Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Dolgozott karmesterként, zenepedagógusként, a nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyász­ének hozta meg számára 1959-ben.

Magyar Nemzet
2020. 03. 30. 10:21
Polish composer Krzysztof Penderecki at his home in Krakow
POLAND-MUSIC/PENDERECKI Fotó: Agencja Gazeta
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után tegnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja. A magyar közönség is jól ismerte, mert több alkalommal is járt hazánkban, vezényelt a magyar közönség előtt is, sőt trombitaversenyt írt ­Boldoczki Gábornak. Legutóbb, 2016-ban saját műveit mutatta be Budapesten, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál egyik díszvendégeként. 2014-ben pedig magyar kórus is énekelt az Oratórium a békéért című műve brüsszeli bemutatóján.

Nemcsak komolyzenei munkássága kiemelkedő, amelyről egy interjúban azt mondta, hogy a komolyzene hallgatása a filozófiai művek olvasásához hasonlatos, hanem például a filmzene terén is alkotott maradandót. Andrzej Wajda a katyni mészárlásról szóló történelmi drámájában, Martin Scorsese Viharszigetében, Stanley Kubrick Ragyogásában, Az ördögűzőben vagy a Twin Peaks tévésorozat 2017-es új évadában is felcsendülnek emlékezetes zenei motívumai.

Lengyelországban zenei központot is neveztek el róla, több mint 120, műfajában a komolyzenei avantgárdtól a tonális zenealkotásig terjedő mű – köztük négy opera, nyolc szimfónia – fűződik a nevéhez. Dolgozott karmesterként, zenepedagógusként, a nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyász­ének hozta meg számára 1959-ben.

Emlékezetes alkotásai közé tartozik még a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából szerzett Lukács-passió (1963–1966), amely nemcsak újszerűsége, hanem a kommunista országban szokatlan vallásos témaválasztása miatt is feltűnést keltett. Kiemelkedő műve az 1970-es gdanski sortűz áldozatainak emlékére született Lengyel Rekviem (1980–1984) is.

Zenei pályafutásának sokszínűségére jellemző, hogy fiatalkorában Penderecki a zenei avantgárd egyik vezére volt. Korai művei Webern, Boulez és Sztravinszkij hatását tükrözik. Ezekbe különleges hangzásokat, zörejeket, zajokat is belekomponált. 1967-ben írta meg a Dies irae (Auschwitz oratórium) című kórusművét. Nemcsak zenét szerzett, hanem hangszert is feltalált, tubafonnak nevezte el. A világ számos egyetemén tanított, több egyetem és akadémia tiszteletbeli doktora és tagja volt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.