Uniós feszültség Líbia miatt

Az uniós tagállamok között a bevándorláspolitikában meglévő feszültségeket is a felszínre hozza a Sophia művelet újraélesztésének szándéka. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Magyar Nemzettel közölte: hazánk határozottan támogatja a berlini Líbia-konferencia megállapodásának végrehajtását, ugyanakkor kizárólag olyan döntések és folyamatok előtérbe helyezésével, amelyek célja a migráció megállítása, nem pedig ösztönzése.

2020. 01. 31. 10:59
Return of the frigate Augsburg
Az EU küldetésében részt vevő fregatt visszatér Németországba tavaly februárban Fotó: Europress/AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Líbia-konferencián tett ígéreteinek megszegésével vádolta meg a minap Emmanuel Macron török kollégáját, Recep Tayyip Erdoğant, a francia elnök szerint ugyanis a berlini találkozón vállalt kötelezettségeknek teljesen ellentmond az a tény, hogy török hadihajók és korábban Szíriában harcolt, Ankara támogatását élvező fegyveresek érkeztek az észak-afrikai országba. A berlini konferencia legfőbb hozományának egy a líbiai polgárháborúban érdekelt nagyhatalmak közötti egyez­ség tekinthető, amelyben a résztvevők megállapodtak: beszüntetik a Líbiába irányuló fegyverszállításokat és felfüggesztik a polgárháború résztvevőinek katonai támogatását, hogy elősegítsék a tűzszünet betartását.

A konferencia egyébként közvetve nem csak Líbiáról szólt: az elmúlt években ugyanis a migrációs válságnak leginkább kitett Európai Unió csupán tétlenül figyelte a Közel-Keleten dúló konfliktusokban aktív szerepet vállaló, saját érdekeiket képviselő nagyhatalmak lépéseit, a blokk élére álló Németország pedig mindenképp el akarja kerülni, hogy az észak-afrikai országban megismétlődjön az, ami Szíriában, vagyis hogy az összecsapások miatt újabb milliók induljanak meg Európa felé.

A német diplomácia sikere után az Európai Unió rögtön bejelentette, hogy részt vállal a konferencián elért eredmények betartatásában: Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő az uniós külügyminiszterek múlt heti tanácskozása után arról beszélt, hogy megállapodtak a Sophia nevű földközi-tengeri európai uniós haditengerészeti művelet újraélesztéséről, mégpedig egy új misszióval, aminek a rendeltetése a Líbia ellen az ENSZ által elrendelt fegyverembargó betartatása lesz. Csakhogy a Sophia felelevenítése egyúttal az uniós tagállamok között a bevándorláspolitikában meglévő feszültségeket is a felszínre hozza: a műveletet eredeti célja szerint ugyanis a Líbiából kiinduló embercsempész-szervezetek munkájának felszámolására hozták létre, tavaly pedig azért kellett felfüggeszteni, mert az akkori olasz belügyminiszter, Matteo Salvini nem nézte jó szemmel, hogy a misszió hajói – a nemzetközi tengeri szokásjognak megfelelően – százával mentették az Európa felé tartó migránsokat, akik végül az olasz partokon kötöttek ki.

Az EU küldetésében részt vevő fregatt visszatér Németországba tavaly februárban
Fotó: Europress/AFP

A bevándorláshoz való hozzáállás márpedig alapjaiban nyomhatja rá a bélyegét a Sophia jövőjére: a közös uniós biztonság- és védelempolitika alakításáért felelős politikai és biztonsági bizottság (PSC) múlt heti ülésén például a Politico hírportál szerint ismét terítékre került a bevándorlók kvóta szerinti szétosztása. Végleges döntés azonban éppen emiatt nem született a művelet jövőjéről, Olaszország és Ausztria ugyanis egyáltalán nem támogatta a Sophia újraindítását, Görögország és Magyarország pedig aggodalmát fejezte ki a migránsok tengeri mentésére vonatkozó szabályok miatt.

A Magyar Nemzet megkeresésére a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tudatta: hazánk határozottan támogatja a berlini konferencia megállapodásának végrehajtását, ugyanakkor kizárólag olyan döntések és folyamatok előtérbe helyezésével, amelyek célja a migráció megállítása, nem pedig ösztönzése. A PSC tegnap is folytatta Brüsszelben az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat. Erről a KKM úgy fogalmazott: a szétosztási mechanizmusról való döntésre a PSC nem jogosult, ez kizárólag az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hatásköre lehet.

A Sophia műveletben két magyar katona vesz részt, akik a misszió római műveleti parancsnokságán teljesítenek szolgálatot.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.