A Magyar Nemzeti Múzeum több tartalma is elérhető online

A múlt hónap végétől a Seuso kutatási projekt hivatalos és nyilvános weboldalát bárki, akár okostelefonon is elérheti a világhálón Seuso.mnm.hu címen. Az oldalt a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közösen hozta létre a Seuso-kincs és a – szintén közösen koordinált – kutatási program széles körű, tudományos ismeretterjesztő bemutatására.

Fotó: Arpad Kurucz

Bár nyilván mindenki szívesebben csodálná élőben a kincs darabjait a Nemzeti Múzeumban, most, hogy a múzeumok ismét bezártak, jól jön ez a lehetőség. A magyar és angol nyelvű weboldal célcsoportja elsősorban a régészet, a művészet és a kultúra iránt érdeklődő közönség, de megszólítja azokat is, akik egyszerűen csak vizuális élményre vágynak, bevezetve a felhasználókat az ezüstedények csodás világába.

A lelettel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre is választ kapunk, de tájékozódhatunk a korban és összetételben hasonló kincsleletekről is, amelyek kinézete és története szintén különleges. És nem maradt ki a krimibe illő modern kori története sem.

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézete tudományos együttműködésének keretében a kincs első felének hazakerülése óta zajlik a tudományos kutatómunka, 2014-ben kutatási projektet hoztak létre; a web­oldal ennek a projektnek az eredményeiről, aktualitásairól is tájékoztatja a nagyközönséget. Azok számára, akik a vizuális ismeretszerzést kedvelik, a weboldal a szöveges tartalom mellett gazdag képanyaggal, kiemelkedő minőségű műtárgyfotókkal és könnyen érthető infografikákkal segít, miközben egy idővonal kalauzolja a látogatókat a Seuso-kincs egykori kulturális közegében.

Fotó: Kurucz Árpád

Amennyiben valaki a napokban – akár a Seuso-kincs fentebb említett weboldala révén – véletlenül vagy akár szándékosan rákattint a Magyar Nemzeti Múzeum honlapjára, egy másik érdekes és online élvezhető tartalomra akadhat: Az arisztokrácia világa című virtuális tárlat válogatást nyújt a Magyar Nemzeti Múzeum történeti fényképtárának anyagából. A rövid összeállítás több fejezetre oszlik.

Az arisztokrácia lakóhelyei: várak, kastélyok a birtokon/birtokokon és városi paloták című részben a főúri otthonok külső és belső tereiből, illetve a lakók hétköznapjaiból kapunk ízelítőt Alcsúttól (ahol József Károly főherceg, a Habsburg-család első olyan tagja lakott, aki a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát), Fraknón (a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és legszebb vára) és Tiszadobon át a tőketerebesi és kígyósi kastélyig.

A XIX. század második felében élt arisztokrácia számos képviselőjének arcképét ismerhetjük meg a Jeles főúri személyek 1860–1870 között című fejezetből. Mások mellett báró Eötvös József író, költő, politikus, gróf Zichy Pál és felesége, gróf Batthyány Lajosné született Zichy Antónia grófnő, Magyarország első felelős, független miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak az özvegye tekint ránk egy-egy korabeli fotográfiáról. A sort egy nagyon bájos kép zárja, hölgyek öt generációja egy családban: báró Wenckheim Józsefné Orczy Terézia bárónő és leánya, unokája, ük- és dédunokája.

A további fejezetcímek – Élet a kastély termeiben, Társasági élet: élőképek, jótékonyság, Jeles főúri személyek 1870–1900 között, Gyermekek, család, Expedíció, utazás, a világ megismerése, Vadászat, Személyzet – mindegyike régi fényképek segítségével ad ha messze nem is teljes, de mégis átfogó keresztmetszetet egy letűnt kor embereiről, építészetéről és szokásairól, szórakoztató és közérthető formában. És, bár semmi sem pótolja a személyes múzeumlátogatást, az ilyen anyagok böngészése a ködös novemberi estéken egy meleg szobában, biztonságban – kijárási tilalomtól függetlenül – kellemes és továbbgondolkodásra serkentő szórakozás.