Trump nem vár Bidenre, kivonja az amerikai csapatokat

A szenátus republikánus frakcióvezetője szerint a hátrahagyott űrt az Iszlám Állam töltheti be.

Forrás: MTI, BBC2020. 11. 17. 11:12
U.S. President Donald Trump greets U.S. troops at Ramstein Air Force Base in Germany
U.S. President Donald Trump greets U.S. troops at Ramstein Air Force Base, Germany, December 27, 2018. REUTERS/Jonathan Ernst - RC1DE5C67350 Fotó: Jonathan Ernst
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai hadsereg arra készül, hogy Donald Trump elnök további csapatok kivonását rendeli el Afganisztánból és Irakból. A CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times című lap beszámolója szerint a védelmi minisztérium utasítást kapott az amerikai katonák kivonására, még mielőtt január 20-án lejár Trump elnöki mandátuma.

Trump már korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha minden csapat hazatérne karácsonyig. Az elnök régóta úgy ítéli meg, hogy az amerikai alakulatok külföldi állomásoztatása költséges és eredménytelen. Az AP amerikai hírügynökség szerint a hétvégén a katonai vezetők tudomására hozták a tervezett csapatkivonást, de végrehajtási utasítást még nem küldtek ki a parancsnokoknak. A tervek szerint kétezer katona hagyná el Afganisztánt, 500 Irakot, így mindkét országban mintegy 2500 amerikai katona maradna.

– Az Egyesült Államok elhamarkodott távozásának következménye még annál is súlyosabb lehet, mint az Obama-féle 2011-es iraki kivonulásé, amely az Iszlám Állam felemelkedéséhez vezetett

– jelentette ki hétfőn a szenátusban Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője, aki az elnök politikai szövetségesének számít. Az Egyesült Államok ezzel szerinte magára hagyná szövetségeseit, és átadná a terepet a táliboknak Afganisztánban, lehetővé téve az Iszlám Állam és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat újbóli megerősödését. – Egy felgyorsított kivonulás csak a rosszakaróinknak szerezne örömet – figyelmeztetett McConnell.

Az amerikai csapatok 2003-ban szállták meg Irakot, hogy megdöntsék Szaddám Huszeint, Afganisztánban pedig 2001 óta vannak jelen. Az al-Kaida 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásai után néhány héttel egy Egyesült Államok vezette koalíció űzte ki a tálibokat a hatalomból Afganisztánban. A tálibok azóta harcokat vívnak a kabuli kormányzat és a megszálló csapatok ellen, 2018-ra már az ország több mint kétharmadában folytattak hadjáratot.

Ugyanakkor éppen Donald Trump volt az, akinek kormányzata idén februárban megállapodást kötött a tálibokkal, előirányozva az amerikai csapatok kivonását, ezért cserébe a tálibok elkötelezték magukat a békefolyamat mellett.

Szeptember 12. óta tárgyalnak is egymással Dohában a tálib mozgalom és az afgán kormány képviselői a békéről. Múlt heti közleményükben a tálibok felszólították az Egyesült Államokat: amennyiben Joe Biden lesz az új elnök, tartsa magát a februári megállapodáshoz, mert az a legészszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy lezárják a két ország közötti konfliktust.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.