Hobo egy szál gitárral kísérve áll az emberek elé

Hobo az utcán címmel különleges programra invitálják a színházi olimpia résztvevőit több vidéki városban. Földes László Hobo Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, előadóművész, a Hobo Blues Band alapító tagja és énekese április 13-án mutatta be a Nemzeti Színházban az Utcazenész című monodrámáját, amelynek utcai verzióját a színházi olimpia néhány vidéki eseménye előtt adja elő az énekes. Földes Lászlóval a Hobo az utcán előadás létrejöttéről, a közönséggel való találkozásról és József Attiláról is beszélgettünk.

Fotó: Földes Borbála

A produkció ihletője egy olyan gondolat, amely szerint Hobo úgy járja be Budapestet, hogy pontos helyszínt és időpontot nem hirdet meg, hanem kiáll valahová és énekelni, zenélni kezd. Elképzelését megosztotta Vidnyánszky Attilával, akinek annyira megtetszett az ötlet, hogy színpadi produkcióként készítette el. A Hobo az utcán előadás során viszont a saját történetét meséli el jól ismert dalaival. A tervek szerint az első rendhagyó előadást a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház főbejárata előtt készült előadni a 78 éves legenda a színházi olimpia kecskeméti eseménye előtt, május 14-én. A hatalmas eső azonban átírta a tervet, a színház aulájában találkozhatott a közönség az előadóval és énekelte vele együtt dalait. Elhangzott például a Hajtók dala vagy a Mesél az erdő, de több új számot is elénekelt.

Hobo az utcán

 Beszélgetésünk során felvetődött a kérdés, hogy miben különbözik a színpadi változat a Hobo az utcán előadástól. – Tartalmilag teljesen más – mondta határozottan Földes László. – Az Utcazenész, amit a színházban adtam elő, egy szakmai kortörténet. Az utcai változat viszont arról szól, hogy mit érzek, gondolok. Ez személyes, ezért is van benne a nevem. A dalaimról szól, illetve arról, miken kellett keresztülmenni. Sok dalt írtam, de csak egy van, ami rólam szól: A bohóc a dobozon, ami úgy végződik: „A szívem nem nehéz, / Ha úgy halok meg, / Hogy mindenki engem néz.” A Ki vagyok én című dalom viszont pont arról szól, hogy ki nem vagyok. Az utamról szól a műsor, és arról, mi történt ezen az úton.
Május 31-én délután Pécsett, a színház előtti tér teljesen megtelt, annyian várták Hobo fellépését. – Hat előadásra kértek fel, ebből már három megvolt – avatott be az énekes. 

Egy szál gitárral még soha nem álltam ki, Kiss Zoltán kísér gitáron. Balatonföldváron és Pécsett is nagyon szépen fogadtak. Pécsett legalább ötszázan voltak a színház előtti téren. Ennyi embernek az utcán játszani – egy szál gitárral kísérve, ahol szétesik a hang – nem olyan egyszerű. A közönség velem énekelte a számokat. A végén a Középeurópai Hobo Blues lemezről énekeltem egy versszakot, aztán lementem a közönség közé és együtt énekeltük tovább. Nagyon megrázó volt lelkileg, a legszebb emlékeim egyike. Ugyanezt éltem át a másik két városban is. A koncerteken, a színpadon egészen más a helyzet, nem érzékelem ezt a hatást. Döbbenetes, hogy egy ilyen visszafogott, egy szál gitáros játéknál mit él át az ember

 – mondta meghatottan.

Földes László arról is mesélt, hogy legjobban klubban szeret játszani, a Muzikum klubban lép fel kéthetente. 

– A hétköznapok embere vagyok, ezért is szeretek klubban játszani – emelte ki. – 

Itt bele tudok nézni az emberek szemébe. Amikor József Attilát játszom, odamegyek valakihez, aki érti, és fél méterről mondom az arcába a verset. Abból élek, hogy közel vagyok az emberekhez. Az, hogy egy szál gitárral játszom, megerősítette bennem, hogy az út, amit követtem, nem volt hiába. A Hobo Blues Band 15 éve nincs, de a közönség semmivel nem lett kevesebb. Tavaly is játszottam 116 előadást. Az emberek eljönnek. Nem én vagyok a fontos, hanem József Attila, ő benne él mindannyiunkban

 – mondta a zenész. Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy József Attila-versek is elhangzanak-e a Hobo az utcán előadásban. Földes László elutasítóan válaszolt: – Nincsenek József Attila-versek ebben a műsorban. Azt, ami a Nagyon fáj vagy a Kései sirató versében megfogalmazódik, nem lehet egy szál gitárral visszaadni. Ez élet-halálra megy, ha nem lehet megfelelően megszólaltatni, akkor inkább nem csinálom. Nem József Attila-verseket kell népszerűsíteni, ahogy mások csinálják, hanem azt kell továbbadni, amit ránk hagyott. Vér folyik az ember torkából, nem beszélve József Attila lelkéről. Ha nem tudom megfelelően megidézni, akkor nem csinálom. Itt Hobo-számok vannak – foglalta össze az énekes.
Pénteken Székesfehérváron, szombaton Kaposváron, június 27-én pedig Nyíregyházán lép fel az előadással. Nyáron további városokban folytatódik a sorozat.

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE! 

Borítókép: Földes László, Hobo (Fotó: Földes Borbála)