Böjte Csaba: Ma sincs közelebb az ég a földhöz

Böjte Csabának gyerekként a húsvét volt a legszentebb ünnep. A mai napig emlékszik, hogyan készültek a húsvétra gyermekkorában. Nagymamája sós perecet és vízben puhított aszalt szilvát tett fel az asztalra nagypénteken, és az egész böjti időszak alatt szerényen táplálkoztak. Akkoriban egyébként is nagy volt a szegénység − emlékezett vissza Böjte Csaba atya a Borsnak húsvét alkalmából adott interjújában. Elmondta, hogy az évtizedekkel ezelőtti Erdélyben az emberek a feltámadás ünnepére gyönyörűen kitakarították a házukat, és igyekeztek finom ételeket főzni.

Magyar Nemzet - Bors
2021. 04. 05. 15:52
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Böjte Csabát először a húsvéti ételekről kérdezték a Borsnak adott interjújában, s mint kiderült, az egész nagyböjtben szerény eledeleket fogyasztottak.

„Többek között főtt krumplit aludt tejjel vagy savanyú káposzta levével. Akkoriban nagy szegénység volt, és annak is örültünk, ha valakinek jutott egy majorsági felső comb.

A mai húsvétokat már jóval nagyobb jólétben töltjük, de erről úgy gondolkodom, hogy ma sincs közelebb az ég a földhöz, és nem a körülmények határozzák meg a boldogságot. A napot minden tetőről látni lehet.

Természetesen templomba is mentünk, és sokat imádkoztunk. Később megértettem, hogy nem is az a fontos, amit mi, emberek teszünk, hanem az, amit Krisztus. Egy gyerek megkérdezte tőlem, hogy miért nem felejtjük el végre azt a gondolatot, hogy »megöltük Jézust«, pontosabban miért nem »ejtjük az istengyilkosság vádját«. Azt feleltem, hogy az igazán lényeges az a kérdés, hogy vajon a megváltó miért volt hajlandó a vállára venni a keresztet, és miért hagyta, hogy szeget üssenek a tenyerébe. Azért, mert bízott bennünk, és még a halála pillanatában is hitte, hogy képesek vagyunk megtanulni a szeretetet. Ezért is imádkozott az őt megfeszítő katonákért, hogy »Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!«” – magyarázta a ferences szerzetes, és hozzátette, hogy Jézus a feltámadása után is ugyanezzel a hittel köszöntötte Mária Magdolnát.

„Fontos, hogy mi is tudjunk hinni a holnapban, és abban, hogy a mindenféle háborúskodás ellenére az emberiség nem önmaga farkasa lesz” – szögezte le a katolikus pap.

A húsvéthoz számos profán népszokás is fűződik. Ilyen többek között a locsolkodás. Erre a felvetésre a ferences szerzetes azt válaszolta, hogy egy ünnepnek van lényeges és kevésbé lényeges része. Egy lakodalomban sem a vacsora vagy a csokordobás a legfontosabb mozzanat, de tény, hogy ezek hozzánőttek az ünnephez, és ebben nem talál semmi kivetnivalót.

Végül egy számára kedves emléket is megosztott az olvasókkal. Böjte atya elmondta, hogy az árvaházi gyerekekkel rendszeresen kimennek a városba. Egy ilyen alkalommal odalépett egy kolduló asszonyhoz, és azt mondta:

„Úgy látom, a virágszál el akar hervadni.” Ő csak mosolygott a fogatlan szájával és elpirult. Miután meglocsolta, eltűnt, majd vissza is tért egy piros almával. Azzal ajándékozta meg.

Csaba testvér fontos célnak tartja, hogy azokat az embereket is látogassuk meg, akikhez senki sem megy el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.