Tajvan miatt robbanhat az amerikai–kínai viszály

Utolsó szikraként lobbanthatja lángra a Kína és az Egyesült Államok közötti lappangó feszültséget a Tajvani-szoros két partja közötti diplomáciai kardcsörtetés — legalábbis egyre több tisztviselő tart ettől Washingtonban, számolva azzal is, hogy Donald Trump amerikai elnök nem feltétlenül van tudatában a konfliktus érzékenységének. Legutóbb két kínai harci repülőgép sértette meg Tajvan légterét, a de facto szigetországgal együttműködő amerikai haditengerészet azonban szintén nem riad vissza a „nagy sárkány” provokálásától.

A Dél-kínai-tengeren nézhetnek farkasszemet a nagyhatalmak Fotó: Tyrone Siu Forrás: Reuters

Az amerikai haditengerészet múlt hétfőn alaposan felbőszítette Pekinget a Tajvani-szoroson átkelő hajóival: a washingtoni retorika szerint ennek azért érezték szükségességét, mert demonstrálni akarták az Egyesült Államok „elkötelezettségét az Indiai- és a Csendes-óceán térségének szabad és nyitott volta mellett”. Világossá tették azt is, hogy nem ez az utolsó alkalom, közleményükben ugyanis hangsúlyozták, a jövőben is közlekedni fognak olyan légterekben és vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi.

Az akció ráadásul már-már bevett gyakorlatnak is tekinthető, a tajvani médiabeszámolók szerint ugyanis az elmúlt kilenc hónapban most keltek át hatodszor amerikai hadihajók a Tajvani-szoroson. Kína egyáltalán nem nézi jó szemmel az eseményeket: múlt héten a pekingi honvédelmi tárca nyomatékosította, Tajvan Kína része, ezért a Tajvant érintő kérdések Kína szuverenitását és területi egységét érintő kérdések, amelyek egyúttal az amerikai–kínai kapcsolatok legkritikusabb és legérzékenyebb fókuszpontjai is.

Pontosan egy héttel később két kínai harci repülőgép lépte át a Tajvani-szoros felett a felezővonalat, ami – a tajpeji külügyminisztérium szerint – a legsúlyosabb területsértés az elmúlt években. A kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) egyik képviselője szerint kínai gépek korábban csak rövid időre hatoltak be a tajvani légtérbe, és legtöbbször a rossz időjárási viszonyok miatt. Az Egyesült Államok nem hivatalos képviselete, a tajvani amerikai intézet (AIT) is bírálta hétfőn Kínát az incidens után amiatt, hogy Peking ezzel megzavarja a fennálló állapotot a Tajvani-szorosban. Az intézet a közleményében sürgette Pekinget, hogy kezdjen újra tárgyalásokat a tajvani kormánnyal, amit Kína azután függesztett fel még 2016-ban, hogy a függetlenségpárti Caj Jing-vent (Tsai Ing-wen) választották meg államfőnek.

A Dél-kínai-tengeren nézhetnek farkasszemet a nagyhatalmak
Fotó: Reuters

A South China Morning Post (SCMP) című hongongi lap arról írt, egyre többen aggódnak Washingtonban, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti – egyébként is feszültséggel teli – viszony tovább mérgesedik Tajvan miatt, amennyiben nem kezelik a konfliktust megfelelően. Egy korábban a kelet-ázsiai ügyekért felelős diplomata, Susan Thornton a portálnak elmondta, további aggodalomra ad okot, hogy Donald Trump amerikai elnök nem feltétlenül van tisztában a helyzet érzékenységével.

Az aggodalmak azután növekedtek meg igazán, hogy Washington hallgatólagosan jóváhagyta Tajvan kérését 60 darab F–16V-os harci gép vásárlására, az üzletet pedig Peking már annak felmerülésekor „rendkívül veszélyesnek” tartotta. Múlt kedden egyébként egy törvényjavaslatot nyújtottak be az amerikai szenátusban az Egyesült Államok Tajvan-politikájának felülvizsgálatára vonatkozóan. Susan Thornton szerint ha a törvényjavaslat átmegy, akkor az amerikai elnök arra utasíthatná a védelmi minisztériumot, hogy vonja be Tajvant is a katonai hadgyakorlatokba, és további fegyverértékesítést is maga után vonna.

Az SCMP emlékeztet, John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója a hivatalba lépése előtt, a Wall Street Journal című amerikai lapban publikált egy cikket még 2017-ben, amelyben felvetette, eljöhet az ideje, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja Peking „egy Kína” politikáját, amelynek éppen Tajvan elszigetelése a lényege: ez ugyanis nem teszi lehetővé egy adott ország számára, hogy mind a Kínai Népköztársasággal, mind a Kínai Köztársasággal diplomáciai kapcsolatokat tartson fenn.