Szövegek további napokra

Ignotus Hugót elsősorban a Nyugat folyóirat legendás főszerkesztőjeként tartjuk számon, a magyar kritikatörténelem meghatározó alakja volt.

Ignotus Hugó azon kevesek közé tartozik, akiknek vezetékneve nemcsak belehonosodott az emberek fejébe, de annyira külön életet él, hogy sokan nem is ismerik a Hugót. (Az Ignotus eleinte írói álnév volt, de aztán törvényesen is felvette.) Elsősorban a Nyugat folyóirat legendás főszerkesztőjeként tartjuk számon, a magyar kritikatörténelem meghatározó alakja volt.

A már a borítójával eléggé felkavaró Egy év történelem című könyvében – a szerző által jegyzett előszó tanúsága szerint – a kötetbe beválogatott cikkek szerzője, az „elmélkedő cikkíró” „végigkrónikázta” a[z első világ]háborút, és olyan szövegeket helyezett egymás mellé, amelyeket „vagy jellemzőeknek érez azon napokra, vagy további napokra is igazaknak”. Végül dicséretes szerénységgel megjegyzi: „Hogy megérték-e sorok az újságból a könyvbe való átmentetést, s érdemes-e folytatásuknak következnie, azt sokkal nagyobb problémákkal együtt nyilván csak a háború vége fogja eldönteni.” A kötet először 1916-ban jelent meg, ezt adta ki újra a régi, fontos, de nem eléggé vagy egyáltalán nem ismert kötetek és kéziratok kiadására specializálódott Szépmíves Könyvek Kiadó.

A mai olvasó nyugodtan gondolhatja azt, hogy a fenti kérdésre a válasz: megérték azok a bizonyos sorok. Természetesen a szövegek egy része, vagy mindegyik szöveg egy része tartalmaz olyan nekünk már speciálisnak tűnő információkat, neveket és hivatkozásokat, amelyek – jóllehet a korabeli embereknek a napi valóságot jelentették – ma már csak a történészeknek csengenek ismerősen. De éppen itt mutatkozik meg az „elmélkedő cikkíró” zsenialitása: a szövegek során pillanatok, sorok alatt jut el az általánoshoz, a filozofikushoz, a napi aktualitásoktól nem terhelt, általános érvényű következtetések megfogalmazásához.

Mint a háború kirobbanásakor szinte mindenki, Ignotus is hitt a háború jogosságában, a megsértett Monarchia bosszútervének igazában, és ez folyton előbukkan a kötetben; de közben a borzalmak bemutatása is egyre nagyobb teret kap, és már a cikkek írója is elég korán világháborúként kezdi emlegetni mindazt, ami történik. A kötet vége felé olvasható reménykedést egy nem is olyan sokára kitörő második világháború írta felül, amit még Ignotusnak is meg kellett érnie. De ez mind és még mindig az aktua­litások közé tartozik – a cikkekben azonban olyan kulturális tudás, olyan történelmi és társadalmi éleslátás, következetes szigor, filozófia és az összefüggések felmutatásának a képessége mutatkozik meg, amely bármelyik időben megállná a helyét.

Ignotus: Egy év történelem. Szépmíves Könyvek, Budapest, 2019.