Filmtörténeti pillanatok – Lugossy László: Szirmok, virágok, koszorúk

Ritka, mint a fehér holló, a magyar történelemről okosan, érdekesen kalandosan mesélő film. Lugossy László 1984-es Szirmok, virágok, koszorúk című alkotása nemcsak az egyik legjobb mozi, amely a magyar szabadságharc leverése utáni évekről szól, hanem az egyik legizgalmasabb is, ráadásul arra tanít, hogy az ember soha nem adhatja fel az elveit.

Egészen biztosan remekműről van szó, és nemcsak azért, mert Stanley Kubricknak annyira tetszett a film gyertyafényes képi világa Forrás: Örökmozgó

Lugossy László rendező 1984-es Szirmok, virágok, koszorúk című filmje arra tanít, hogy az ember soha ne adja fel az elveit. A történet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni években játszódik, amikor azok a magyar katonák, akik nem tudtak beletörődni, hogy a magyarok nem vívhatták ki a szabadságukat, láthatatlan hadsereget szerveznek, miközben a titkosrendőrség a nyomukban van, a legkisebb szervezkedésre is megpróbálnak lecsapni. Lugossy László mozija Cserhalmi György főszereplésével, Ragályi Elemér operatőri munkája révén és Selmeczi György zenéjével egyrészt egy feszültségekkel és drámai fordulópontokkal tarkított kalandos történelmi film lett, másrészt egészen izgalmas, mélységekben rejlő tanulságokkal is szolgál.

A filmet a maga korában a kommunista diktatúra kritikájaként is lehetett értelmezni. Egyértelmű volt a párhuzam a két kor között például abban a tekintetben, hogy egyikben sem lehetett meg a magánélet szentsége. Mind a filmben, mind a kommunista diktatúrában otthonokat dúltak fel a titkosrendőrök olyan dokumentumokat keresve, amelyek a másként gondolkodásról tanúskodnak.

A Szirmok, virágok, koszorúk arra tanít, hogy a diktatúrákat onnan lehet a legjobban felismerni, hogy nem tűrik el azt, ha valaki másként gondolkodik. Egészen biztosan remekműről van szó, és nemcsak azért, mert Stanley Kubricknak annyira tetszett a film gyertyafényes képi világa, főleg a letartóztatás hosszú snittje, hogy mindjárt fel is kérte Ragályi Elemért egy második világháborús filmjében operatőrnek – ami azonban nem készült el végül –, hanem azért is mert ma sem lett poros a mondanivaló, cseppet sem unalmas a film formanyelve.

Sokan úgy tartják, hogy Sára Sándor 1978-as 80 huszárja mellett a hat évvel később bemutatott Szirmok, virágok, koszorúk az egyik legköltőibb történelmi magyar film.

Egészen biztosan remekműről van szó, és nemcsak azért, mert Stanley Kubricknak annyira tetszett a film gyertyafényes képi világa
Fotó: Örökmozgó

Már a címe is romantikus, ugyanis a női ellenállásra utal, arra, hogy a szabadság eszméjét a kislányoknak (szirmok), a nőknek (virágok) és az idősebb asszonyoknak (koszorúk) is éltetni kell. A magyarok küldetése, hogy nemzedékről nemzedékre megtanítják a fiataloknak: a szabadságnál nincsen nagyobb érték.

Érdekes, hogy a Szirmok, virágok, koszorúk éppen annyira aktuális manapság is, mint a szocializmusban volt. A magyaroknak ma is meg kell védeniük a függetlenségüket olyan európai erőszakos eszméktől, amelyek az iszonyatosan nehezen kiharcolt értékeinket akarják megsemmisíteni.

Miközben az ember nézi a filmet, hajlamos azt gondolni, hogy a magyar szabadságért való küzdelemnek soha nem lesz vége. Mindig jönnek ordas eszmék, megszállók, katonák vagy idegenek, akik nem engednek másként gondolkodni. Akik feltúrják az otthonainkat, akik elválasztják az apákat a gyerekeiktől. Aki viszont látta a Szirmok, virágok, koszorúkat, az soha nem adja a fejét búslakodásra emiatt, mert az tudja, hogy a magyar férfiak nincsenek egyedül. Az tudja, hogy nemcsak az egri nők harcoltak az utolsó pillanatig, hogy megvédjék Eger várát a törököktől, hanem minden magyar nő a láthatatlan hadsereg tagja. Ők ugyanis fiaikat és lányaikat csendesen tanítják a szabadság szeretetére, gyertyafény mellett mormolják Petőfi Sándor szabadságról szóló verseit, és figyelnek arra, hogy kívülről fújják a gyermekek a Kossuth nótát. A magyar férfiak tehát nem voltak egyedül a kommunista diktatúra éveiben, amikor csak félszavakból volt szabad megérteni egymást, és nincsenek egyedül ma sem, amikor bár nem karddal, hanem a szavak erejével kell megvédeniük a magyarok szabadságát az európai színtéren.

A Szirmok, virágok, koszorúk ugyanis arra tanít, hogy az elveinket soha nem szabad feladni.

A Szirmok, virágok, koszorúk című film digitálisan felújítva, angol és akadálymentesített felirattal elérhető a Filmio-n.