Ami a hírekből kimarad

A török–szíriai határ mentén folyamatosak az összecsapások, és nő a halottak száma.

Migránsok próbálnak áttörni a Törökországot Görögországtól elválasztó szögesdrót kerítésen Edirne közelében Fotó: Reuters

Nem vezetett eredményre az amerikai elnök ellen indított bizalmatlansági indítvány. 1868-ban Johnson, 1998-ban Clinton elnök ellen folyt vizsgálat. 1974-ben Nixon elnök inkább lemondott, nem várta meg az eljárás lefolytatását. A Donald Trump elleni eljárás alapjául az szolgált, hogy a demokrata képviselők véleménye szerint az elnök politikai feltételekhez kötötte az Ukrajnának fizetendő 400 millió dolláros segély átutalását. A szenátusban, ahol republikánus többség van, leszavazták az előterjesztést. Érdekesség, hogy a két szavazás egyikében Romney republikánus képviselő, egykori elnökjelölt az elnök ellen szavazott. Trump közvetlen munkatársai közül Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Mulvaney, az elnöki csapat egyik kulcsembere foglalt állást az elnökkel szemben.

Trump eddigi tevékenysége mélyen megosztotta az Egyesült Államok lakosságát. A koronavírus-járvány kapcsán újra komoly problémát okoz, hogy mintegy 35 millió embernek nincs betegbiztosítása. A járvány következményeként 15 millió munkanélkülivel számolnak. A kétezermilliárd dollár, amely összeggel megpróbálják legyőzni a járvány hatásait, közelíti a GDP tíz százalékát, és háromszor akkora, mint amennyit a 2008-as válságra fordítottak.

Afrika jó pár országában eközben nem szünetel a polgárháború. Nigerben, Szudánban, Szomáliában és több más országban a helyzet áttekinthetetlen és reménytelen. Ezen a sáskajárás, a korrupció, az éhezés és most utoljára a koronavírus csak súlyosbít.

Hogy Európa szomszédságában, Algériában a polgárháború évtizedek óta különböző intenzitással zajlik, és most éppen a biztonsági erők a felkelők tucatnyi búvóhelyét számolták fel, az szintén nem érte el a „civilizált” világ ingerküszöbét.

Európa a koronavírus-járványnak kitett egyik fő terület. Az összes többi kérdés perifériára szorult. Ki figyelt oda arra például, hogy a görög–török ellentétek újra brutálisan kiéleződtek a migránsválság kapcsán, és hogy a migránsok száma Görögországban csak a szigeteken 40 ezer fő fölé emelkedett? Hogy a törökök az Európai Unióval, értsd Merkellel történt tárgyalás után hirtelen visszavitték Törökország belsejébe a migránsokat, az szintén rövid hír maradt.

A koronavírus kapcsán – miközben a menekülttáborokban nőtt a fertőzések száma – senki sem tette fel a kérdést, hogy mi fog történni ezekkel a migránsokkal, és azt sem, hogy a Balkánon az Európa felé igyekvő menekültek miből élnek, és miből tartják fenn magukat.

Migránsok próbálnak áttörni a Törökországot Görögországtól elválasztó szögesdrót kerítésen
Edirne közelében
Fotó: Reuters

Az Európai Unió területét elérő mintegy 20 ezer migráns nyolcvan százaléka érkezett tengeren keresztül 2020 első negyedévében, és a maradék húsz százalék szárazföldön át. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évek statisztikája – mely szerint a migránsok tíz százaléka érkezett tengeren keresztül – drasztikusan megváltozott.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a francia nagyvárosok elővárosaiban az ott élő muzulmán többségű lakosság elzavarta a kivezényelt rohamrendőröket, akik a kijárási tilalmat akarták érvényesíteni. De az sem volt különösebben fontos a nyugati médiumok számára, hogy a török–szíriai határ mentén folyamatosak az összecsapások, és nő a halottak száma.

A Balkánon, miközben sor került a NATO bővítésére, végre elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Albánia, valamint Észak-Macedónia között. Bár a Balkánon semmi sem biztos, de pozitív fejlemény, hogy Koszovó megszüntette a büntetővámokat Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával szemben.

Németország, amely a világ azon kevés államának egyike, amelyek komolyan veszik kötelezettségeiket, és az egyetlen nagyhatalom, amely betartja a fegyverembargót, 2020. december 31-ig meghosszabbította a német fegyverek exportjának tilalmát Szaúd-Arábiába. Berlint nem érdekelte, hogy rajta kívül mindenki más exportál fegyvereket, és az sem, hogy az elmúlt öt évben Szaúd-Arábiában nőtt a legnagyobb mértékben a katonai kiadások aránya a GDP százalékában.

Kilencven éve, április 3-án született Helmut Kohl német kancellár, a német egység megálmodója és végrehajtója. Megemlékezésekre Németországban nem került sor, hiszen aki a hatalomból eltávolította, az a mai kancellár, Angela Merkel volt.

Még rövid hírben sem jelent meg, hogy Dánia 200 millió euróval növelte védelmi kiadásait, mert ellenséges katonai tevékenység zajlik Grönland térségében.

Kína folytathatja menetelését a globális hatalom megszerzéséért. Ugyanakkor újra felszínre tör a Hongkong körüli belpolitikai feszültség és a tajvani kérdés is. Észak-Korea folytatta rakétakísérleteit, és fütyül a nemzetközi tiltakozásra. Ahogy az ország vezetése ügyesen kihasználta a szovjet–kínai ellentéteket, most ugyanezt teszi Kína és az USA vonatkozásában.

Kína nem felejtette el, hogy a koronavírus legnehezebb napjaiban jelentős segítséget kapott az Európai Uniótól, és a megváltozott helyzetben, amikor a vírus óriási károkat okoz, támogatja ­Európát és Amerikát.

Sor került az első olyan háromoldalú hadgyakorlatra Dél-Afrikában, ahol a helyiek mellett az oroszok és a kínaiak együtt vettek részt.

Új-Zélandon az ország történetének legnagyobb merénylete után, amelynek során muzulmán hívőket mészároltak le, felkérték a lakosságot, hogy szolgáltassák be félautomata fegyvereiket. A 230 ezer fegyver kevesebb mint egynegyedét adták le.

A Donbasz térségében, ami Donyeck és Luhanszk tartományokat illeti, csökkenő intenzitással, de folytatódnak a harcok. Az év első 75 napjában a harcoknak 41 ukrán halottjuk és 182 sebesültjük volt.

Ez történt április közepéig. A jövő egyre kérdőjelesebb.