Beadásra kész Debrecen pályázata az Irodalom Városa címre

Aláírta a határozatot Papp László, a város polgármestere arról, hogy Debrecen pályázik az UNESCO Irodalom Városa címére. A kultúra számos területére kiterjedő, négyéves programterv középpontjában – tekintettel a sokféle nyavalyával küszködő világra is – az „irodalom mint gyógyír” áll. A pályázat felelősei nemrég tájékoztatták a közvéleményt az elvégzett munkáról.

Gőz József Miklós
2021. 06. 07. 10:20
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2004-ben azzal a céllal hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát, hogy erősítse a világ települései közötti együttműködést. Ennek részeként hét kreativitási területen várják a városok jelentkezését a csatlakozásra. Debrecen az irodalom területén nyújtja majd be pályázatát. A polgármester ennek kapcsán elmondta: – Debrecen az elmúlt években sokat fejlődött a gazdaságfejlesztés területén, de egy város akkor erős, ha nemcsak egy adott területre koncentrál, hanem az élet minden szegmensében építi a jövőjét. Szeretnénk, ha Debrecen a világ kultúrtörténetébe is bekapcsolódna az UNESCO pályázatán keresztül, és ott is komoly eredményeket érne el. Nagyon bízom benne, hogy a város kulturális brandjét – ami ma is létezik, de talán az országhatárokon kívül kevéssé ismert – tovább tudja építeni ez a cím

Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottsága elnökének véleménye szerint Debrecen pályázata az egész magyar irodalomnak nyithat újabb kaput a nagyvilág felé. Az országgyűlési képviselő elmondta, hogy a debreceni irodalom egyik gazdag tárháza, a református kollégiumi könyvtár is bizonyítja, hogy a város évszázadok óta pártolja az irodalmat.

Puskás István kultúráért felelős alpolgármester – a pályázaton munkálkodó csapat vezetője – adatai szerint az Irodalom Városa-hálózatnak jelenleg 39 tagja van a világ minden földrészéről. A lehetőség mellett egyben felelősség is, hogy sikeres pályázat esetén Debrecen a magyar irodalmat más kultúrák felé is közvetítheti. Szerinte már önmagában a pályázati anyag megalkotása is megmutatta Debrecen kultúrájának sokszínűségét: A Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Debreceni Egyetem, a Debreceni Református Kollégium, a Csokonai Színház és a Debreceni Irodalom Házán keresztül a Déri Múzeum is közreműködött a folyamatban. Ezen felül több mint két tucat városi szervezet, oktatási intézmények, egyházak, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, alkotóközösségek és művészek kapcsolódtak be a közös gondolkodásba, sőt, még a nagyváradi Újvárad folyóirat is hozzátett a pályázathoz.

Kovács Béla Lóránt, a pályázatért felelős Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója a részletekről szólva elmondta: Debrecen kötelezettséget vállal, hogy együttműködik afrikai kultúrákkal és az itt élő afrikai közösségekkel, összhangban az ENSZ agendájával. Emellett a pályázat sajátossága, hogy az egészséges jóllétet helyezi a középpontba. Az irodalom gyógyír tud lenni. A pandémia mindannyiunkat megviselt mentálisan is, a művészetek és azon belül az irodalom pedig alkalmas arra, hogy lelki sebeket gyógyítson.

A pályázati anyagot június 30-ig kell beadni, eredményét az UNESCO előreláthatólag október végén jelenti majd be.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.