Hang nélküli és hangos búcsú Szásától és Ivántól

Az 1990-ben kiteljesedő rendszerváltás a hazai könnyűzenei életben már korábban elkezdődött, kezdve többek között a magánstúdiók 1980-as megjelenésével, folytatva a giccsadó 1983-as eltörlésével, majd a koncertszervező magáncégek, végül pedig az államtól immáron teljesen független lemezkiadók elszaporodásával. A pop-rock zenészek művei hangvételükben úgyszintén idejekorán magukon hordozták a változások szelét, mígnem teljesen szabadon megénekelhették a politikai fordulatot.

2020. 09. 13. 16:15
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem történt semmi

Bródy János 1989-es Hang nélkül című lemezén a címadó dalt az előadó és egyben szerző elmondása szerint az hívta elő, hogy olyan érzései voltak, hogy az igazi változások hang nélkül, észrevétlenül jönnek majd el. Habár azt senki nem tudhatta az események forgatagában, hogy pontosan milyen lépésekben és ütemben történnek majd a változások, és egyik-másik igencsak meglepő volt, mégsem lett teljesen igaza, mert végső soron nagy durranások sorozata volt a rendszerváltozás. Utólag azt azonban el kell ismernünk, hogy ezek a számok még a változások forgatagában is vátesziek, vagy legalábbis a helyzet reális ismeretéből fakadóan kitűnő korrajzok lettek. A Hull az eső című szám csak első hallásra idézi meg egy szerelmes pár szakítását, valójában inkább arról van szó, hogy az embert ért károk nemcsak anyagiakban mérhetők, hanem erkölcsiekben is, illetve ezek nemcsak egy-egy embert érintenek, hanem az egész társadalmat. A Nem történt semmiben megjelenő „Nehéz lesz felejteni, hogy nem történt semmi sem” sor a Kádár-rendszer ablakon kidobott esztendőire vonatkoztatható, arra, hogy a brezsnyevi pangás csaknem két évtizedében mennyire nem történt semmilyen téren előrelépés, és ezt a borzalmas nihilt tényleg nehéz elfeledni. Ráadásul sok ember mentalitását még hosszú évekig, talán még a mai napig is meghatározzák az akkori viszonyok.

A Légy hű magadhoz a következetes kiállást szorgalmazza Bródy keserédes stílusában, ami a rendszerváltozás körüli időszakban különösen nagy jelentőséget kapott. A szavak című dalt eredetileg Halász Juditnak írta Bródy, de könnyen belátható, hogy ennek tartalma még inkább vonatkoztatható a felnőttek világára, főleg az esetleges (egyébként elmaradt) számonkérések idején. Az Engedd, hogy szabad legyek című szerzemény ugyancsak a Bródyra jellemző duplafedelű mondatok közé tartozik, hiszen ezt egy férfi énekli egy nőnek, ugyanakkor szintén áll a közélet minden egyes részletére is. Az Átmenti állapot a kommunizmus kérészéletűségét taglalja, ahogy a dalban szereplő dinoszauruszok jelentik a párhuzamos sorsukat, amelyek ugyancsak túlélni akartak, és ahogy kommunista megfelelőik, szintén elbuktak. A Suttog a szél című dalban Bródy a fölött kesereg, hogy „minden édes álom véget ér”, ahogy a kommunizmus is, amelyről persze csak a pártvezetők beszélhettek „édes álom”-ként, legtöbbek szemében leginkább rémálom volt, és később azok is belátták hazugságait, akik valamikor hittek benne. Ahogy fogalmaz a számban: „A kezdet, az szép volt és mélyen megható / És igaznak tűnt minden szó”, de végül kiderül, hogy az ideák a való világban kivitelezhetetlenek, ezért tette hozzá, hogy „S most zavartan állunk és lehajtjuk fejünk / És nem értjük, mi történt velünk / És vádoljuk egymást, hogy ki volt hibás / De összetart még mindig a megszokás”. Ezt Bródy az MSZMP 1988. május 20–22-i „pünkösdi” értekezlete után írta, amikor már érezhető volt a változás szele. A lemez búcsúdala, a Zárt osztály alatt az egész rendszerváltozáskori Magyarországot lehet érteni, ami akkor a pártvezetés egyik-másik tagjában még nagy nemtetszést váltott ki, de már nem vetették le a lemezről. Van benne maró gúny az egész Szovjetunió irányában, amikor azt írta, hogy „Záhonynál kifújt a hadsereg”, de akkor ezt már senki nem szívta a mellére.

Fekete és lyukas zászlók

A Bikini együttes Ha volna még időm című 1988-as lemeze Trunkos András, Dévényi Ádám és Nagy Feró zseniális szövegeivel a rendszerkritika zegzugos rejtelmeibe vezet bennünket, ám egy kivételes dal már a rendszerváltozás szükségességére utal. Az Elegünk van az egészből című szám direkt módon megy neki a rendszernek, amúgy Nagy Feró módjára, ki is adja a jelszót: „Valami kéne, valami új”, ugyanakkor felveti azt is, hogy az új nem biztos, hogy azonnal jobb lesz, mint a régi. Azért egy majdani önplágium is belefért a „senki nem érti, mi történik velünk” majd az ekkor már újra létező Beatrice Hősök tere című számába is átkerült.

Nagy Feró egy 1987-es koncerten
Fotó: Fortepan/Ambrus Tibor

A lemez zárószámában, a Ha volna még időmben 1956-ra is utalnak a „Meneteltem súlyos lobogók alatt / Fekete zászló lett egy jelszó miatt” sorokban. Az 1989-es Bikini-lemez, a Közeli helyeken már a szovjet–amerikai közeledést is megénekli, ahogy az Itthon vagyok egy nagyon szép hazafias dal, a Bátyuska pedig az egykorvolt „Nagy testvér”-nek szól, pazar szóvirágokkal ostorozzák korábbi elnyomóinkat, miközben „:már megszoktam mindent, mit gyűlölök benned”.

A Repülök című számuk az akkor már elénekelhető szabadságvágyról szól, a szövegét tekintve népdalos ihletettségű Fúj a szél pedig a mindig rosszul járó átlagemberek szemszögéből tekint a világra, miközben erősen gyanítható, hogy a kommunizmus alatt elvett javaikat később sem kapják vissza. A Ne ébressz fel! nagy elvárásokat támaszt a rendszerváltozás utáni időkre, a Szabad élet című számban pedig azt fájlalja a zenekar, hogy még mindig nem élnek teljes szabadságban. Az Elfogynak szavaim költői képeivel a határon túli magyarokkal való kommunikáció nehézségeire utalnak. A Bikini együttes a rendszerváltozás során a Temesvári vasárnap című koncertlemezzel ért fel addigi pályafutásának csúcspontjára, a romániai forradalom után két hónappal két egymás utáni telt házas koncerttel lepték meg rajongóikat a Bánát fővárosában. A könnyeket előcsalogató euforikus találkozás zenekar és közönsége között mindkét fél számára mindörökre emlékezetes marad, ennek lenyomata a lemezen is érzékelhető. A nagylemezen a Lyuk a zászló közepén című tétel elementáris erővel meséli el, hogyan találnak egymásra az emberek egy téren, ahol forradalom tör ki, ahogy az Temesváron is történt.

Metalosok, rockerek, diszkósok

A hazai trash metal úttörője, a soproni Moby Dick 1990-es Ugass kutya! című lemeze úgyszintén erős közéleti töltettel bír. A címadó dal inkább a rendszerváltozással kinyíló társadalmi-gazdasági ollót kritizálja, de a Többet nem tehetek már a múlt rendszer kádereit állítja a célkeresztbe, akiket „a szervezet még ma is dicsér”, fényes jelvényeket kaptak, de az élet megcáfolta őket. Az igazi rendszerváltó nóta ezen a lemezen a Káosz és zűrzavar, amely a felelősségre vonást szorgalmazza: „A bűnös fejek hulljanak porba”, mert az országot óriási válságba süllyesztették, és már nem érzik az emberek, hogy ha jól dolgoznak, már jól is élnek, sőt mindenkit becsaptak és garancia sincs már semmire. Ennek a párja a Bűz van, mert a korábbi rendszer szeméthegyei még mindig itt magasodnak közöttünk, és a hazugság fojtogat minden tisztességes embert, ezért tiszta vizet akarnak önteni a pohárba. Az Átnevelés a szabadság eljövetelét állítja elénk szellemesen: az emberek csak azt kapják meg, ami sosem volt az övék, mivel a diktatúra hosszú, nemzedékeken átívelő volt.

Az Ossian a Föltámadott a tenger című Petőfi-vers megzenésítésével adózott a rendszerváltozásnak, valamint az Itt vagyok című opusszal, melyben Paksi Endre arról énekel, hogy az elvesztegetett éveket nincs kitől számon kérni. Az Ossian ezenkívül az 1989-es Félre az útból! című nagylemezének címadó dalát szentelte ennek a témának, amelyben az „öltönybe zárt igazságokat” akarta a zenekar képletesen félreállítani, és sokatmondóak azok a sorok is, miszerint: „Nem leszek már eszköz tovább / Drótokon rángatott, vigyorgó báb / Ma kimondhatom, mit tegnap még nem / De a holnapiért még bűnhődnöm kell / Bálványok hullnak, de jönnek az újak / Attól tartok, messze még az igazi nagy nap.” A szombathelyi hard rock zenekar, a Lord 1990-es albumán a Szabadságmadár című dal szól a rendszerváltozásról, amelyben a nép afölött ujjong, hogy „ledőlt egy bálvány megint”.

A Lord együttes 1989-ben
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

A rendszerváltozással egyidős, 1990. február 23-án alakult Republic együttes már megalakulásával és névfelvételével is azt demonstrálta, hogy a változások bekövetkeztek és hamarosan folytatódnak. A „kicsi az ország, nagy a bánat” kiszólásukkal pontos diagnózist állítottak fel az emberek lelkiállapotáról, és összességében is jellemző lett rájuk az édes-borongós, ámde humoros és ironizáló hang. Az egyik legismertebb dal a rendszerváltozásról a maga tingli-tangli stílusával és megjátszott hebehurgyaságával a Pa-dö-dő Bye, bye Szása című dala lett, ami egy kvázi szerelmi vallomásba csomagolt búcsúzkodás a szovjet katonáktól. Ekkor már nyíltan lehetett arról beszélni, hogy a megszálló hadsereg tagjai előszeretettel loptak és megtanították a magyarokat a vodkaivásra. A szám végén azonban maga a főhősnő is elárulja magát, amikor arról énekel, hogy az igazi boldogságot az jelenti számára, ha nem tér vissza Szása. Ezzel a dallal egy egész ország tudott azonosulni, míg ennek szövegvilágában rokon, az Aurora punkzenekar által játszott Viszlát Iván című dalát legfőképpen a rockkoncerteken üvöltötte kórusban a közönség. A punkcsapat slágere adta a címét a szovjet katonákat búcsúztató 1991-es fesztiválnak, amit a Felvonulási téren (ma 56-osok tere) és az óbudai Hajógyári-szigeten rendeztek meg. Ehhez képest jóval visszafogottabb hangvételű, mégis egy ország által ismert számot alkotott az East együttes Takáts Tamás énekessel az élen, aki az 1956 című dalban arra hívta fel a közönséget, hogy „újra bontsd ki azt a tépett zászlót”. A dal különlegességét annak speciális hangszerelésén túl az adta, hogy videoklipjében addig ismeretlen filmkockákat vágtak be a forradalomról, és Nagy Imre 1956. november 4-i rádiós szózatával kezdődik, így a hang és a vizuális hatások egyszerre ivódtak a közönség emlékezetébe.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.