Lángpallosos angyalok, szőrös, patás ördögkompánia

A passiójátékok többek között azért is érdekesek, mert minden nemzet a saját vérmérsékletének, kultúrájának megfelelően közelíti meg és adja elő a világtörténelem egyik legfontosabb eseményét.

Pataki Tamás
2019. 05. 04. 14:12
null
A cselekmény Ádám és Éva megkísértésétől kezdve Mózes történetén át a Megváltó születéséig és keresztre feszítéséig tart Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Táncoló patás ördögök, a kezét mosó Pilátus és a leprást gyógyító Jézus Krisztus szenvedéstörténete magyar, népi keresztény adaptációban – ennél pontosabban aligha lehetne meghatározni a Csíksomlyói passió című előadást, amelyet a Keresztény Színházi Fesztiválon mutattak be a fővárosi Újszínházban.

A passiójátékok többek között azért is érdekesek, mert minden nemzet a saját vérmérsékletének, kultúrájának megfelelően közelíti meg és adja elő a világtörténelem egyik legfontosabb eseményét: Krisztus születését és kereszthalálát. A Csíksomlyói passióval sincs ez másként, amely a magyar – meg persze székely – néplélekről, népi vallásosságról is árulkodik, és sajátos, helyi ízekkel mutatja be a kétezer évvel ezelőtti bibliai történetet.

A színpad egy hatalmas, barokk templombelsőt ábrázol – ez bizony nem véletlen, hiszen Magyarországon főleg a barokk korban volt népszerű a passiójáték, a csíksomlyói ferencesek repertoár-­jából 47 passió maradt fenn a XVIII. századból. Ebben a környezetben bontakozik ki a cselekmény, amely Ádám és Éva megkísértésétől kezdve Mózes történetén át egészen a Megváltó születéséig és keresztre feszítéséig tart.

A passió a zászlóvivő zarándokok felsorakozásával kezdődik, és vissza-visszatér benne a jól koreografált néptánc, a népi, egyházi énekek és persze a magyaros hujjogás – ám egy pillanatig sem érezzük azt, hogy a kettő ne tartozna össze. Az előadás, természetéből fakadóan, sokat ad a látványra: hatalmas, szőrös, patás ördögök vonulgatnak a színpadon, Krisztus és az ember megkísértését tervezvén, az embert a paradicsomból lángpallossal – igen, valódival – kiűző angyalok jelennek meg, s persze megszületik Jézus, akit meglátogatnak a jókedvű, huncut pásztorok, majd kezdődik az evangéliumokból ismert történet: gyógyítással, a Getsemáne-kerti éjszaka felidézésével és a végén a Kálvária-dombi szívbemarkoló jelenettel.

A cselekmény Ádám és Éva megkísértésétől kezdve Mózes történetén át a Megváltó születéséig és keresztre feszítéséig tart
Fotó: Kurucz Árpád

Sorolhatnánk a szebbnél szebb, látványos jeleneteket, Nagy Viktor rendező egészen figyelemreméltó és játékos előadást vitt színre, a nagyon jó kosztümök – főleg az ördögök és a katonák öltözete – sajátos hangulatot teremtenek, Júdás halála pedig – látvány szempontjából – az előadás egyik kegyetlen és hatásos csúcspontjának számít – ahogyan természetesen Jézus keresztre feszítése is. Mégis, ha bárki megkérdezné, mi maradt meg leginkább az előadásból, akkor a hátborzongató, magas sarkú patákkal lépkedő és táncoló Lucifert és a színpadi árokból előbújó ördögeit mondanám.

Az Újszínház egész társulata jól játszott, hisz aki rendszeresen jár az előadásaikra, az láthatta, hogy a színészeket a karakterükhöz leginkább illő szerepekbe osztották be – így nehéz tévedni –, mégis érdemes kiemelni az imént említett Lucifert alakító Nagy Lórántot, aki – egy passiójáték nyilvánvaló főszereplője ellenében – elvitte a pálmát, színpadi jelenléte lényegesen meghatározta az egész előadást és annak hangulatát, például amikor ördögkompániá-­jával ármánykodott éppen, vagy amikor Centurio szerepében kínozta meg Krisztust; valamint a Júdást játszó Vass Györgyöt, aki egy friss és hiszékeny áruló karaktert mutatott be a színpadon, Bánföldi Szilárd Ádám- és Jézus-alakítása is megragadott valamit a krisztusi lényegből.

A csíksomlyói drámák kéziratai is sajátos kálváriát jártak: a kommunista diktatúra első évtizedeiben a Szűz Mária-szobor alatti dobogóba rejtették őket, ahol 1980. augusztus 22-én, felújítás alkalmából, teljesen ép állapotban találtak rájuk. Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben az emlékezetes várszínházbeli előadáshoz készített egy szövegváltozatot „Csíksomlyói passió“ címmel, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön. A Csíksomlyói passiót ebben az évadban leghamarabb ma este és vasárnap 19 órakor lehet látni az Újszínházban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.