Képzőművészekkel és szerzetesekkel járhatjuk be a Láthatatlan spektrumok kiállítást

A Néprajzi Múzeum és a Pannonhalmi Főapátság együttműködésében nyílt Láthatatlan spektrumok című, kutatásalapú művészeti kiállításban tart tematikus tárlatvezetéseket a két intézmény ősszel. A négy alkalommal meghirdetett program különlegessége, hogy a kiállítás alkotóival találkozhatunk, akik érdekes megközelítésekkel és egyedi témafelvetésekkel készülnek.

Magyar Nemzet
2021. 09. 15. 16:55
Fotó: Magyar Néprajzi Múzeum
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két egységre tagolódik a főmonostori kiállítótérben megtekinthető Láthatatlan spektrumok című kiállítás: egy képzőművészek által létrehozott kortárs művészeti tárlatra és egy a szerzetesközösséggel épített szubjektív archívumra – áll a Néprajzi Múzeum lapunkhoz eljuttatott közleményében. Mint írják, mindkét fejezet a Főapátság gyűjteményein és a pannonhalmi bencés közösség spirituális és kulturális tematikus évének témáján, az emlékezeten alapul. A tárlat együttműködés és dialógus eredménye. Terepe a Pannonhalmi Főapátság több száz éves gyűjteménye (múzeum, könyvtár, levéltár, iskola), gondolati tere pedig a bencés közösség tudása és emlékezete, amely az idő, a tér és a szerzetesi tapasztalat ma is változó világa.    

Az őszre tervezett szakmai tárlatvezetési sorozatban művészek, szerzetesek és kurátorok is kalauzolják a látogatókat a történetmesélés, az értelmezés és a kommentár segítségével. Szeptemberben egy, októberben két, novemberben pedig egy záró, finisszázs programmal várják az érdeklődőket. A szakemberek a tárlatvezetésekre érdekes megközelítésekkel és egyedi témafelvetésekkel készülnek, mint például a gyűjtemény szubjektivitása vagy a tudás és a szerzetesmunka kapcsolata.

– A tudományos és a művészi kutatás egymással összehangolható gyakorlatok: a módszerek, a tudások és az érzelmek mindkettőben szerepet játszanak, de kifejezési formáik eltérőek. A tudós szövegekkel, a művész inkább képekkel foglalkozik. Azonban mindkettő számára fontos a kíváncsiság, a nyitottság és a felfedezés ereje – idézi a közlemény Frazon Zsófiát, a Néprajzi Múzeum tudományos titkárát, a kiállítás egyik kurátorát. 

A kiállítás újszerűsége, kreativitása, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képessége okán jelölték az Év Kiállítása 2021 díjra. Szeptember 25-én A gyűjtemény lassúsága és szubjektivitása, október 16-án Az ábra, a fikció és a spekuláció, október 30-án A tudás, a természet és a szerzetesmunka, november 11-én pedig A gyűjtemény mint nyitott múzeum köré szerveződnek a tárlatvezetések. A programokon közreműködik mások mellett Foster Hannah Daisy muzeológus, Salát Zalán Péter tervező, Frazon Zsófia etnográfus, Dejcsics Konrád bencés szerzetes, Gosztola Kitti képzőművész, Albert Ádám képzőművész, Lepsényi Imre tervező, Tranker Kata képzőművész, továbbá a szerzetesközösség tagjai.

A tárlatról írt korábbi cikkünket ITT olvashatják.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.