Új fejezetet nyitna Havanna Washingtonnal

Néhány nappal hivatalból való távozása előtt Donald Trump amerikai elnök visszavette Kubát a terrorizmust támogató országok listájára. Utódja, Joe Biden azonban már jelezte: a két ország közötti kapcsolat helyreállítása a cél. A gazdasági szereplők mindkét országban bizakodva várják Bident.

A car drives past as American and Cuban flags fly on the balcony of a home in Havana, Cuba, on Monday, July 20, 2015. A diplomatic freeze that stretched five decades, outlasting the Cold War and nine U.S. presidencies, formally ends Monday when Cuba and the U.S. reopen embassies. Cuban Foreign Minister Bruno Rodriguez attended the flag-raising ceremony at the Cuban embassy in Washington before meeting Secretary of State John Kerry, who will travel to Havana at a later date. Photographer: Eliana Aponte/Bloomberg via Getty Images Fotó: Bloomberg

Kuba elutasította Mike Pompeo amerikai külügyminiszter múlt heti bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok visszahelyezi Kubát a terrorizmust támogató országok listájára. „Ez egy arrogáns lépés egy rossz hírű, morális csődöt mondott kormánytól” – írta Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter a Twitter-oldalán. Úgy fogalmazott: „a valódi motiváció a döntés mögött az, hogy a Trump-kormány további akadályokat állítson a kapcsolatok helyreállítása elé”. A kubai külügyminisztérium közleményben jelezte, Kuba nem terrorizmust támogató ország, hanem sokkal inkább a „terrorizmus áldozata”, és elutasítja a terrorizmus minden formáját.

A Donald Trump vezette amerikai kormány alig néhány nappal a leköszönése előtt vette vissza a terrorszponzorok listájára Kubát, ezzel érvénytelenítve Barack Obama előző amerikai elnök 2015-ben hozott intézkedését.

A Trump-kormány az elmúlt évek során számos ponton erősítette a Kuba elleni amerikai korlátozásokat.

2019-ben betiltotta a tanulmányi csereprogramokat és a pénzügyi utalásokat, és további gazdasági korlátozásokat is bevezetett.

Joe Biden megválasztott amerikai elnök ugyanakkor jelezte, hogy a Barack Obama által kijelölt Kuba-politikát kívánja folytatni. Célja enyhíteni a gazdasági és turisztikai korlátozásokat abban a reményben, hogy a szorosabb kapcsolatok és a kapitalizmus erősítése demokratikus változást indíthat el a kommunista szigeten. – Egyes, azonnal bevezethető intézkedésekkel komoly eredményeket lehet elérni, például ha lehetővé teszik a művészeti, oktatási és orvosi csereprogramokat – fogalmazott César Chelala szakértő a The Japan Times lapnak. Elemzők kiemelik, Trump intézkedései a kubai származású amerikaiakat és a kubaiakat is fájdalmasan érintették, ám

Bidennel újjáépülhetnek a kapcsolatok, elsősorban a turisztikai szektor profitálhat ebből.

A gazdasági embargót még 1962-ben állította fel az Egyesült Államok kormánya, és mintegy ötven évvel később a Barack Obama vezette amerikai kormány kezdte meg a kapcsolatok normalizálását Raúl Castro kubai elnökkel karöltve. Obama azt vallotta, hogy Kuba izolálásának politikája elbukott. 2015-ben újranyitották a nagykövetségeket, majd enyhültek többek között az utazási korlátozások, Kuba pedig lekerült a terrorizmust szponzoráló államok listájáról.

Bár ez az út megtört Trump elnöksége idején, szakértők szerint Kubában az elmúlt években is fenntartották a kapcsolatok javításának szándékát. A Castro fivérek utódja, Miguel Díaz-Canel elnök nem záratta be a nagykövetségét az Egyesült Államokban; folytatta a diplomáciai párbeszéd előkészítését a két ország között. Tavaly decemberben bejelentette, hogy

piacorientált gazdasági reformokat vezet be,

többek között január 1-jétől kivezetik a kettős valutarendszert, vagyis megszüntetik a konvertibilis pesót. A régóta halogatott döntés elemzők szerint jelentős vonzerőt jelent a turistáknak és a befektetőknek, ám 160 százalékos infláció követheti, amit a bejelentett állami béremelések sem tudnak majd kompenzálni. Rövid távon súlyosan érinti a lakosságot, de hosszú távon elkerülhetetlennek tűnt, és sokan ezzel a kommunizmus végét vizionálják.

A két ország közötti viszony normalizálása előtt azonban még hosszú az út. A Biden-kormánynak nem lesz egyszerű dolga, hiszen az Egyesült Államok is megosztott Kuba ügyében,

sokan nem akarják a közeledéssel legitimizálni a kubai kormányt.

Továbbra sem tisztázott például, hogy Havannának köze lehetett-e a titokzatos tüneteket okozó támadásokhoz 2016 és 2018 között, amelyek miatt több tucat amerikai diplomata volt kénytelen elhagyni a szigetet. Jogvédők is ellenzik a blokád feloldását a Kubában történt emberi jogsértésekre hivatkozva. Az embargó teljes feloldásához a kongresszus döntésére van szükség, ami szakértők szerint a befolyásos Kuba-ellenes lobbi miatt nem lesz egyszerű.

A gazdasági érvek azonban a közeledés mellett szólnak. Az amerikai cégek távolmaradása ugyanis jelentősen csökkentette Washington befolyását a szigeten. Az amerikai szankciók nem eredményeztek rendszerváltást, pusztán azt, hogy a kubaiak évtizedekig nélkülöztek alapvető élelmiszereket és gyógyszereket, teljes gazdasági szektorok omlottak össze, családok szakadtak szét. Ahogy Brantly Womack amerikai külügyi szakértő mondta a Prensa Latina kubai hírügynökségnek: „akár az érett szilva leszedésének, itt a kubai-amerikai kapcsolatok újrakezdésének az ideje”.