben.