Bölcs, derűs mesemondónk

Ha nem is ismertük személyesen, családtag volt. Bensőséges terekben, helyzetekben vannak jelen történetei és alakjai: gyerekszobában, esti mesénél. Csukás István az ártatlanság szerzője.

Juhász Kristóf
2020. 02. 25. 7:04
null
Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha nem is ismertük személyesen, családtag volt. Bensőséges terekben, helyzetekben vannak jelen történetei és alakjai: gyerekszobában, esti mesénél. Csukás István az ártatlanság szerzője. Egészen csodálatos az, ha valaki egy érvényes – vagyis nem süketen és vakon – végigcsinált életút során nem keseredik meg, ellenben szert tesz a megértő, megbocsátó, bölcs derűre. És mivel ismeri a dolgok helyét és idejét, pontosan tudja, hogy mindenki másnak is erre a derűre van szüksége. Különösen a gyerekeknek. Meséiben nem volt helye posztmodern, intertextuális tripla csavaroknak, rejtett szarkasztikáknak, keserű titkoknak. Boldog, ártatlan gyermekkorunk kibélelésében Csukás István komoly szerepet vállalt.

Bízom benne, még sok generációnak megadatik, hogy jó barátságba kerüljenek a könyvek, rajz- és bábfilmek vagy hangjátékok révén Süsüvel, aki egyfejűként éli világát, és vidám lelkét senki se érti, a Nagy Ho-ho-ho-horgásszal, aki soha nem fog halat, Pom Pommal, aki bámulatosan tudja változtatni az alakját, vagy a legkisebb Ugrifülessel, aki milyen okos, milyen ügyes. Kedves, ártatlan, abszurd világok ezek, és Csukás István képes volt arra, amire kevesek: úgy tudta figuráit és történeteit izgalmassá tenni, hogy a konfliktus, a dráma sosem volt sötét. Soha egy gyermeknek sem volt álmatlan éjszakája, mert aggódott, hogy Főkukacot megeszik a halak. A halak miatt meg aztán pláne. Mégis figyeltünk, nevettünk, mert ártatlanságában is érdekes, egyszerűségében is fordulatos és főleg vicces volt a mese.

A Süsü Sárkányfűárusa a világ meseirodalmának egyik legaranyosabb ellenlábasa, pedig a Sárkányellátó Vállalat (Sárkányfűárus próbál félelmetes sárkányt faragni a vajszívű Süsüből, hogy ne menjen tönkre az üzlet) története nem nélkülöz némi társadalomkritikai mellékzöngét, még sincs a dolog túlgondolva. Felnőtt fejjel is nagyot lehet nevetni, mikor a Sárkányfűárus nézőt toboroz Süsü, a rettentő produkciójára: „Ülőhely, állóhely egyforma!” Fantasztikus írói arányérzék kell ahhoz, hogy valaki ne is váljon unalmassá, és ne is lépjen ki az ártatlan gyermekvilág maga teremtette keretei közül. No meg a fent említett bölcs derű és életszeretet.

Csukás István 2011-ben így töprengett Süsü kapcsán: „Meghatottan, de azért vidáman nézek utána, minden teremtményem közül ő az egyik legkedvesebb, sokáig hordtam a fejemben, míg megszületett s most íme, jár, beszél és énekel! Ne tessék mosolyogni, ez nem klinikai eset, ez teljesen normális és természetes írói agyműködés. És emberi is, mert hiszen benne van életem része, plusz a lelkem, plusz a rengeteg papír és magányos óra; de nem panaszkodom, én választottam ezt a mesterséget minden örömével, kínjával! S milyen az ember, a kínokat elfelejti, s marad az öröm, az alkotás öröme, a munka öröme, kell is ez az egészséges felejtés s pici diadal, hogy elviseljem a fáradtságot, mert most olyan vagyok, mint egy kifacsart citrom. De összességében egy boldog citrom, s többet nem is kell tudni az íróról.”

Olyan ember ír így, aki nem a saját személyét, hanem a szolgálatot helyezi előtérbe. Ugyanitt arról is beszélt, hogy a védtelen, világot megismerni s világban helyét keresni kezdő gyermek megismerési útjában közreműködni milyen hatalmas felelősség. Olyan ember ír így, aki vállalta ezt a felelősséget, vállalta ezt a szolgálatot: ő lett a mi bölcs, kedves, derűs mesemondónk.

Fotó: Bach Máté

Isten nyugtassa Csukás Istvánt! És mert nemcsak mesemondó volt, de költő és még sok minden más is, búcsúzzunk tőle egy végső titkok háza táján bájosan kutakodó kis részlettel Invokáció című verséből: „Csillagot rókáz a korhely, / reszket, fél s ámulva nézi. / A síkos aszfaltról nő fel / minden csoda, a tündéri / itt enyhül meg az élethez, / Hold nő a bádogereszhez, / majd lebukik, végre rend lesz – / Istenem, mire teremtesz?”

Életének 84. évében elhunyt Csukás István Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, a Nemzet Művésze. A hírt az Újszínház tette közzé tegnap a Facebook-oldalán. „Csukás István nevére mindenkinek felcsillant a szeme, legyen az gyermek vagy felnőtt: egyformán magával ragadott mindenkit a varázslatos mesevilág, amelyet ő szőtt körénk. Nehéz felfogni, hogy nincs már közöttünk. Magára hagyta mesefiguráit, akik történetein számos generáció nőtt fel. Szerencsések vagyunk, akik ismerhettük, dolgozhattunk vele itt az Újszínházban. Csukás István mindig mosolygott, mindenkihez volt egy kedves szava és sohasem fogyott ki az ő semmihez sem fogható történeteiből. Örömmel figyelte A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen-nyáron című meséjéből születendő előadást. Fantasztikus élmény volt vele dolgozni” – olvashatjuk az ország mesemondójától búcsúzó társulat közleményében.

Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként. Gyerekkorában hegedűművésznek készült, mégis a bölcsészkarra jelentkezett, majd a jogi egyetemre, de 1956 után nem fejezte be a tanulmányait. Tizenhét éves korában már költő akart lenni, a Hungária kávéház lett a törzshelye. „Merészen beültem a Hungária mély vizébe, a nagyok asztalához, s még merészebben mutogattam a verseimet. Ideális, fiatal költőnek való állapot volt. Kívánom a maiaknak is, de ma már ilyen nem létezik” – írta A város meghódítása című tárcájában.

1968 és 1971 között dramaturg volt a Magyar Televíziónál, majd egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa lett. 1978-tól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja volt. 1993-tól a Piros Pont főszerkesztőjeként dolgozott. Kormos István biztatására kezdett gyerekeknek írni, a verseskötetei mellett a hatvanas évektől rendszeresen jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi.

Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett, mint Mirr-Murr, Pom Pom, Gombóc Artúr vagy Süsü. Ők rajz- és bábfilmeken elevenedtek meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. Például a Keménykalap és krumpliorr 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját és Az Év legjobb gyermekfilmje címet is. Hogyan lettem gyerekfilmíró? című tárcájában évekkel később Csukás ezt írta erről: „Ehhez nincs mit hozzátennem, az olyan volt akkor is, mint egy álom. Olyan ma is. Az író szerényen lehajtja a fejét s csak befelé somolyog boldogan, hogy megérte, hogy lám-lám, nem volt hiába a sok papír fölött töltött magányos óra! Majd felocsúdva a boldogságból új történeten töri a fejét, nini, már csillog a szeme, már eszébe jutott egy fura macskanév vagy egy újabb elátkozott fagylaltos…” Már a kezdetekkor elhatározta, hogy gyerekeknek csak derűs dolgokat ír: „Mert annyi életörömöt kell a gyermekbe gyömöszölni, hogy kibírja a felnőttkort!” – mondta egy interjúban.

Számos szakmai díjat követően „magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért” 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima díjat kapott. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel jelent meg versválogatása. Ugyanabban az évben a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. 2016-ban, 80. születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom szobrát.

2016-ban Magyar Örökség díjjal, 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2019-ben A Süsü, a sárkány című meséje alapján készült bábfilmsorozat hőseiről alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta, amely Weisenburger István grafikusművész tervei alapján, hatvanezer példányban készült.

Csukás Istvánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a közmédia saját halottjának tekinti. A Kossuth rádióban egész héten az ő meséi lesznek hallhatók a 19.20-as mesesávban. (Bonczidai Éva)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.