Korszakváltás a dallamos poptól a dzsesszrockig II. rész

Földrengésszerű változásokat hozott a hetvenes évtized eleje a magyar úgynevezett „könnyűzenei” szcénában. Az új trendeknek megfelelően a viszonylag konszolidált beat helyét átvette a könnyebben befogadható pop és a kevésbé konszolidált, esetenként lázadó kemény rock. A szűkebb, intellektuálisabb társadalmi rétegek inkább az igényes progresszív dzsesszrock irányzat felé hajlottak; az akkori idők Magyarországán a zenei paletta szinte minden színe virított – persze az adott, szocializmus szabta kereteken belül. Öt meghatározó zenekar, a Generál, a Bergendy, a Locomotiv GT, a Mini, illetve a Syrius életművét vettük górcső alá – jellemzően a hetvenes évtized kezdeti éveit fókuszba állítva.

2021. 01. 31. 18:05
null
LGT együttes. Barta Tamás, Laux József (takarva), Frenreisz Károly, Presser Gábor. A felvétel a városban tartott koncerten készült. Fotó: Fortepan/Péterffy István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hatvanas-hetvenes évek szocialista ifjúságát megszólítani szándékozó lap, az Ifjúsági Magazin 1970-ben a szakmát és a közönséget is megszavaztatta az év énekeséről, valamint hangszeres zenészeiről. E lista minden valószínűség szerint nagyban hozzájárult a hazai zenei élet földcsuszamlásszerű változásához, amelynek eredményeképpen, 1971-ben megszületett a Locomotiv GT, az első olyan muzsikusokból álló formáció, akik más zenekarokban már bizonyították tudásukat, rátermettségüket.

A Locomotiv GT együttes

Presser Gábor (billentyűs hangszerek, ének) és Laux József (dob) az Omegából, Frenreisz Károly a Metró együttesből (basszusgitár, szaxofon, fuvola, ének), valamint a hungáriás Barta Tamás (gitár, ének) megalakította Magyarország első számú szupergruppját, a Locomotiv GT-t. A négy zenész alapos felfordulást okozott a zenekarok életében. Nemcsak a közvetlenül érintett három formáció, de egyfajta láncreakciót indítva a rockhierarchia alsóbb szintjén elhelyezkedő kisebb bandák is csak nehezen heverték ki a tagcserék okozta megrázkódtatást.

Az LGT együttes 1971-ben egy gyömrői koncerten: Barta Tamás, Laux József (takarva), Frenreisz Károly, Presser Gábor
Fotó: Fortepan/Péterffy István

Az LGT nem könnyen bekategorizálható zenéje a brit rock, az amerikai country, a blues és a progresszív muzsika elemeiből építkezett. Bemutatkozó koncertjét 1971. június 28-án, a Budai Parkszínpadon tartotta, amelyet úgy a szakma, mind a közönség részéről óriási érdeklődés kísért. Első kislemezük (Boldog vagyok / Ha volna szíved) jól jellemezte a két meghatározó muzsikus, Presser és Frenreisz által képviselt (némileg különböző) zenei vonalat, amely a kezdetekben jól megfért, sőt kiegészítette egymást. Még az alakulás évében boltokba került az első Locomotiv GT-album, amely érdekes módon – annak elvont zeneiségét tekintve – külföldön nagyobb népszerűségre tett szert, mint idehaza. Részt vehettek a tokiói World Popular Song fesztiválon, majd a következő esztendőben a Great Western Express Festival vendégeként adhattak számot kvalitásaikról. Az eredeti felállás még két kislemezt (Érints meg / Kenyéren és vízen; Szeress nagyon / Csak egy szóra), valamint második albumát (Ringasd el magad) bocsátotta útjára. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musical vígszínházbeli bemutatóján, valamint az arról készült nagylemezen már nem Frenreisz, hanem a Non-Stopból átigazolt Somló Tamás énekel, basszusgitározik és szaxofonozik. Miként a jóval emészthetőbb Bummm lemezen is, amelynek példányait aztán Barta Tamás disszidálását követően visszavonták az üzletekből. Az 1973-ban megjelent, ilyen módon hányatott sorsú LP, úgy tűnik, végre itthon is meghozta a szélesebb körű elismerést, többen Presserék egyik legjobb alkotásának tartják; annyi bizonyos, az inkább amerikai muzsikához közelítő „albummm” mérföldkövet jelentett az együttes történetében. E korszak (1973–74) nem csekély terméke még két hazai és több külföldi kislemez, két angol nyelvű LP, valamint számos külföldi turné. Felléptek – többek között – Lengyelországban, az NDK-ban, Nagy-Britanniában, Csehszlovákiában, a finnországi Turkuban, valamint az Egyesült Államokban (ahonnan Barta már nem tért haza a zenekarral, helyét Karácsony János töltötte be).

Az LGT együttes 1976-ban: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Laux Józsefet – illegális külföldre távozását követően – Solti János váltotta a doboknál, ez a felállás aztán véglegesnek bizonyult a Locomotiv GT életében.

1976 és 1984 között még kiadtak hét stúdió-, valamint egy válogatásalbumot, ezek közül is a Loksi című dupla korong emelkedik ki. Az Ellenfél nélkül LP megjelenésének idejére már más szelek fújdogáltak a magyar „könnyűzenei” szcénában, így az nem váltott ki különösebb visszhangot. A nyolcvanas évtized közepére a zenekar tagjai részben mások produkcióit segítették, vagy épp önálló karrierjük építésével voltak elfoglalva.

Az LGT együttes végleges felállása 1981-ben: Somló Tamás, Presser Gábor, Karácsony János, Solti János
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

1992-ben a Nyugati pályaudvar rossz akusztikájú üvegcsarnokában tartottak nagy sikerű búcsúkoncertet, 1999-ben a Hősök terén, 2002-ben a Sziget Fesztivál nulladik napján egy megabuli erejéig visszatértek; aztán 2007-ben Marosvásárhelyen, majd ismét a Sziget Fesztiválon léptek közönség elé. Eközben 1997-ben és 2002-ben két, mérsékelt sikerű CD-t is megjelentettek, ezt követően 2013 februárjában három Papp László Sportaréna-koncerttel és augusztusban Alsóörsön – Somló Tamás halálát három évvel megelőzően – végleg elbúcsúzott a Locomotiv GT.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=Ylc-V0K9GAY[/embed]

A sorozat előző része itt elérhető.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.