Valóra válhat Erdogan legrosszabb rémálma

Noha saját délkelet-törökországi területeiken a főbb városok megőrzése mellett nem szerepeltek annyira jól a kurdok a hét végi törökországi helyhatósági választásokon, a Recep Tayyip Erdogan pártját megszorongató kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) sem Ankarában, sem pedig Isztambulban nem tudott volna győzni a közel húszmilliósra duzzadt kisebbség nélkül. A két legjelentősebb török város elvesztése pedig egyértelmű üzenet a török elnöknek: mostantól nem lehet semmibe venni a kurdokat.

Három évvel ezelőtti tüntetés Diyarbakirban. Továbbra is hallatja hangját a népcsoport Fotó: Sertac Kayar Forrás: Reuters

Bár a kurd érdekeket képviselő Népi Demokratikus Pártnak (HDP) sikerült megőriznie három legfontosabb városát, köztük a délkelet-törökországi kurd régió de facto fővárosaként számontartott Diyarbakirt, jelentős területeket is vesztett, méghozzá a Recep Tayyip Erdogan elnök mögött álló, az országot kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) javára.

Az Irakkal és Szíriával határos Sirnak régió azonos nevű városában ugyanis az AKP földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a szavazatok 66,8 százalékának megszerzésével, miközben a kurdbarát HDP csak a voksok 35 százalékát gyűjtötte be.

A Kurdistan 24 című hírportál a saját területen elszenvedett vereséget azzal magyarázza, hogy a várost több tízezer ember hagyta el a török hadseregnek a kurd lázadókkal szemben hónapokig tartó hadviselése eredményeként, az okok azonban ennél sokkal mélyebben gyökereznek.

A kurdok bár sorsdöntő fordulatként értékelték 2015-ben, hogy a HDP először bejutott a parlamentbe, a török kormány az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy a kurdok lakta régióban megbénítsák a párt működését: az utóbbi években például a HDP több mint száz polgármesterét távolították el posztjáról, hogy őket egy a kormány által kijelölt meghatalmazottal helyettesítsék. Noha a kezdetekben ezeket az akciókat széles körben elutasították a demokrácia csorbulására hivatkozva, mostanra egyre több lakos véli úgy, a kormány meghatalmazottjai nem csupán a szolgáltatások minőségén javítottak, de a biztonsági helyzet is jobb lett a régióban.

Három évvel ezelőtti tüntetés Diyarbakirban. Továbbra is hallatja hangját a népcsoport Fotó: Reuters

A török kormány szemében a HDP annak a Kurdisztáni Munkáspárt nevű szakadár terrorszervezetnek a politikai szárnya, amely a kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban. A biztonsági erők és a lázadók között lassan 34 éve tartó konfliktusban közel ötvenezer ember vesztette életét. A HDP ugyanakkor a második legnagyobb ellenzéki párt a parlamentben a CHP után, a tavalyi parlamenti választásokon a szavazatok több mint tíz százalékát szerezte meg. És bár a most vasárnap megrendezett helyhatósági választásokon a voksoknak csupán a 4,24 százalékát sikerült begyűjtenie országosan, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jelentős városokban – köztük Ankarában és Isztambulban – a HDP egyáltalán nem indított jelöltet, támogatva ezzel a CHP-t.

A két legjelentősebb városban például a kemalisták biztosan nem tudtak volna győzni a mostanra közel húszmilliósra duzzadt kurd közösség nélkül.

Washington aggódik

Ankara ne tegyen katasztrofális következményekkel járó egyoldalú katonai lépéseket Szíriában – figyelmeztette Washingtonban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut. Pompeo kifejtette: Washington támogatja az Északkelet-Szíriáról jelenleg is folyamatban lévő tárgyalásokat, de minden egyoldalú török katonai lépést veszélyesnek tart. Törökország ugyanis az amerikai katonák kivonásának decemberi bejelentése óta többször is azzal fenyegetőzött, hogy katonai támadást indít a Népvédelmi Egységek nevű szíriai kurd milícia ellen. A kurdok az amerikaiak és szövetségeseik oldalán harcoltak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái ellen, Ankara azonban őket bélyegzi terroristáknak. (MTI)