Tajvan visszautasította Kína vádját a hongkongi beavatkozásról

Visszautasította szerdán Caj Jing-ven tajvani elnök Kína vádját, amely szerint Tajvan beavatkozik a hongkongi eseményekbe. A tajvani államfő felszólította Pekinget: ne vádoljon „nem létező külső erőket” a Hongkongban kialakult helyzetért.

Forrás: MTI2019. 08. 14. 22:41
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Remélem, hogy Peking meghall engem. Ne okoljon nem létező külső erőket a súlyosbodó hongkongi helyzetért. Ne utasítsa el a párbeszédet az emberekkel” – mondta újságíróknak Caj.

A tajvani elnök kijelentéseit megelőzően egy nappal Ma Hsziao-kuang, a kínai államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője azt vetette a tajvani kormánypárt, a Demokratikus Haladó Párt (DPP) szemére, hogy „szégyenteljes szerepet” tölt be a hongkongi tüntetésekben, és felszólította a szigetország vezetését, hogy hagyjon fel a hongkongi ügyekbe való beavatkozással.

A kínai vádakra válaszul Cso Zsung-taj, a DPP elnöke kijelentette: a „DPP nem is tudna és soha nem is fog ilyen dolgot tenni”.

A tajvani kormány kedden megerősítette, hogy humanitárius segítségnyújtásban részesít a Hongkongból érkezett menedékkérők esetében.

A tajvani államfő hétfőn azt mondta: a hongkongi összetűzések világszerte aggályokat vetettek fel a demokrácia és szabadság támogatói között. Eközben pártja, a DPP közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: egy – harckocsik nélküli – véres leszámolás zajlik Hongkongban.

Cso pedig annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Hongkong esetében érvényes „egy ország, két rendszer” elve egy „történelmi tragédia”. A DPP elnöke felszólította Pekinget: ne indítson katonai akciót.

Caj januárban elítélte Hszi Csin-ping kínai elnöknek azt a tervét, amely szerint az „egy ország, két rendszer” elvét Tajvan esetében is alkalmazni akarja. A tajvani elnök ezt egy olyan fenyegetésnek nevezte, amely veszélyt jelent az önmagát kormányzó sziget „szabad és demokratikus életmódjára”.

Peking az „egy Kína-elv” alapján az országhoz tartozónak tekinti az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj, a függetlenségpárti DPP jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközei kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat.

A Hongkongban hónapok óta tartó tüntetéshullámot a már felfüggesztett, de egyelőre vissza nem vont, a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet váltotta ki, de a megmozdulás fokozatosan általános kormányellenes tiltakozássá vált.

A demonstrálók a törvénytervezet visszavonása mellett már egyebek között Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását, valamint a tüntetőkkel szembeni rendőrségi akciók kivizsgálását követelik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.