Biobotok

A sci-fi szerzők az űrkorszak hajnala óta játszanak a gondolattal, mi történne, ha az általunk kitalált robotok irányítanák a világot.

A sci-fi szerzők az űrkorszak hajnala óta játszanak a gondolattal, mi történne, ha az általunk kitalált robotok irányítanák a világot. A T‒1000-es világhírű egysorosai óta a disztópia­rajongók már várják, mikor veszi át a Skynet a hatalmat. Dél-Korea bejelentette: 2024-ben hadrendbe állítja állatok alapján készült robotjait. Madár-, kígyó-, rovarszerű, illetve különféle tengeri állatokhoz hasonló robotokat fejleszt, amelyeket a harcmezőkön szeretne használni. Az ötlet nem újdonság, már a 2010-es évek elején több cég és intézmény fejlesztett állati mozgást idéző robotot.

A legtovább a Carnegie Mellon Egyetem kutatólaborja jutott, amelynek „kígyója” rendre megijesztette a látogatókat. A robot képes volt feltekeredni bármire, így emberre is, kiválóan úszott, sőt még a levegőben is tudott kisebb repüléseket végezni. Fejlesztői szerint az állati testfelépítést használó robotok azért fantasztikus találmányok, mert olyan mozgásokat végezhetnek, amilyet egy humanoid képtelen lenne.

Most Dél-Korea ilyen módon szeretné pótolni az egyre csökkenő katonai létszámot. Az országban 21 hónap (a légierőnél 24) a katonai szolgálat, ám az egyre csökkenő születésszám miatt az utánpótlás is kevés. Ráadásul éppen az elmúlt időszakban könnyítették meg a hatóságok a felmentés megítélését, amelyet lelkiismereti és vallási okokra hivatkozva lehet kérvényezni. A Koreai-félsziget érzékeny politikai viszonyai miatt azonban Dél-Korea nem engedhet meg magának egy gyengébb hadsereget.

A hivatalos közlés szerint a „biobotok” elsődleges alkalmazási területe a felderítés lesz, hogy minél inkább védjék az élő erőt. A bejelentés azonban így is komoly etikai vitát váltott ki. A hatóságok igyekeznek hangsúlyozni, hogy jelenleg nem fegyver kezelésére készülnek a robotok. Etikaprofesszorok és emberi jogi aktivisták azonban februárban kampányt indítottak a harcászati robotok szabályozása érdekében.

Az Európai Parlament már tavaly szeptemberben elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy szükség lenne a „gyilkos robotok” betiltására. Mary Wareham, a Human Rights Watch egyik vezetője szerint a jelenlegi kampányban „nem terminátorokról beszélünk, akik világuralomra törnek, hanem egy sokkal valóságosabban fenyegető problémáról, olyan klasszikus fegyverrendszerekről, amelyek autonóm módon működhetnek”. A kampány szeretné elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásának betiltását a fegyverek esetében. Kérdés ugyanis, hogy ki a felelős, ha egy robot emberéleteket olt ki: a tervező, a programozó, az üzemeltető vagy a tulajdonos?

Peter Asaro, a New York-i The New School professzora úgy véli, azért számít az emberi jogok megsértésének a gépek automatikus felfegyverzése, mivel azok nem morális alapon működnek, ezért „nem lehetnek felelősek sem élet és halál közötti döntésben”. Ennek ellenére a legnagyobb fegyvergyártók, így az Egyesült Államok és Oroszország is, ellenzik az automata fegyverek betiltását.

Az oroszok például autóvezető robotként mutatták be a FEDOR-t (Final Experimental Demonstration Object Research), majd bejárta a világhálót a videó, hogy a humanoid egyszerre két célpontot is nagy pontossággal eltalál. A hivatalos kommunikáció szerint azonban ez nem okozhat problémát, mivel a robotnak megtanított lövészet csak a gyors döntések meghozatalában segít. A dél-koreaiak még nem tartanak itt, de szakértők szerint az állatszerű biobotok harcászati alkalmazása mégis egy lépéssel közelebb vitte az emberiséget ahhoz a jövőképhez, amikor a robotok maguk döntik el, mikor mérnek halálos csapást az ellenfélre.