Aki szerint a metál csak egy zenei műfaj, az téved

A fém az az anyag, amely esetében a leginkább közel kerül egymáshoz iparművészet és képzőművészet. Erről bárki személyesen meggyőződhet, aki január 20-ig megtekinti a X. fémművészeti kiállítást a rákoshegyi B. L. Teremben.

A kiállítók, pontosabban alkotásaik bizonyítják a bevezetőben tett megállapításomat, amennyiben figurális, absztrakt szobrok, tér- és síkplasztikák, érmek mellett ékszerek egyaránt megcsodálhatók.

A tíz kerek, egyúttal állandó kiállítások esetében nagy szám, ami jelzi, hogy a B. Laborcz Flóra iparművész és Benedek József szobrászművész alapította galéria milyen elkötelezett támogatója a kortárs képző-, illetve iparművészetnek. Méghozzá jóval több mint egy évtizede. Benedek József, a B. L. Terem vezetője elárulta, hogy a ki­sszobor- és szobrászrajz-biennálét már huszonkét ízben rendezték meg, a szabadtéri szoborkiállítást tizenötször, míg a Renée Művészeti Társaság huszonöt alkalommal mutatkozott be.

(Erdős Renée erotikus verseitől kolostori magányán keresztül vezetett az út katolikus költeményeihez. A költő szintén Rákoshegyen élt, egykori lakóháza ma az Erdős Renée Ház, amelyben olyan jeles művészek állítottak ki, mint Kisfaludi Strobl Zsigmond, Csekovszky Árpád, Reich Károly vagy Laborcz Ferenc.)

– Különböző galériákban kezdtük a kiállítássorozatokat, amelyeket másfél évtizede költöztettünk a B. L. Terembe – idézte fel Benedek József, aki 2000-ben Laborcz Ferenc szobrászművész egykori műterménél építette fel a teremgalériát. (A Munká­csy-díjas Laborcz Ferenc nevét a XVII. kerületben általános iskola is viseli.)

Babos László Miklós Genderölő Szent László című kisplasztikája Forrás: B. L. Galéria

A kiállítóteret azért emelték, hogy olyan újdonságokat inspiráljanak, mint a hajtogatott terekre épülő művek vagy a Laborcz Flóra által elindított magyar címermotívum-feldolgozások. Az évtizedek alatt pedig kikristályosodott egy művészeti alapvetés: az idő alaptana. Eme alapvetés számtalan kiállítás és szimpózium tárgyát szolgáltatta, s az összegyűlt gondolatokat egy közel 400 oldalas kiadvány őrzi. Ebben huszonöt vezető művészettörténész, mint például Angel Judit, Bakonyvári M. Ágnes, Banner Zoltán, Keserü Katalin, Beke László, D. Udvary Ildikó, Fekete György, Wehner Tibor, P. Szabó Ernő írásait, továbbá harminc képzőművész hozzászólását, megnyitóbeszédét, illetve a kiállító 370 alkotó műveinek fényképét lapozhatjuk fel a vaskos könyvben.

Az alapról, az idő morfológiai felépítéséről Benedek József elárulta, hogy úgy képzelik el, akár egy a jövőben növekvő gömböt, középütt az időorigóval. Az abból induló tengelyen foglalnak helyet a történelem folyamán létrehozott értékek.

– Ezek maximális ismerete elengedhetetlen – figyelmeztetett a szobrászművész, majd sietett hozzáfűzni, hogy ugyanilyen fontos az alkotó veleszületett tehetsége. E kettő határozza meg ugyanis a jövőben megvalósuló tervek minőségét. A művész kifejtette: az alkotói folyamatban létrejön valami plusz, ami továbbviszi az értékeket. Ez az újdonság a legmeghatározóbb, lévén a jövőbe vezet, a múlt értékeinek talaján. – A művész lelki, szellemi mélységéből és a művészet eszköztárának ismeretéből, ezek kölcsönhatásaként alakulnak ki a műalkotások – mutatott rá Benedek József.

Végezetül kanyarodjunk vissza a jelen kiállításhoz, ahová B. Laborcz Flóra rendezőként ötvös- és jellemzően fémmel dolgozó szobrászművészeket hívott meg.

– Kiderül, milyen sokrétű a fém felhasználása a kortárs művészetben, az ékszerektől, érmeken és kisplasztikákon át a nagyobb plasztikákig, amelyek a legkülönfélébb fémek felhasználásával születtek – magyarázta az iparművész, ízelítőt kínálva a X. fémművészeti kiállítás munkáiból.

A kiállításon megtekinthető Babos László Miklós hajlítással, hegesztéssel kialakított fémplasztikája és domborműve, Balás Eszter aprólékos kivitelezésű, jelképszerű kisplasztikája, Benedek József alumínium és bronz szobortervei, Doru Covrig geometrikus formavilágú bronzszobrai, Bohus Áron aranyozott bronzplasztikája, Fibonacci számsorait felelevenítő plasztikája. Láthatóak továbbá B. Laborcz Flóra játékosan könnyed, légies figuratív kompozíciói, Ézsiás István festett vas és natúr krómacél geometrikus síkplasztikája, Glatz Marietta térről és pontról szóló zománcképe, J. Szalay Edit ezüst, arany, korall, türkiz ékszerkollekciói, Kertész Géza részleteiben jelképeket tükröző és egyénien összeállított reliefje és éremplasztikája. Láthatók Laborcz Mónika növényvilágból inspirálódott bronz-üveg domborművei, Laczák Géza sajátos technikájú, fémdomborítással létrehozott geometrikus térformája, Molnár Éva figuratív, festett bronz kisplasztika-sorozata, Réthly Sarolta Vízitündér nyakéke és bronzérmei, Sor Júlia lelkiállapotot kifejező zománcozott acél síkplasztikái, Tápai Ferenc kis méretű bronz-ón szobra, Vanyur István fantázialényeket megjelenítő bronzplasztikái, Várnagy Ildikó nagy méretű, függőlegesen tagolt, attraktív, belső felszabadultságot sugárzó, festett alumíniumplasztikája és Vidra Birtalan Éva Széki leány című, népi barokk motívumokat feldolgozó, míves zománcképei.