Szabad választásokat sürgetnek Belaruszban a V4-ek

Lengyelországban hangolták össze álláspontjukat az együttműködés kormányfői.

Lublin, 2020. szeptember 11. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Igor Matovic szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh (b-j) kormányfõ a visegrádi országok miniszterelnökeinek egyeztetésén tartott sajtótájékoztatón a lengyelországi Lublinban 2020. szeptember 11-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/

Vízumentességet adnának a belarusz állampolgároknak és egy új uniós segélycsomag összeállítását sürgetik majd az Európai Tanács szeptember 24–25-én esedékes csúcstalálkozóján a visegrádi négyek – jelentette a Reuters Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt idézve. A lengyel miniszterelnökség bejegyzése szerint egyetértettek abban is, hogy szabad választásokat kell tartani Belaruszban, hogy a nép saját maga dönthessen jövőjéről, valamint elítélték a tüntetők elleni erőszakot, és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték.

PM @MorawieckiM welcomes the ?????? PMs in #Lublin. This is the second meeting of the #Visegrad Group in #Poland – the previous one was held on 3 July in Warsaw, and it has symbolically inaugurated the Polish presidency of the #V4. pic.twitter.com/DGYxWIfBSs

— Chancellery of the Prime Minister of Poland (@PremierRP_en) September 11, 2020

„Magyarország támogatja a lengyel erőfeszítéseket, és örül annak a lengyel előterjesztésnek, amely Fehéroroszország irányába egy stratégiai együttműködés gazdasági pillérére tesz javaslatot. Fontos a demokrácia, fontosak az emberi jogok, de ennek követelése nem lesz elég, többre van szükség, egy stratégiai megközelítésre, és a lengyel javaslat ma ezt célozza” – idézte Orbán Viktor véleményét a belarusz helyzetről a távirati iroda. A magyar kormányfő hozzátette, szerinte

néhány hét múlva eljuthatnak oda is, hogy a gazdaság után a nagy stratégiai javaslat katonapolitikai-biztonsági lábát is megfogalmazzák, de ehhez szükség lesz az Európai Tanács ülésére, mert ez túlnyúlik a V4-ek hatókörén.

Balról jobbra: Igor Matovič szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babiš cseh kormányfő a visegrádi országok miniszterelnökeinek egyeztetésén
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A találkozó előtt lengyel javaslatra állítólag az is felmerült, hogy a miniszterelnökök találkozzanak Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezetővel, aki a héten éppen az országban tárgyal. Ezt azonban Andrej Babiš cseh kormányfő megvétózta, azzal indokolva, hogy „semmiképpen sem szeretne olyan elhamarkodott lépést tenni, amely nem lesz összhangban az összeurópai állásponttal, segít a belarusz propagandának, és így végső soron kontraproduktív lenne”. – Fontosnak tartom, hogy Fehéroroszország témája az Európai Unió csúcstalálkozójának a napirendjére kerüljön – válaszolt a cseh miniszterelnök arra az újságírói kérdésre, miért ellenezte a lépést. Az elmúlt napokban Szvjatlana Cihanouszkaja több lengyel rendezvényen is részt vett, gyakran Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök társaságában, amely egyes bírálatok szerint azt a látszatot kelthette, mintha az ellenzéki politikust máris az ország vezetőjeként tartanák számon. Andrej Babiš hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok között teljes az egyetértés a kérdésben, és arra figyelmeztetett, hogy el kell kerülni az ukrán forgatókönyvet.

A Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot tömörítő együttműködés kormányfői ma találkoztak a lengyelországi Lublinban, hogy összehangolják álláspontjukat több nemzetközi kérdésben. Ezek közül kiemelkedett Belarusz ügye, ahol hetek óta több tízezer embert vonzó tüntetések zajlanak, miután a feltételezések szerint az országot 1994 óta vezető Aljakszandr Lukasenka elcsalta a választásokat. Az előzetes tájékoztatás szerint ezen kívül napirendre került még az Oroszországgal, Kínával és Törökországgal ápolt viszony is. A csúcs kiemelt témája volt még természetesen a koronavírus-járvány. Ennek kapcsán Orbán Viktor ismét annak a fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy nem elég jól védekezni a megbetegedések és a halálozások számának tekintetében, hanem fenn kell tartani az országok és a gazdaságok működőképességét is.

– Úgy tűnik, a koronavírus-járvány második hulláma is rendkívül agresszív, a megbetegedések száma világszerte nő

– figyelmeztetett, és meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányok reakciógyorsasága kulcstényező lesz a következő hónapokban.

– Azt a fejlődési lehetőséget, ami benne van a gazdaságainkban, továbbra is érvényesítenünk kell, hogy a térség Európa legjobban élhető régiója legyen, és hogy eltűnhessen a kommunizmus miatt felhalmozódott hátrány. Ezt a célt nem akarjuk feladni még járvány idején sem! – hangsúlyozta.