Berobbanás

Amerika déli részén is tombol a fertőzés, mégpedig olyannyira, hogy ma már ez az új gócpont, és az országok rohamtempóban zárkóznak fel a halálozási mutatókban az élen állók mögé. A védekezésre sehol sincs elég erő. Latin-Amerika lehet az új koronavírus-járvány legnagyobb áldozata.

Pósa Tibor
2020. 06. 07. 19:44
Coronavirus disease (COVID-19) outbreak in Rio de Janeiro
Koronavírus-járvány áldozatának temetése Rio de Janeiróban Fotó: REUTERS/Pilar Olivares
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A járványügyi szakértők a közelmúltig azon aggódtak, hogy a Covid–19 Európa és Észak-Amerika után elterjed-e az egészségügyileg elmaradott afrikai kontinensen, ahol eddig nem látott módon arathat. A jelek szerint mintha most Afrikának szerencséje lenne: a vírus terjedését ez idáig ellenőrzés alatt tartották, tömeges áldozatokról nem kaptunk hírt, kivéve Egyiptomot. A második esélyes helyszín Latin-Amerika, főként a földrész déli része, ez a sejtés viszont bejött. Hihetetlen tempóban terjed a kór, a közegészségügy itt sem áll a helyzet magaslatán. Hiány van maszkokból, kesztyűkből, plexiálarcokból, védőruhákból, lélegeztetőgépekből, kórházi ágyakból, nincs elég ápoló és doktor. Van, ahol az orvosok döntik el, hogy ki kap és ki nem intenzív ellátást. A vírus gyors terjedéséhez hozzájárul az is, hogy a lakosság is csak ímmel-ámmal követi a kormányok által megkésve bevezetett korlátozásokat, nem tartják egymástól a biztonsági távolságot, szinte alig viselnek maszkot.

Dél-Amerikát a koronavírus-járvány előtt is gazdasági válság sújtotta, képzeljük el, hogyan tudnak majd kilábalni a fertőzés utáni helyzetből, amikor az export gyakorlatilag megszűnt. Cudar évek jönnek, amíg a térség majd fel tud tápászkodni a többszörös gazdasági csapásokból. És ráadásul Latin-Amerikában még nem is tetőzött a járvány, öt-hat hetes elmaradásban vannak Európa és Észak-Amerika mögött, senki sem látja a fertőzési hullám végét.

Brazília a latin-amerikai országok állatorvosi lova. Dél-Amerika óriása kétszáztízmillió lakost számlál. A hivatalos adatok e héten félmillió megbetegedettről és több mint harmincezer halottról szóltak. A halálos áldozatok száma ezerrel nőtt egyetlen nap alatt. A legjobban fertőzött térség a délkeleti São Paulo és környéke, ahol az agglomerációval együtt húszmillióan élnek, valamint a tízmilliós Rio de Janeiro és környéke. Mindenhol, főleg a nagy zsúfoltságú városokban arat a halál. Már két hete arról érkeztek hírek, hogy a kórházak elérték befogadási szintjük határát. Egy május közepi felmérés szerint a tagállamok mindegyikében előírt kijárási korlátozásokat jó, ha a lakosság ötven százaléka tartja be. A szakértők szerint hetven százalék felett lenne értelme ennek a korlátozásnak, különben semmit sem ér. Voltak olyan riói favelák – országszerte mintegy 15 millióan élnek ilyen saját maguk emelte bádogvárosokban –, ahol a helyi drogbandák bírták otthon maradásra a lakosságot, valószínűleg ez az egyetlen (fegyveres) erő, amelynek a szavára hallgatnak.

Az ország jobboldali elnöke, Jair Bolsonaro is többet ártott, mint használt a járvány elleni küzdelemben. Azt le kell szögeznünk, hogy a szövetségi köztársaság államfőjének a politikai rendszerből eredően – csakúgy, mint az Egyesült Államok elnökének – nem sok köze van a tartományok egészségügyi ellátásához. A kormányzók azok, akik meghatározzák, hol milyen színvonalú egészségügyet működtetnek. Ők dönthetnek a területükön bevezetendő korlátozó intézkedésekről, finanszírozhatják a különböző beszerzéseket is.

A koronavírus-járvány egyik áldozatának temetése Rio de Janeiróban
Fotó: Reuters/Pilar Olivares

Egyben viszont van felelőssége, mégpedig az erkölcsi kiállásban. Miként vizsgázott e téren az elnök? Először is tagadta a Covid–19 ­jelentőségét, majd megpróbálta lekicsinyelni azt, mondván, „ez csak egy kisebb influenza”. Aztán egyre nőtt a halottak száma, ekkor kezdte Bolsonaro komolyabban venni az egész helyzetet, még maszkot is húzott, és kezdett kisasszézni az előző álláspontjából. A hidroxiklorokin mellett horgonyozott le, szerinte ezzel eredményesen lehet felvenni a harcot a koronavírus ellen. Kapott is Donald Trumptól egy jó nagy szál­lítmányt, kétmillió adagnyit, miközben a világban egyre több olyan orvosi vélemény jelenik meg, amely szerint ez a malária­ellenes ­gyógyszer többet árt, mint használ. Közben Bolso­naro két egészségügyi minisztert is ­„elfogyasztott”. Az utolsó épp amiatt mondott le, hogy az elnök általánossá akarta tenni a klorokin használatát a betegeknél. „Ehhez nem adom a nevem” – jelentette ki az orvos végzettségű miniszter, aki tisztában van a szer kockázatával. A brazil sajtó az elnök járványellenes politi­káját értékelve ilyen szavakat használ: káosz, meggondolatlanság, tévút és kiszámíthatatlanság.

Az utóbbi időkben az államfő a gazdaság újraindítására összpontosít, a kijárási korlátozásokat fenntartó kormányzókat egyszerűen le­idiótázta. Nyilván neki érdeke, hogy helyreálljon a termelés, mindenkit vegyenek vissza a gyárak, mintha mi sem történt volna. De kérdés, hogy kinek termeljenek, hiszen különösen a külföldi kereskedelmi láncok megszakadtak. A nemzeti jövedelem idei visszaesését öt százalékra taksálják a közgazdászok, de lehet ez még több is. Brazíliában csak két és fél év múlva lesznek az elnökválasztások, tehát van még idő arra, hogy az elnök javítson ugyancsak megkopott megítélésén. Ám ha a járvány elmúlta után a gazdasági válság tartósan fennmarad, akkor esélye sincs az újraválasztásra.

A koronavírus előtt Bolsonaro népszerűsége 47 százalékon állt, ma ez a szám 30 százalék körül van, és majd negyven százalék tekint egyet nem értéssel az államfő lavírozására.

A hatalmas országban egyre több helyről jelentik, hogy valami nagy baj van a halottak számával. Az országban húsz százalékkal nőtt az előző évek adataihoz képest az otthon meghaltak száma. Ezek közül sokan koronavírus-betegek lehettek, de ők nem szerepelnek a járvány áldozatainak összegzésében. Így az elhunytak száma akár több ezerrel is nagyobb lehet. A tudósítók hasonló problémákról számolnak be Latin-Amerika különböző országaiból. A 33 milliós Peruban, ahol idejében, még március közepén vezették be az óvintézkedéseket, semmi sem jelzi, hogy mennyire előrelátók voltak, a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma arányosan hasonlít a brazíliaihoz, amivel Bolsonaro előszeretettel példálózik, hiszen ott sem értek el jobb eredményt. Itt is főleg a fővárosban, a nyolcmilliós Limában támad a kór, a fertőzöttek száma kétszázezer közelében van.

Még a járványhelyzet elejéről megdöbbentő képeket sugároztak a tévétársaságok Ecuadorból, ahol a legnagyobb városban, a Csendes-óceán partján fekvő kétmilliós kikötőben, Guaya­quilben az utcákon hevertek a halottak, akiket senki sem vitt el. Valószínűleg itt sem hitelesíthető a számlálás, körülbelül háromezer-ötszáz járványban elhunytról beszélnek, de a gyanú szerint ez is jócskán több lehet. Nemcsak arról van szó, hogy a különböző kormányok le akarják tagadni ezeket az adatokat, hanem egyszerűen nincs kapacitásuk pontosan felmérni azokat. Ráadásul olyan gazdaságilag kivéreztetett országokból, mint Haiti vagy Venezuela a nemzetközi adatrögzítő szervezetek már nem is kapnak információkat. A latin-amerikai régióban az új koronavírusban megbetegedettek száma a hét elején megközelítette az egymilliót, a halottaké pedig a hatvanezret, és a számok rakétasebességgel emelkednek tovább. Ki tudja, hol állnak meg?

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.