Soron kívül oltották az ausztrál kormányfőt

Scott Morrison próbált példát mutatni a lakosságnak.

epa08987999 Australian Prime Minister Scott Morrison (R) arrives to speak during a press conference following a national cabinet meeting, at Parliament House in Canberra, Australia, 05 February 2021. EPA/LUKAS COCH AUSTRALIA AND NEW ZEALAND OUT Fotó: LUKAS COCH

Ma délelőtt elindították az oltási programot Ausztráliában is: a hétfőn kezdődő tömeges oltások nyitányaként először a miniszterelnököt, Scott Morrisont, valamint egy 85 éves, idősotthonban élő asszonyt, Jane Malysiakot oltották be. Az első vakcinák beadását a helyi televíziós csatornák is közvetítették, hogy ezzel is biztassák az ausztrálokat, hogy vegyenek részt minél többen a koronavírus elleni harcban. A következő héten várhatóan legalább hatvanezer adag Pfizer–BioNTech-oltóanyagot fognak beadni az egészségügyi intézményekben, melyek a múlt héten érkeztek meg az országba. Az ausztrál hatóságok továbbá engedélyezték az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közösen kifejlesztett oltóanyagát is, melynek első szállítmányát a következő hónapban várják.

– Azokkal kell kezdenünk, akik a leginkább veszélyeztetettek, és a frontvonalban vannak

– jelentette ki a kormányfő.

A kormány által összeállított oltási kampány szerint először az egészségügyi dolgozók, a idősotthonok munkatársai és lakói, valamint a határőrség tagjai kapják meg az oltást. Őket pedig a hetven év felettiek, az őslakosok, valamint a Torres-szoros szigetein élők követik. Greg Hunt egészségügyi miniszter elmondta, hogy a miniszterelnök azért kapta meg soron kívül az oltást, hogy ezzel is növelje a bizalmat az ország állampolgáraiban. A miniszter szerint meghatározó tényező az emberek gondolkodásában, hogy egy adott témáról hogyan vélekednek az ország vezető politikusai.

– Felmérések szerint az emberek tudni akarják, hiszünk-e abban, hogy ez biztonságos, ami aztán nagyobb bizalmat ad nekik

– fogalmazott Hunt, hozzátéve, hogy őt és az egészségügyi minisztérium dolgozóit a svéd–brit fejlesztésű AstraZeneca-vakcinával oltják majd be egy későbbi időpontban. Január végi felmérések szerint egyébként az országban elég magas, 80 százalék körüli az oltási hajlandóság.

A mintegy 25 millió lakosú országban ez idáig közel 29 ezer koronavírusos esetet regisztráltak, ami jóval kevesebb a legtöbb fejlett országból jelentett adatokhoz képest. Az elhunytak száma szintén alacsony, eddig 909 ausztrál életet követelt a járvány. A harmadik, sőt a második hullám is elkerülte az országot, szemptember óta nem haladta meg a napi új fertőzések száma a 100-at, de februárban még a tizet se. Szakértők szerint Ausztrália annak köszönheti sikerét , hogy az országnak nincsenek szárazföldi határai, valamint népsűrűsége is alacsony. Mindehhez az is hozzájárult, hogy az egyes ausztrál államok korán lezárták a határaikat annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy az egyik országrészből egy másikba átterjedjen a vírus. Szintén ezzel indokolhatók Új-Zéland alacsony számai is: az országnak nincsenek szárazföldi határai, továbbá a szigorú korlátozásokat más országokhoz képest hamar bevezették.

A kormány koronavírus elleni politikája főként az ausztrál Grattan Intézet javaslatait követte, miszerint nem az volt a cél, hogy minél kevesebb ember fertőződjön meg, hanem hogy egyáltalán ne legyen beteg az országban. Az intézmény kutatói Dánia és Svédország példáját hozták fel tanulmányukban: míg a dán kormány a teljes lezárás mellett döntött, a svéd politikusok egy megengedőbb stratégiát választottak. A szakértők megállapították, hogy rövidtávon mindkét ország gazdasága megsínylette a koronavírus-helyzet negatív hatásait, hosszú távon azonban gyorsabban vissza lehet térni a világjárvány előtti élethez, ha a járványhelyzet idején szigorúbb korlátozások vannak érvényben.