Ellenséges ideológia a Városligetben

Országunkban Pártunk vezetésével rohamosan halad előre a szocializmus építése. Ennek következtében a kulturális átalakulás, a kulturális forradalom is mind gyorsabb ütemben halad, követve a politikai és gazdasági átalakulást. […] Ennek egy része volt az „Angol park” és a városligeti mutatványos telep, az ú. n. vurstli átalakulásának eddigi eredménye.

Az 1950. május 17-én történt községesítés előtt az a terület az ellenség ideológiájának terjesztését szolgálta. A Horthy-rendszer tudatos népbutításra törekvő kultúrpolitikájának egyik leghasználtabb eszköze a miszticizmus, a babonás tévhitek terjesztése volt. Ezt a célt szolgálták a „Szellemvasút” koporsói és csontvázai, az „Álomvasút” boszorkányai, ördögei és denevérei. Az „Elvarázsolt kastély” is a kísértetekben való misztikus hit elmélyítésére törekedett. A „Plasztikon” viaszfigurái császárok és rablógyilkosok dicsőségét hirdették és ál-anatómiai kiállításuk erkölcs és egészségromboló volt. Ugyancsak a babonaságot terjesztették a „Csodák háza” és a „Liliputi falu” tenyér- és kártyajósnői, csodapókjai és egyéb „telepatikus” csodái.

A szórakoztatásra szolgáló üzemek nem csak tartalmukban voltak rombolók és silányak, de külső megjelenésük is rossz hatású, sivár, ízléstelen volt. Általában az egész terület túlzsúfoltsága a kapitalista mohóságot tükrözte. Különösen a mutatványos telep és annak Széchenyi fürdő mögötti része, az u.n. 28-as parcella inkább nyomortanyához, mint szórakoztató helyhez hasonlított. […]

A vállalat elsődleges feladata az volt, hogy új tartalommal, egészséges, hasznos mondanivalóval töltse meg azokat a szórakoztató üzemeket, melyek eddig kifejezetten az ellenséges ideológia terjesztését szolgálták. Ezért szerepelt a legelső beruházások között a „Szellemvasút” helyén a természet erőivel foglalkozó, az ember természetátalakító szerepét bemutató „Viharvasút” létrehozása, az „Elvarázsolt kastély” helyén pedig a volt arisztokraták életét gúnyoló, új kastély-karikatúra. A teljesen nívótlan „Csoda csónak” helyébe a baráti Kínát népszerűsítő igen dekoratív „Cso-Bo-Gó” került.

1950. december 23-án került sor javaslatunkra a mutatványos telep nagyüzemeinek és nagyobb felépítményeinek államosítására, valamint a kisüzemek bérleteinek felmondására a telepen és a parkban egyaránt. Azóta a volt vurstli képe jelentős mértékben megváltozott. A Széchenyi fürdő mögötti részen a mutatványos bódékat megszüntettük és a felépítményeket május 1-re lebontottuk. Lebontásra került a Cirkusz vendéglőtől a Kék hordó vendéglőig terjedő rozzant épületsor, helyébe közkedvelt és igen látogatott „Kis vidámpark”, a gyermekek szórakozóhelye létesült nyolc üzemmel. […] Az „Álomvasút” helyébe a „Robogót” létesítettük, amelynek képei a falu szocialista átalakulásával, Moszkva és Budapest szépségeivel és a természettel igyekeznek a szórakozókat megismertetni. Megszüntettük a „Plasztikon”, „Csodák háza”, „Liliputi falu” működését és a két utóbbi helyén népnevelő célokat szolgáló népvarietéket létesítettünk. […]

Másik új nagyüzeme a parknak a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és útbaigazításával készült ejtőernyős ugrótorony lenne. Ez az üzem kiválóan alkalmas a sportszellem, a bátorság fejlesztésére. A 30 méter magas és 35.000 kg vasanyagot igénylő torony mindkét oldalán teljes biztonságot nyújtó ejtőernyős készülék működne, az igénybe vevőket pedig középen személyfelvonó vinné a torony tetejébe. Az esés nem szabad esés, hanem az ejtőernyős személyeket az ernyő fölé kapcsolt gyorsmozgó liftszerkezet engedné le, mely biztosítva van a veszélyes kilengéstől; az esés utolsó két méterénél tempóját hirtelen meglassítja úgy, hogy a személyek lassan, biztonságosan érnek földet. A „Plasztikon” helyén kívánjuk létesíteni az ember származásával foglalkozó kiállítást a materialista világnézet terjesztése céljából. […]

A munka eredményeképpen jelentős változás mutatkozik a Városliget szellemében, a közönség viselkedésében. Általában vonzó üzemeket létesítő beruházások következtében mind a park, mind a mutatványos telep üzemeinek látogatottsága megnőtt. Míg a vállalat tavalyi bevételi előirányzatát 700.000 látogató mellett 2. 376.000 forinttal 105 százalékban teljesítette, az idén szeptember 1-ig 770.000 látogatóval teljesítette egész évi előirányzatát és az év további bevételei a túlteljesítést jelentik. Az eredmények elérésében legdöntőbb tényező a Párt és a Végrehajtó-bizottság segítsége. A Budapesti Pártbizottság segített tanácsaival és szempontjaival az új üzemek tartalmának meghatározásánál.

(Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, 1951. október 5. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)