Trump benyújtotta a számlát Berlinnek

Washington már többször a németek szemére vetette, hogy nem veszik ki a részüket a szövetség működéséből.

2020. 06. 16. 17:24
Soldiers from NATO countries take part in "Saber Junction Exercise" at  military ground in Hohenfels
GERMANY-NATO/EXERCISE Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Berlin nem teljesíti a kötelezettségeit a NATO felé, és gazdaságilag is nagyon rosszul bánik az Egyesült Államokkal – ezzel indokolta Donald Trump amerikai elnök, hogy kivonnák csapataik egy részét Németországból. Azt régóta lehetett érezni, hogy az amerikai–német viszony feszült; Washington már többször a németek szemére vetette, hogy nem költenek eleget honvédelemre, nem veszik ki a részüket a szövetség működéséből. Németország tavaly a bruttó hazai termékének (GDP) nagyjából 1,38 százalékát fordította a hadseregre, de ez még mindig messze elmarad a NATO által megfogalmazott kétszázalékos céltól. A hadügyi költségvetés ugyan fokozatosan növekszik, de nem az elvárt ütemben, és bírálatok ellenére Berlin nem is mutatott túl nagy hajlandóságot arra, hogy ezen változtasson.

Fotó: Reuters

Az amerikai létszámcsökkentés mégsem volt benne a levegőben. Egyrészt azért, mert Németország tett néhány gesztust, például úgy döntött, hogy részben amerikai F–18-asok vásárlásával újítja meg légierejét. Ezzel nem csupán tengerentúli gyártók zsebét tömte meg, de mutatta elkötelezettségét a NATO felé, hogy fontos számára a nukleáris elrettentő erő képességének megtartása. Másrészt Németország stratégiailag és logisztikailag továbbra is kitüntetett fontosságú az Egyesült Államoknak. A II. világháború vége óta folyamatosan állomásoznak amerikai csapatok az országban, igaz, létszámuk apad, az elmúlt 14 évben már felére csökkent. Jelenleg nagyjából állandóan 38 ezres kontingens tartózkodik Németországban, amit 25 ezresre csökkentenének. Emellett Stuttgart ad otthont az Egyesült Államok európai főparancsnokságának (EUCOM), valamint az országban több támaszpont és nukleáris fegyverek is helyet kaptak.

Donald Trump terveit néhányan a NATO melletti elkötelezettség megkérdőjelezéseként értékelték, és figyelmeztettek arra, hogy a lépés rossz üzenetet küldhet Oroszországnak és Kínának. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára viszont azt hangsúlyozta, hogy összességében az elmúlt években növekedett az amerikai jelenlét Európában, és a legfontosabb az, hogy fenntartsák az elrettentés képességét.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.