Zenei stílusokon átívelő karácsony

Ahogy a rockzenészek, úgy a popzene slágeresebb vonala is többször nyúlt a karácsonyi témához. A rendszerváltás után már jóval könnyebben, mindenféle cenzúra nélkül tudtak alkotni ebben a témában is a zeneművészek, a nagy érdeklődést pedig elősegítette, hogy úgy tűnt, ezekre a felvételekre tradicionális és családi okokból nagyon nagy érdeklődés van, tehát piaci értelemben is megálltak a lábukon ezek a produkciók.

2020. 12. 26. 7:18
Cseh Tamás
Cseh Tamás Fotó: MTI/Nándorfi Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kommunizmus alatt csak óvatosan, és akkor is csak korlátozott mértékben lehetett téma a karácsony, így a nagy siker a közönség kiéheztetése miatt is garantált volt.

Fel nagy örömre!

Cseh Tamás Utóirat című 1987-es dupla nagylemezén található a Karácsony című dal, amelynek kalandos történetéhez hozzátartozik, hogy már 1971-ben elkészült (az ezen a lemezen szereplő tételeket az köti össze, hogy már jóval korábban megalkották őket, de a cenzúra vagy más okok miatt addig nem publikálták őket). A dal főszereplője Mary, akit Cseh Tamás állandó szerzőtársa, Bereményi Géza szövegével szólít meg, s mint kiderül, együtt próbálják minél jobban előkészíteni magukat az ünnepre. Mindketten reménykednek abban, hogy leesik a hó karácsonyra, az pedig, hogy a nő a gombos cipőjét szánja erre az alkalomra, minden bizonnyal a teljességre és a tisztaságra való vágyakozásra utal. Rémisztően hangzik azonban az a megállapítás a dalban, hogy noha ez a karácsony nem az első a sorban, ám nem várható az, hogy majd jövőre is folytatódik ez az ünneplés, ami a közeledő halára utal. Ezt támasztja alá, hogy a rozsdafoltokkal ellepett tükröt Cseh Tamás szeretné lecserélni vadonatúj fényre, ami úgy is értelmezhető, hogy egy másik dimenzióban immáron – ahogy a Biblia fogalmaz – színről színre látják majd meg egymást az emberek Istennel. A szöveg kitér arra is, hogy egyáltalán nem baj, ha a tükrök rozsdásak lettek, mert ezáltal megóvták magukat saját időskori látványuktól. Ez az igazán Cseh Tamás stílusára jellemző dal az evilági hívságoktól való végső búcsút is megzenésíti, ami abban ölt testet, hogy Maryt arra kéri, mondjon le a kalácssütésről, mert érzése szerint az ezutáni karácsonyokat már nem fizikai valójukban élik meg.

Cseh Tamás
Fotó: MTI/Nándorfi Máté

A XX. század egyik legnagyobb hatású magyar igrice a karácsonyi tematikát énekelte meg a Fel nagy örömre! című 2008-ban kiadott nyolcszámos CD-n is. Ennek külön tragikuma, hogy ekkor már régóta tisztában volt azzal, hogy a daganatos betegség jó eséllyel nem engedi ki markából. Ezzel azonban mit sem törődve, mély vallásos buzgalomtól áthatva játszotta fel ezeket a számokat, immáron nem e földi lét koordinátáira figyelve, hanem Isten közelségére, mintegy belátva, hogy az igazi boldogság az evangéliumban van. A nyitódal maga a címadó, amely akár egy katolikus templomban is megállná a helyét, Cseh Tamás orgánumán és előadásmódjában azonban mégis egyedi ízt kap. Az ezt követő Csordapásztorok szintén a jóformán kötelező karácsonyi énekek sorát gyarapítja, amiről mindenki tudja, hogy a centrumában maga Jézus áll. Mondanivalójában ehhez kötődik a Vedd fel, pajtás, a bundát című dal, amelyben egy bárányt elfognak és elejtenek, azonban Jézus még őt is meg tudja menteni – nyilvánvalóan ez utalás az emberi bűnök megváltására –, már ami a lelki üdvösséget illeti. A Dicsőség mennyben az Istennek című dalban megszólal a furulya, Cseh Tamás pedig, aki jól látja előre saját sorsát, ennek fényében énekli. A népi metaforával operáló Jézus ágyán nincsen paplan ugyancsak a megváltás művét taglalja, ahogy a Leszállt az ég dicső királya vonósokkal és fúvósokkal díszített dallama is ezt ragadja meg, míg a Csillagfényes éjjelen című szám valamiféle földöntúli metamorfózis eredményeként tipikus Cseh Tamás-dallá vált ezen a lemezen. A CD végére szinte odakívánkozott a Karácsony, ami ismerve Cseh Tamás fizikai állapotát, plusz jelentésréteget kapott.

Karácsony a slágerszakmában

A nyolcvanas évek közepének nagy tinibálvány csapata, az Első Emelet gondolt egy nagyot, és az eredetileg Boldog névnapot! címen az 1988-as Naplemez című albumukra írt dalát átírta Boldog karácsonyt!-ra, ami 2010-ben a Megyek a szívem után című lemezükön jelent meg. A dallam nem, csak a hangszerelés és értelemszerűen a szöveg változott. Utóbbi ismét Geszti Péter műve, ami a béke szigetére varázsolja a hallgatókat, az immáron tőle elvárt szófacsarásokkal („A díszek elég díszesek, a cukrok szalonképesek, a szomszédok sem mérgesek”). A költői kérdés jogos felvetés, miszerint általában véve miért csak karácsonykor törekszik az ember a jóra. A csoportos ünneplést is hangsúlyozza, hogy együtt éljük át a karácsonyt, amikor a jégszívek is felolvadnak. Szép hasonlat a dalszövegben az is, hogy a hóesés minden lábnyomot befed, ahogy a hit a sebeket, és ezzel kapcsolatban egyértelműen Jézus megváltó sebeire gondol a keresztény világ.

A Happy Gang Szentkarácsony című maxi CD-je 1996-ban jelent meg, amelyen egy rádiós, egy gospel-reggae, egy instrumentális és egy „hard angel” verzióban is fenn van a címadó szám (ezen kívül már csak egyetlen számot tartalmaz a hanghordozó ötödikként, Szállj madár címmel). A Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll kezdetű ismert dallamot először egy kisfiú énekli a lemezen, aztán a fiútrió zendít rá arra, hogy „Nem lehet ma egyedül senki, az angyalok vigyáznak ránk”, és szerelmes dalba csap át azzal a sorral, hogy „Vigyázok rád, és veled leszek majd, amíg csak élsz”. A csapat végül ezt a dalt ajánlja fel ajándékul a rajongóinak, mint ami velük lesz, amíg csak élnek. Úgy látszik, a banda egyik tagjának ez nem tartott sokáig, mert sajnos a drogproblémákkal küzdő Meggyes Roland, alias Mohaman nem volt még 45 éves, amikor minden közvetlen fizikai előzmény nélkül megállt a szíve. Sikerét és stílusát tekintve az előbbi párja a TNT Fehér karácsonya, ami a 2000-ben Három címmel megjelent lemezük zárószámaként szerepel. A refrén fülbemászó dallamával egyből elnyerte a rajongók tetszését annak ellenére, hogy a versszak rapszerű kántálása messze nem illik a karácsony hangulatához. A szöveg olyan frázisokat pufogtat, mint hogy „Holnap az ellenség is legyen igaz, jó barát”, ami persze nemes célkitűzés, de a stílus némileg hiteltelenné teszi.

Szekeres Adrien A szeretet ünnepén című albumát szentelte 2008-ban a karácsonynak. Igényes slágerzenéjével sok rajongót szerzett magának, a címadó dal pedig nagy sláger lett.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=SwfzPPSCb3s[/embed]

Külön érdekesség, hogy a „nagy öreg” Komár László is írt egy dalt az albumra, nem hazudtolva meg önmagát, jó kis rock and roll szám lett a Száncsengő csilingel. (Komár László maga is adott ki karácsonyi albumot 1998-ban, egyebek mellett előadva a Csendes éj, a Ma a föld ünnepel, a Mutasd, Uram az utat és a Hull a pelyhes című dalokat.) Ennek a párja lett a vidámságával kiemelkedő Száncsengő című szám. Hagyományos, klasszikus karácsonyi dalok is szerepelnek a dalok között, mint a Csendes éj, a Mennyből az angyal vagy az Ave Maria. Szekeres Adrienhez is közel áll a Ma a föld ünnepel című szám, ami az ő előadásában is az ünnep ihletettségét mutatja be korszerű hangszerelésben, ideidézve a bibliai motívumokat, így a pásztorokat is. Mégsem lesz tőle túlságosan érzelgős a dal, ahogy attól sem, hogy a szám vége könnyes meghatottságról szól, miközben az ember lehajtja a fejét és megköszöni Istennek a megváltás művét. Szekeres Adrien a későbbiekben sem szakadt el a karácsony témájától – advent idején rendszerint számos koncertet ad országszerte, a művelődési és kultúrházak mellett templomokban is fellép –, igazán szívet melengetőre sikerült idén a világjárvány sugallta, a Kiss Gábor–Turczi István szerzőpáros által írt és a MÁV Szimfonikus Zenekara által kísért Ez most más karácsony, amit már nyáron felvettek, mintegy megelőlegezve azt, hogy az idén valóban nem múlik el a pandémia karácsonyig. Az alapdallam annyira harmonikus, hogy hiába énekli el az énekesnő számtalanszor a címadó sort, mindig egy kicsit másként hangzik, és ettől válik változatossá a szám.

A Bereczki Zoltán–Szinetár Dóra akkori házaspár által 2009-ben felvett Téli álomséta című duettlemez címadó és egyben nyitódala a végén egy jól bevált eszközhöz, egy kisbaba beszédéhez folyamodik hatásvadász módon. Mondanivalója azonban kínosan felszínes, a karácsony lényegéről nem is esik benne szó, csak arról, hogy „bűvöl ez a téli álomtáj”. A szintén külföldi slágereket feldolgozó Legyen hó vagy a Karácsonyi dal szintén megmarad az általánosságok szintjén, míg az Egy bizonyos Rudolf kedves, gyermeki scherzo. A Csengő szól a jól ismert világsláger swinges kifordítása, míg a sok világsláger összegereblyézése a Karácsonyi medley-ben csúcsosodik ki. A záródal pedig már a 2000-es évek slágereit idézi Ajándék címmel, Rakonczai Viktor szerzeménye. A Neoton is szánt egy számot ennek a témának az 1986-os Minek ez a cirkusz? című lemezén. A Ha elmúlik karácsony sláger is lett (ahogy a nagylemezen szereplő tételek döntő többsége is) az Erdős Péter által vezetett Pro Menedzseriroda jóvoltából. A szöveg teljes mértékben illik az ilyenkor megszokotthoz, és még az a naiv vágy is megfogalmazódik benne, hogy „Három napig jók vagyunk, sőt emberségesek / Istenem, hadd legyen egész évben ilyen a világ!”.

A Hallelujah című adventi flashmob 2016-ban a Szent István-bazilikánál kifejezetten arra jött létre, hogy néhány énekes – Berkes Olivér, Kasza Tibor, Kollányi Zsuzsanna, Hevesi Tamás, Szulák Andrea és Veres Mónika – angol nyelvű énekével karácsony alkalmából segítse egy alapítványon keresztül a Heim Pál Gyermekkórház tartós lélegeztetésre szoruló betegeinek gondozását a modernizálásra szánt pénzzel. A szabadtéri fellépésen – amelyet Leonard Cohen számára alapoztak – nagy tömeg előtt énekelték ezt az egy számot, amiről videoklip is készült.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=15yjE-ezOh4[/embed]

Ugyanebben az évben rendhagyó módon dolgozza fel a Budapest Bár a karácsonyi ünnepkört az Ünnep című albumán., amelyen sok vendégművész szerepel. Többek között feldolgozták a Piramis Ajándék című számát Lovasi András énekével, de szerepelnek rajta olyan nagy slágerek, mint a Legyen ünnep, amit eredetileg Katona Klári énekelt vagy a Happy Christmas John Lennontól, természetesen mind-mind a zenekar egyéni hangzásvilágában előadva. A Télapó rally című szám kifejezetten mulatságos, Ferenczi György éneke pedig sokat dob rajta. A szokásos ajándékosztást megunó Mikulásról szól, aki vesz inkább egy Mustangot és azzal rodeózik, ám egy óvatlan pillanatban felborul a kocsija és a rénszarvasnak kellett egyedül az ajándékokat kiosztania.

Nemzeti rockos karácsony

A 2003-ban alakult nemzetirock-zenekar, a Kárpátia eleinte nem sokat foglalkozott a karácsony témájával. A nevükhöz inkább katonadalok feldolgozását kapcsolták, illetve a Neveket akarok hallani című számukat akkor ismerhette meg a közélet iránt érdeklődő szélesebb nyilvánosság, amikor 2007-ben feldúlták és kirabolták Kádár János sírját (a tettesek azóta sincsenek meg), és mintegy „névjegykártyául” azt a feliratot hagyták maguk után, hogy „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat. 1956–2006”, ami egyenes idézet volt az együttes fenti opuszából. A Karácsony című daluk a 2005-ös Hősi énekek című albumukon található, és ahogy az egy rockzenekartól elvárható, rendhagyó szám. Sallangoktól mentes, erőteljes, a fülnek mégsem bántó gitárreszeléssel tarkított a szerzemény, amely ugyanakkor Petrás János öblös hangjával imára hív, és a karácsony lényegére, a Megváltó eljövetelére mutat rá, amikor az ősi népszokás szerint a családok megvendégelték a koldusokat az asztaluknál. A dal különlegessége, hogy a játékidő nagy részében gyerekek olvassák fel kéréseiket Jézushoz és az angyalokhoz, és egészen különböző kérésekkel állnak elő, de az többször visszaköszön, hogy a szegénység ellen szeretnének gyógyírt kapni, és persze édességet is kérnek. Egyikük az árvákért emeli fel a szavát, átérezve kortársai nehézségeit, másikuk bakancsért és nagykabátért könyörög, mert megfázik a tél folyamán. Van, aki a szüleinek és a testvérének az egészségéért imádkozik, illetve Bocskai-ruhát és karórát kér, de olyan is akad, aki nagyobb távlatokban gondolkodik, és teljes Erdély anyaországhoz való visszacsatolásáért esedezik Jézushoz. A gyermekekre jellemző ajándékvárás sem marad azonban el, megmosolyogtatóan bájos, ahogy az egyik gyermek – azon túlmenően hogy szintén egészséget kér szeretteinek – felsorolja, mi mindent szeretne: babát, ridikült, meséskönyvet, focit és cukrot. Talán a legfontosabb maradt a végére, a szegényeknek ruhát kért.

Bikinis Angyali üdvözlet

Stílusában teljes mértékben visszaadja a jól megszokott Bikini-stílust az együttes Angyali üdvözlet című száma, amely az azonos című 2004-ben kiadott lemezükön szerepel. Szomorú érdekessége a korongnak, hogy ezen gitározik utoljára a nagy tehetséggel megáldott, ámde rövid élettel (38 év) sújtott fenomén, Daczi Zsolt, aki élete utolsó pár évére már el is hagyta a Bikinit és az Omenben zenélt. Utólag, korai halálának tudatában egészen más megvilágítást kap a számban szereplő gitárszóló is, amely szívet tépően hangzik, ráadásul nem is marad abba az ének visszajövetelével, hanem folyamatosan aláfesti azt síró hangzású díszítéseivel. Lágy zongoraszóval kezdődik a szám – érdekesség, hogy ezen a lemezen az ezt a számot zeneszerzőként jegyző basszusgitáros és zenekarvezető Németh Alajos is szintetizátorozik Bördén Szabolcson kívül –, amely a felvezetése a mély és nagyon találóan, valamint szellemesen megírt mondanivalónak. A karácsony egyik nagy kérdése a gyerekek számára az, hogy léteznek-e az angyalok, és hogy ők hozzák-e a karácsonyfát és az ajándékokat. Innen közelít ez a dal is – az angyalokban és a csodákban való szilárd hit mellett letéve a voksot –, miközben egy szempillantás alatt, a versszak végére felnő a gyermek és ifjúként már nemcsak az ajándékokat, hanem a bájitalokat is bontogatja. Az angyal szinonimája lett a feleségnek is, akivel együtt repültek, de aztán zuhantak is, ami a kapcsolat zátonyra futását szimbolizálja. Ekkor már kevéssé hisz a szövegíró az angyalokban, de ezzel együtt a háborgást másra hagyja. A kupolás szerkezetű refrén sokatmondóan támasztja alá ezt az életérzést, de az evilági életben való csalódottság ismét az éteri irányába hajtja a főhőst, aki szíve választottjával majd „valahol, valamikor” találkozik. A mondást ugyan Schuster Lóránttól vették kölcsön – legalábbis ő szokott így elbúcsúzni koncertek végén a közönségtől, de azóta ezt elég sokan átvették tőle a rockszakmában, ő pedig nem veszi ezt rossz néven –, de ide tökéletesen passzol, és csak bízni lehet abban, hogy az angyal a túlvilágon majd megmutatja a tökéletes boldogságot.

Kicsit búcsúznak megint

Duplán szomorú és egyben felemelő története, illetve aktualitása van a Balázs Fecó és Horváth Attila által írt Tudod, ünnep lesz megint című karácsonyi számnak. A dalt a közelmúltban koronavírusban elhunyt Kossuth-díjas zeneszerző a Magyar Televízió megbízásából írta az 1957-től működő intézmény 45. születésnapjára úgy, hogy duettet énekelt Cserháti Zsuzsával. A dalt még rögzítették a stúdióban, de Cserháti Zsuzsa megromlott egészségügyi állapotára való tekintettel a 2002-re tervezett ősbemutató ebben a formában elmaradt. A depresszióval és belső szervi betegségekkel egyaránt küzdő őstehetség Cserháti Zsuzsa szervezete végül 2013 nyarán feladta a harcot. A zeneművet viszont ma is meg lehet hallgatni ennek a két csodálatos művésznek a tolmácsolásában, és kétszeresen is hátborzongató, ahogy a halála előtt az énekesnő mekkora elánnal és előadói képességét megcsillogtatva adta elő ezt a darabot.

A pótolhatatlan Cserháti Zsuzsa 1972-ben
Fotó: Fortepan/MHSZ

Sajnos nem lehetett őt pótolni, a szám ugyan felkerült Balázs Fecó Időtörés című 2003-as nagylemezére is, de ezen már Farkas Zsófi vette át a szólamát. Ő korrekten tette a dolgát, de sokaknak az jutott az eszébe, hogy ezt eredetileg nem ő énekelte Balázs Fecóval. Azóta a zenés szakma mindkét nagy mohikánja az égi világban énekelhet már csak együtt. A dal arról szól, hogy az igazi értékeinkre nemigen figyelünk oda a hétköznapok forgatagában, amikor pedig feléjük fordulnánk, sokszor már túl késő. Cserháti Zsuzsa karrierjét egyértelműen Erdős Péter törte – legalábbis átmenetileg, a rendszerváltásig – derékba, mert noha két nagylemeze megjelenhetett 1978-ban és 1981-ben, az utána kapott „visszautasíthatatlan” ajánlattal mégsem élt, és nem lett megalázó módon vokalista a Neotonban Csepregi Éva mögött. Az ő értékeit tehát nem akarta figyelembe venni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, ami az igazán nagy művészekhez illően szenzibilis lelkivilágában nagy károkat okozott. A dal ugyanakkor egy számvetés, hiszen azt éneklik benne az elején, hogy „Kicsit számolunk megint / Kicsit változunk megint”, míg a végén ez módosul „Kicsit búcsúzunk megint”-re. Sajnos ez is plusz értelmet kap Balázs Fecó fájóan korai halálával. A dalban megénekelt sorok ugyanakkor valóra váltak: „Tudod ünnep lesz megint / Össze kéne jönni mind”. Ők ketten már összejöttek a többi nagy zenésszel, akik fent várták őket, és most együtt ünnepelnek. Legyen nekik áldott a karácsonyuk.

 

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=g44k892bIu4[/embed]

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.