Az ország legszegényebb településeiről érkezett gyerekek kilenc művet, köztük nemzetközi szerzeményeket és hazai népdalokat adtak elő az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Máltai Szimfónia program kicsi és nagy zenészei szívvel-lélekkel énekeltek, táncoltak és a biztató mosolyokra egyre bátrabban kitárulkozva varázsolták el a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a fellépőket. Az ünnepségen Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a diagnózisalapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos köszöntötte a résztvevőket és mutatta be a fellépőket, illetve a programot. Elmondta, hogy a fiatalok kilenc településről érkeztek: Erkről, Göncruszkáról, Monorról, Nagycserkeszről, Nyírmihálydiból, Pocsajról, Tarnabodról, Tarnazsadányról és Tiszaburáról.
A Felzárkózó települések program a gyermekekre fókuszál, elsősorban arra teremt esélyt, hogy ők már ne szükségszerűen örököljék szüleik sorsát, hanem legyen lehetőségük más életet élni.
A program a különórákra, szakkörökre, zeneiskolába el nem jutó gyermekeknek 35 helyszínen nyújtja a nehéz elméleti ismereteket mellőző hangszeres oktatást. A gyerekek néhány hét után már fellépnek az iskolában, rövid idő alatt megismerik a közösségben átélt siker élményét. A városoktól jellemzően távol eső településeken összesen ezer gyermek tanul zenélni, közülük a legkiválóbbak a múlt évben több alkalommal is az Óbudai Danubia Zenekarral közösen léptek fel a Zeneakadémián, a bécsi Konzerthausban pedig önálló, telt házas koncertet adtak. A Máltai Szimfónia honlapján így írnak a programról:
A gitár vagy a hegedű a siker nélkülözhetetlen kelléke a felzárkózó településeken.
Ahhoz kell, hogy a nehéz körülmények között élő, dicséretben, elismerésben nagyon ritkán részesülő gyermekek megmutathassák: a közösség tagjaiként rövid idő alatt megtanulják, hogyan szólaltassák meg a hangszert, és képesek akár közönség előtt is játszani. 2013 óta, a Szimfónia program magyarországi bevezetése óta tudjuk, hogy a kényszerektől mentes, az elméleti tananyagot minimálisra csökkentő zenei program során a kezdeti lépések sikerei gyorsan összeadódnak, és a zenei repertoár meglepő gyorsasággal fejlődik. A program eredményei közül talán a legfontosabb, hogy a gyermekek számos képessége fejlődik, és ez nemcsak a személyiségükre és a lehetőségeikre, de még az iskolai eredményeikre is kihat. A közösségi alapokon zajló zenetanulást ezért tekintik a leszakadó közösségekben végzett szociális munka új, innovatív elemének. A rendhagyó módszertan alapján tartott órák nagy részében autentikus és kávéházi cigány zenét, illetve népzenét oktattak, néhány helyen megjelentek fúvósok és dicsőítő zenekarok is. A legszegényebb gyermekek számára kidolgozott, közösségi sikerélményekre alapuló zenei program Venezuelából indulva terjedt el a világban, alapítója Jose Antonio Abreu közgazdász és karmester sokat idézett mondása szerint:
Aki egyszer hangszert vesz a kezébe, soha nem fog fegyvert fogni.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2016-ban Magyar Örökség díjjal elismert Jelenlét programja a módszertani alapja a 2019-ben indult, a 300 legszegényebb magyar településen megvalósított Felzárkózó települések programnak. A Jelenlét díjat a szeretetszolgálat 2017-ben alapította a Jelenlét programban dolgozók áldozatos munkájának elismerésére. A bronzplakettet Csíkszentmihályi Róbert (1940–2021) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész alkotta.
Az ünnepségen Jelenlét díjat kapott Boros Julianna egyetemi oktató, a Felzárkózó települések program regionális szakmai vezetője, Böröcz Lívia, a Magyar Református Szeretetszolgálat felzárkózási ágazatvezetője, Vanya Lóránt közfoglalkoztatási koordinátor, valamint Vörösné Bangó Melinda tarnabodi koordinátor.
Borítókép: A színpadon a felzárkózó településekről érkezett gyerekek (Fotó: Mirkó István)
