Amikor a hűség nem üzlet

Kiadós felhőszakadás nyomán támadó áradat elmossa a kerítéseket, ­méteres magasságban áll a víz a lakásokban, aluljárókban rekedt ­autóknak a teteje látszik ki. A múlt csütörtöki hidegfront zivatarai is komoly pusztítást hagytak maguk mögött. Egyre többször kerül az ember olyan helyzetbe, amelyen olykor a biztosítók sem ­segítenek.

2019. 07. 07. 10:29
null
Villámok cikáznak az égbolton Nagykanizsa felett 2019. június 1-jén éjjel. A félelem mint motiváló tényező Fotó: Varga György Forrás: MTI/Varga György
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mintha ágyút sütöttek volna el mellettem, olyan hangja volt a tavaly két házzal odébb becsapódó villámnak. A négylakásos társasház egyik felső otthonát találta telibe a ménkő. A tulajdonosok nem voltak otthon, a szomszédok arra ébredtek, hogy izzik a közös fal. A tűzoltók több köbméternyi vízzel tudták eloltani a házat. Mindegyik otthon elázott, a négy család tizenhárom gyerekkel több mint egy éven át fedél nélkül maradt. A megroggyant falak és a tetőszerkezet bontása, a törmelék elszállítása több millió forint volt. Megijedtem, mert a mi házunk tetején sincs villámhárító. A magyar családi házak döntő többségén sincs, mert nem kötelező. A villámlás ellen védő, valóban hatásos rendszer kiépítése egymillió forintnál kezdődik, ugyanakkor, ha arra gondolunk, hogy ez az összeg töredéke az új építésű otthon árának, megéri a befektetés, hiszen sokkal nagyobb kártól óv meg – hoz egy saját példát Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője, aki szerint villámcsapás (a gömbvillámot is beleértve) okozta kár ellen is köthetünk biztosítást.

A villámcsapás egyébként nem csak tüzet okoz, a hálózatra kapcsolt elektromos eszközöket is tönkreteheti a becsapódás egy-két kilométeres körzetében – több mint egymilliárd forintot kapnak ilyen ok miatt évente a károsultak. A túlfeszültség ellen védő eszközök mellett hasznos, ha hosszabb távra megyünk el otthonról, áramtalanítjuk az elektromos eszközöket. Egyébként ilyen jellegű kár megtérítésére is szerződhetünk.

Az átalakuló időjárás hirtelen támadó hatalmas árvizeket is generál, ám ezekre sok esetben nincs kármentesítés. Az ok: hatósági figyelmeztetések ellenére sok ezren árterekben építkeztek. A bontási határozatokkal nem törődnek, mint ahogy az árvizekkel sem. Csakhogy egyre szaporodnak a nem szokásos áradatok, aminek oka, hogy mind gyakrabban néhány óra alatt egyhavi csapadék esik le. Ilyenkor a korábban békés árterekről levonuló hatalmas víz pusztító áradatként ragad el értékeket. A tulajdonosok kapkodnak, szeretnének biztosítást kötni, ami nem megy, mert éppen az ártéren való építkezésre hivatkozva a biztosítók elutasítják ezeket a megkereséseket. Illetve kötnek, de árvízzel kapcsolatos kárt nem térítenek meg. Régen is így volt, de évtizedekkel ezelőtt nem volt ennyi káreset. (Hasonlóan nem kötnek szerződést azokkal a tulajdonosokkal, akik lakhatási engedély nélkül élnek otthonaikban.)

Az előbb említett helyzetek ellenére az ingatlanbiztosítás terén itthon sokkal jobb a helyzet, mint Európa jelentős részén – ez a hazai ingatlanviszonyokból is következik. A nyugati országokban bevett szokás, hogy az emberek nem tulajdonolják, hanem bérlik az ingatlant. Új munkahely esetén továbbköltöznek. Nálunk a saját otthon a jellemző, ebből adódik, hogy itthon a lakásnak használt épületek nyolcvan százalékára kötnek biztosítást a tulajdonosok. (A hitelre történő vásárlásnál feltétel az épület biztosítása.) Az más lapra tartozik, hogy milyet kötünk.

Általános tapasztalat, hogy a tulajdonosok nem figyelik, aktualizálják a szerződési feltételeket. Húsz éve leszerződtek – az akkori feltételek alapján –, csakhogy közben változott a világ. Az aláíráskor 200 ezer forintos négyzetméterenkénti ár akár 500 ezer forintra emelkedhetett. Értékes bútorokkal, festményekkel gyarapodhat a családi vagyon – ott lóg a falon egy Munkácsy-festmény –, de az ingóságokat alig egy-két millióra biztosítják. Ha baj van, a biztosító azt mondja, ezek az értékek nem szerepelnek a szerződésben. Jellemző, hogy a valósnál jóval kisebb értéket jelentünk be, mert ezzel az éves díj néhány ezer forinttal kisebb. Elenyésző azok száma, akik azért mentek a biztosítójukhoz, hogy az értéknövekedés miatt emeljék meg a díjukat. – Pedig menni kell, mert a mi érdekünk az értékeinknek megfelelő feltételek rögzítése. Ha beüt a krach, és soroljuk a kárunkat, mélységesen felháborodunk, hogy utólagos bemondásra nem kapunk pénzt. A nem fizet a biztosító típusú problémák döntő többsége mögött a rosszul megkötött szerződés áll. Nem érv, hogy azt hittem, erre is kiterjed a szerződés – mondja Németh Péter.

Villámok cikáznak az égbolton Nagykanizsa felett 2019. június 1-jén éjjel. A félelem mint motiváló tényező
Fotó: MTI/Varga György

Az autókra kötelezően kötünk biztosítást, de ez önmagában nem óv meg minden kártól.

A külföldre induló magyarok jelentős része például nincs tisztában kocsija műszaki állapotával. Megdöbben, amikor a városi körülmények között még viszonylag jól működő járműve külföldi autópályán felmondja a szolgálatot, s már nem „lábon”, hanem trélerrel jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A következmény több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség. Erre született az assistance szolgáltatás. Németh­ Péter azt javasolja, ha a hegyekbe síelni indulunk, nem árt, ha a biztosítást hegyi mentéssel egészítjük ki, erre bécsi városlátogatásnál nincs szükség. Hasonlóan okos ötlet a fogászati kezelés felvétele a biztosítási tételek közé, pár száz forintért több száz eurós kiadást spórolhatunk meg. Arra ne apelláljunk, hogy velünk eddig sem történt semmi, ezután sem fog, mert a rokonok, ismerősök körében biztosan volt váratlan esemény.

Nyugaton általában a családok egy életre elkötelezik magukat egy adott biztosítóval. Annak képviselője több generáción át ismerheti kuncsaftjainak igényeit. Nálunk ez még nem gyakorlat, ellenben, mint az élet megannyi területén, a biztosítás iránti hajlamunk jelentős eltérést mutat. Az ország szegényebb régióiban kevesebben áldoznak ilyen célra pénzt, míg a nyugati megyékben, Pest megyében és Budapesten arányaiban sokkal többen kötnek biztosítást. Ahol van érték, vagyon, magántulajdon, ott erős a biztonság iránti vágy. A költségérzékenység mindenkire jellemző. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fordulóján két-három ezer forint csökkentésért is váltunk. Sokan ilyenkor nézik meg, hogy egyéb biztosításukkal mi a helyzet, s örömmel tapasztalják, hogy jobb feltételekkel másutt olcsóbban szerződhetnek. A múltban egyértelműen az volt a helyzet, hogy a hűséges ügyfélnek évről évre emelték a díjat. – Azt szoktam mondani, hogy ebben az esetben – ellentétben a párkapcsolattal – a hűség nem kifizetődő – figyelmeztet Németh Péter, aki azt javasolja, lakásbiztosításunk feltételeit két-három évente nézzük át.

A fiatalok először első értéktárgyuk, az autójuk megvásárlásakor kerülnek kapcsolatba a biztosítókkal. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást követheti a lakásvásárlással kapcsolatos szerződés. Ha saját otthonba költöznek, megkötik, ám ha albérletbe mennek, általában nem biztosítják értékeiket, pedig ha valami történik, az ő dolgaik vesznek oda. A tulajdonosok ugyanis jellemzően az ingóságok megóvására nem szerződnek, miért is tennék, hiszen a bevitt tárgyak nem az övék. A bérlők évente nyolc-tízezer forintért megóvhatják vagyonukat.

Az észleléstől számított három napon belül kell jelenteni a kárt. A mielőbbi bejelentés a körülmények minél pontosabb leírása miatt szükséges. Egy-két évtizede az autók karamboloztatásával – sok kárszakértő közreműködésével – ügyeskedtek emberek, de a kiskapukat bezárták. Ennek ellenére előfordulnak biztosítási csalások. Általában a természeti kár bekövetkezése után próbálnak egyesek szerződést kötni, majd az aláírás után egy-két nappal jelzik, hogy villámcsapás miatt kiégett a tetőtér. Mit tesz ilyenkor a biztosító? Kikéri az Országos Meteorológiai Szolgálattól a megjelölt időszak villámtevékenységét mutató térképét, amely alapján minden kiderül. A többség nem ilyen. A biztosítók évente több mint százmilliárd forintot – ennek felét gépjárművekkel kapcsolatos károk miatt – fizetnek ki kártérítésként.

A hazai biztosítási kultúrának sokat ártott, hogy nagyjából húsz évvel ezelőtt számos kétes alapokon álló társaság jelent meg a piacon. Boldog-boldogtalan biztosítási ügynöknek állt, különösebb előképzettség nélkül kínálta portékáit. Hazudoztak az ügynökök a magas jutalékok reményében. Visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatokkal bombázták az embereket, akik közül sokan nem gondolták végig a lehetőség kockázatát. A cégek bedőlése után döbbentek rá, hogy a befizetett pénzük kisebb részét kapják vissza. Ennek a világnak Németh Péter szerint szerencsére vége. A biztosítási ügynök szitokszóból megbecsültebb foglalkozássá lépett elő.

A szakértő úgy véli, a klímaváltozással összefüggésbe hozható katasztrófák biztosítási vonatkozásai nem a mi régiónkban jelennek meg először. Az emelkedő tengerek fenyegetésére, a gyakoribbá váló hurrikánokra a világ más pontjain kell készülni. Nekünk maradnak a hirtelen jött árvizek, a villámcsapások, szélviharok, amelyek olyan házak tetejét bontják meg, amilyeneket négy-öt éve még nem tudtak volna. Nem azért, mert romlott az épület állaga, hanem mert most erősebben tombolt a szél.

Egy utazás, egy lakásvásárlás egyúttal kockázatelemzés: annak számbavétele, hogy milyen csapás érhet bennünket, és milyen nem. Ha rosszul taktikázunk, sokkal többet veszíthetünk.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.