Arany ember a Sváb-hegyen

A Petőfi Irodalmi Múzeum is bezárt, a zárt ajtók mögött azonban nem állt meg a múzeumi élet.

2020. 12. 03. 10:00
null
Jókai Mór arcvonásai Anakreón szobrán Forrás: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budán, a Költő utcában sétáltam, amikor fölöttem, a fák ágai közt egy vörös mókus futott át sebesen. Eltűnt, majd újra megjelent, és megint megtette az utat: végigszaladt a fa törzsén, átugrott a szemközti ágra, és le a földre, ahol télire valót, mogyorót, bükkmakkot gyűjtögetett. Léptem volna közelebb, de nem mehettem: a járványügyi helyzet miatt sajnos már a múzeumkertek sem látogathatók. Kerülő úton azonban mégiscsak eljutottam Jókai Mór egykori sváb-hegyi nyaralójába.

A Petőfi Irodalmi Múzeum is bezárt, a zárt ajtók mögött azonban nem állt meg a múzeumi élet. A PIM idén már másodjára költözött át az online térbe: év végi programjait YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán közvetíti, a pim.hu­ honlapon szintén érdemes tájékozódni, a Tanulás fül alatt például, ahol a letölthető anyagok között felfedezhetjük a Jókai-kertet is virtuálisan. A regényes hely korábban az író rejtekéül szolgált, most a látogatót hívja bolyongásra. De miért is bolyonganánk, amikor a természeti környezet eligazításképpen kiegészül számos fotóval és szövegrészlettel, sőt még térképpel is az online térben? Mégis beleveszünk – a Jókai-regények világába. Jóval később – amikor végre bezárjuk az oldalt – megállapítjuk: épp, mint a mókusoknak, nekünk is van mit elraktároznunk télire.

Jókai Mór arcvonásai Anakreón szobrán
Fotó: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Jókai Mór a kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a sváb-hegyi telket – egy felhagyott kőbányát – a rajta álló házzal együtt. A területet borító elvadult növényzet helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. Napokig eltartott, amíg baltával, fűrésszel utat tört magának a bozóton keresztül, hogy meglássa, egyáltalán mi az, amit fölvásárolt: „Tüskésborz, kígyó, sőt róka is lakott benne elég. Nem félt tőlem az utóbbi; tudta jól, hogy 1853-ban puskát nem szabad tartani a magyarnak. Hol kezdjem én most a munkát ebben az amerikai ősbozótban? Hát csakhamar jött valaki, a ki meghozta a kérdésemre az illetékes választ. Ez volt az északi szél.” A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, berkenyét, vadgesztenyét és diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki az író. A hely hamarosan a korabeli szellemi élet egyik központja lett, különösen ősszel – a sváb-hegyi szüretek hangulatát 2010 óta újra megidézik évente a Költő utcában, Jókai után szabadon. Mit adott ez a kert a Senki szigete megálmodójának? „Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért­ épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem. Pedig nem esik a telkem semmi vicinális vasútnak az útjába. Mint egy sziget közepén, úgy lakom egy sziklatömb tetején, a kocsi-út öt méternyi mélyen járja körül félkörben a kertemet.”

Az egykori nyaraló ma védett történeti kert, melyben örökzöldek társaságában Anakreón üldögél. A bordalairól híres ókori görög szerző szobrát Róna József mintázta meg, nem is akárhogyan: miközben a testtartás, a mámoros tekintet vagy a szobor lábánál elhelyezett szőlőfürtök Anakreónra utalnak, az arc másra emlékeztet. Talán nem véletlen, hogy Jókai Mór vonásai köszönnek vissza ránk, hiszen az író igen büszke volt a kertjében termő szőlőre és a saját borára is. Kevésbé tudott, hogy Jókai maga is faragott szobrokat – nőalakokat, különböző mozdulatokban kimerevítve. És nemcsak fába, csontba faragta bele az alakjait, de a regény szálai közé is öltött szoborszerű nőket. Az arany emberben Tíméáról olvashatjuk: „magas, nyúlánk alak és komoly, szoborszerű ív, tökéletes antik vonásokkal, mintha anyja a milói Venus arcán feledte volna szemeit valaha.” Az arany ember az alabástromszobor elől a Senki szigetére menekült: a földi paradicsomba. Jókai az élet viharai elől a Sváb-hegyre.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.