Támogatjuk Szerbia csatlakozását

Az Európai Unióval szemben állt ki Szerbia mellett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a vajdasági Szabadkán rendezett együttes kormányülésen. Bár a két ország kapcsolatai továbbra is látványosan fejlődnek, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a szerb kormánnyal érdemes óvatosnak lenni.

A magyar miniszterelnök Ana Brnabics szerb kormányfővel tart sajtótájékoztatót Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Újabb lendületet kapott a szerb–magyar kétoldalú viszony a Szabadkán megtartott, ötödik együttes kormányülésen. A két fél 2014 óta minden évben megtartja a magas szintű találkozót, Orbán Viktor miniszterelnök idén is részt vett az eseményen. A találkozót követően a magyar kormányfő szerb kollégájával, Ana Brnabiccsal közös sajtótájékoztatót tartott, melyen Orbán Viktor elmondta: nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Alekszandar Vucsics szerb államfő 2015-ben még miniszterelnökként ellenezte a határkerítés megépítését, akkor úgy fogalmazott, „sokkolta” őt a migrációs válságra adott magyar válaszlépés. Pár héttel a sokat idézett nyilatkozat után azonban megváltozott álláspontja, egy júliusban tartott, budapesti találkozón Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics már szövetségesként álltak fel a tárgyalóasztaltól.

– Ezzel Szerbia is nyert – folytatta tegnapi sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő –, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.

A migrációs kérdés mellett Szerbia európai uniós felvétele volt a találkozó másik hangsúlyos politikai témája. Hivatalosan 2004-ben kezdődtek el a tárgyalások a két fél között, majd – viharos diplomáciai fordulatok után – tagjelölti státuszában 2014-ben elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A csatlakozás azonban továbbra sem történt meg, mindenekelőtt azért, mert Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni független államként a szomszédos Koszovót. Az unió egyelőre kivár, az

Európai Bizottság legutóbbi, tavaly novemberben elfogadott stratégiája 2025-ben jelölte ki Szerbia számára a csatlakozási feltételek teljesítésének céldátumát. Orbán Viktor miniszterelnök kiállt Belgrád mellett, és rugalmasabb uniós politikát sürgetett. – Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke – mondta.

A magyar miniszterelnök Ana Brnabics szerb kormányfővel tart sajtótájékoztatót
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén Szerbia uniós csatlakozására helyezte a hangsúlyt. A szabadkai találkozót követően elmondta, Magyarország mindent megtesz, hogy hozzájáruljon Szerbia erősödéséhez. – Nem fogadjuk azt el, hogy 2025-ig ne lehetne bővíteni az Európai Uniót – szögezte le Szijjártó Péter, aki szerint Szerbia integrációs folyamatát az Európai Bizottság mesterségesen lassítja. A külügyminiszter szerint Szerbia támogatói közül Magyarország az egyetlen, amely fel is meri vállalni a véleményét, miközben ma Európában a politika fősodra bővítésellenes.

A lapunknak nyilatkozó szakértő, Gyetvai Mária szerint látványos a viszony javulása, ugyanakkor óvatosságra intette a magyar kormányt.

– Ez egy átmeneti állapot, a szerb kormányt ugyanis más dolgok foglalkoztatják – véli a külpolitikai szakíró, Balkán-szakértő. Gyetvai Mária szerint Szerbiának mindig vannak hosszú távú céljai, mint a Koszovó függetlenségének fejében zajló területcserék kérdése, ezekből pedig nem engednek. – A hagyományos oroszbarátság mellett a Nyugattal Szerbia mindig pillanatnyi érdekek mentén tárgyalt – tette hozzá.

Gyetvai Mária szerint a szerb politikát illetően a napokban zajló tüntetésekből is érdekes részleteket lehet kiolvasni. Alekszandar Vucsics ellen december óta szerveznek kisebb-nagyobb tüntetéseket, melyekből a tudósítások az államfő hatalomkoncentráló lépéseire helyezik a hangsúlyt. Gyetvai Mária szerint azonban az utcán megjelennek nacionalista transzparensek is. – A „Nem adjuk Koszovót!” felirat mellett most megjelentek a „Nem adjuk a Vajdaságot!” feliratok is – mondta a szakértő, aki szerint az ilyen, magyar vonatkozádú nacionalista vélemények hatással lehetnek a két ország viszonyára.