Hogy működik egy virtuális temető?

A Fiumei úti sírkertben sétálni az egyik legjobb budapesti program, igazi időutazás, amelynek során nemcsak a régi idők gazdag budapesti polgárainak monumentális síremlékeit csodálhatjuk meg, hanem nagy íróink, festőink és politikusaink sírjait is meglátogathatjuk. De mi történik, amikor a vírus miatt nem mehetünk be a temetőbe? Radnainé Fogarasi Katalinnal, a temetőt gondozó Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójával beszélgettünk.

Fotó: Havran Zoltán

– Megemlékezések, kulturális rendezvények szervezése az egyik alapfeladata a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri), de ezeket bizonytalan időre elhalasztottuk vagy lemondtuk, az idegenvezetői sétáinkat pedig felfüggesztettük – mondta lapunknak Radnainé Fogarasi Katalin. Mint mindennek, a koronavírus-járvány a nemzeti emlékezet szempontjából egyik legfontosabb magyar temetőnek számító Fiumei úti sírkertnek a működését is megváltoztatta.

Ne felejtsük el, hogy noha itt nyugszanak a nemzet nagyjai, és a legtöbben emlékezeti, kulturális helyként gondolnak rá, mégis egy működő temetőről van szó. Ezért a temetőirodában folyamatosan dolgoznak a munkatársaik, és mint a főigazgató asszony fogalmazott, ennek szomorúan időszerű okai vannak. A temetőben továbbra is minden olyan feladatot elvégeznek, melyek az állampolgárok kiszolgálásához szükségesek, így a sírgondozást is, viszont a kulturális tevékenységekkel foglalkozó munkatársaik otthonról találják ki a programokat. Tehát kulturális szempontból most egy virtuá­lis temetőt működtetnek.

Deák Ferenc mauzóleuma a látogatók egyik kedvelt célpontja. Fotó: Havran Zoltán

Mivel a temető kapuit be kellett zárniuk a látogatók előtt, a virtuális területet vették elő, csakúgy, mint a színházak vagy a múzeumok. – A közösségi oldalainkon erősítettük meg a jelenlétünket. Facebook-oldalunkon elhunyt nagyjaink évfordulóiról emlékezünk meg folyamatosan, emellett a követőink minden héten megnézhetnek egy virtuális sétát, amelyet szakképzett idegenvezetőink tartanak.

Az elsőben a leghíresebb mauzóleumaikat – Batthyány Lajosét, Kossuth Lajosét és Deák Ferencét – mutatták be, majd a szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temető történetét, azt követően a Fiumei úti sírkert leghíresebb szobrait, végül a negyedik rész a Nemzeti Gyászpark történetéről szól. A Nemzeti Örökség Intézete most vasárnap egy anyák napi videóval jelentkezett, de volt virtuális gasztroséta és a művészparcellában is barangolhattak az érdeklődők – mondta a főigazgató.

A járványhelyzet miatt az egész ország szíve együtt dobog az orvosokéval, ápolókéval, ezért az áldozatvállalásukat szem előtt tartva a Fiumei úti sírkertben sem felejtkeznek meg azokról a híres magyar orvosokról, akik a temetőben nyugszanak.

– Bemutatjuk a híres orvos halottain­kat is, Lengyel Árpádot, Kresz Gézát, Semmelweis Ignácot. És hadd említsek egy kevésbé ismert nevet, Hültl Hümér sebészorvosét, a gyomor-bél varrógép feltalálóját, a modern sebészet számos eszközének, módszerének hazai bevezetőjét, akit virtuóz műtétjei miatt orvosi körökben a szike Paganinijének neveztek. A mostani időkben érdemes felidéznünk az emlékét, hisz ő vezette be a maszk és a kesztyű viselését a magyar egészségügyben – fejtette ki Radnainé Fogarasi Katalin.

A Nöri emellett az őszi rendezvénynaptárát tervezi, mert bíznak benne, hogy a járvány elmúltával ismét személyesen tudják megtartani a megemlékezéseket és a temetői sétákat. – Javában készültünk az emlékhelyek napjára, ebben az évben egy híján minden emlékhely jelentkezett rá, hatalmas sikert előlegeztünk meg. Ez május második szombatján lett volna.

Szeretném jelezni, hogy ez a rendezvényünk nem marad el, csak prolongáltuk. ­Reményeim szerint, ha minden jól alakul, akkor augusztus utolsó szombatján rendezzük meg, hisz jó lenne a virtuális térből visszatérni a valóságba – mondta a főigazgató asszony.

A Nemzeti Örökség Intézete Facebook oldala itt érhető el: https://www.facebook.com/fiumeiutisirkert/, a YouTube pedig itt: https://www.youtube.com/channel/UCkWyBc8Ux-dBMABgGlypzMg