Nem krumpli termett itt

Egy anekdota szerint Móricz Zsigmondot tiszacsécsei gyermekkorára egy terebélyes diófa látványa emlékeztette Leányfalun, ahova Rózsahegyi Kálmán meghívására látogatott el.

Forrás: Fortepan

Egy anekdota szerint Móricz Zsigmondot tiszacsécsei gyermekkorára egy terebélyes diófa látványa emlékeztette Leányfalun, ahova a kor színész­óriása, Rózsahegyi Kálmán meghívására látogatott el. Az író 1911-ben vásárolt telket a főváros melletti üdülőhelyen, ahol ma is élnek leszármazottai, a Móricz-ház melletti épületben pedig állandó kiállítást szenteltek neki. Már 1992-ben nyílt itt egy kis tárlat a relikviáiból, amelyet később egy nagy átfogó kiállítás is követett, nemrég viszont a felújított épületben, Leány­falu Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhelyén egy legújabb kutatásokra is reflektáló, korszerű múzeumpedagó­giai elemekkel gazdagított állandó kiállítást nyitottak meg Kinek a hangja? címmel. Az egykor az író lakhelyéül szolgáló Duna menti település ezzel ünnepelte díszpolgára születésének 140. évfordulóját.

A tárlathoz a Móricz-leszármazottak és a Petőfi Irodalmi Múzeum is kölcsönzött relikviákat, közöttük olyanokat, amelyek az író halála óta először kerültek vissza a településre. Emellett újdonság az is, hogy a teljes életművet átfogó tárlat asszociatív módon építkezik öt téma köré: pályakezdés, Nyugat folyóirat, Leányfalu, realizmus, önarckép – e fogalmak mentén rajzolódik ki az írói pálya.

Fotó: Fortepan

„Ez a kert nem szőlőt termett, hanem hangulatot…”; „nem krumpli termett itt, hanem százkötetnyi írás…” – olvashatjuk a falra applikált sorokat. A folyton változó kortárs beszédet szenvedélyesen jegyzetelő író sokak hangját tette irodalommá, most pedig egy tükör felületén megjelenített vallomással szembesít a saját arcunkkal: „El tudok képzelni szebb, jelentősebb, karakteresebb arcot is, mint amit a tükörben látok – de a magam számára nem… nem adnám oda senki arcáért…”

Társasjáték, interaktív tábla, drámapedagógiai foglalkozások és kihelyezett irodalomórák kellékeként is használható ülőkockák, asztalterítő a Légy jó mindhalálig történetének világát idéző Debrecen-térképpel, felpróbálható kalapok és még számos apró turpisság, kedves játék segíti a látogatót, hogy felfedezze, kinek a hangja szól hozzá egy-egy történetben, naplórészletben, emléktöredékben.