A történelmi érdeklődéséről jól ismert Kásler Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke széles panorámába helyezte a Hunyadi családot.
Felvázolta az Árpád-házhoz kötődő királyeszmét, annak átalakulását az Anjouk idején, gyökeres megváltozását Luxemburgi Zsigmond és a reneszánsz Mátyás idején.
A folyamatból kiemelve mutatott rá Hunyadi János hitvallására, aki a pápához írt levelében életét és halálát a haza és a kereszténység szolgálatában látta kiteljesedni. Ez az örökség – állította Kásler Miklós – Mátyás uralkodásának is meghatározó eleme maradt.
A miniszteri biztos a genetikai kutatás szélesebb összefüggéseiről is beszélt elmondva, hogy a Hunyadi család gyulafehérvári temetkezőhelyét az Erdélyt megszálló román katonák feldúlták, a csontokat szétszórták. Így hiába őrizte meg a történelem a huszadik század elejéig Hunyadi János fiának csontjait, a lefejezett Hunyadi László maradványait, azok ma már nem lelhetők fel.
Ám megtalálhatók voltak, illetve ma is megtalálhatók a horvátországi Lepoglavában, a Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatására szentelt templom gótikus szentélyében, Hunyadi Mátyás fia, Corvin János és unokája, Corvin Kristóf sírhelye.
Makoldi Miklós Zsombor, az MKI Régészeti Kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy a horvát–szlavón báni méltóságot viselő Corvin János temetkezési helyét nem érte el a török, nem pusztította el ellenséges had, így egy XIX. századi régészeti feltáráson kívül soha nem bolygatták a sírokat. – Amikor a sírfedlapot felemeltük, elénk tárult az a gótikus sírkamra, amit a XIX. század óta nem látott senki, s amely háborítatlanul őrizte a két Corvin – egy harminc év körüli férfi és egy ötéves forma gyermek – csontjait.
