Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Hazánk egyik legfontosabb bronzkori régészeti lelőhelyének számít Tiszafüred környéke. Évtizedekkel ezelőtt is jelentős feltárás folyt az Ásotthalom és Majoros-halom elnevezésű területeken, de nemrégiben újabb leletek kerültek elő. Gabonatároló építése miatt zajló földmunka során emberi maradványokra bukkantak.
– Iszapos-mocsaras térségről beszélünk. Az itt található, megtelepedésre alkalmas halmok biztosítottak élőhelyet az emberek számára. Jelenlegi tudásunk szerint már hétezer éve lakott ez a vidék – részletezi a feltárást végző Kiss Pál Múzeum igazgatója, Mester Edit, rámutatva arra, hogy a Tisza szabályozásához köthetően egyre több régészeti lelet került itt elő. Ezért alakult meg 1877-ben Tariczky Endre katolikus plébános vezetésével a mai Kiss Pál Múzeum jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet. A Tisza-tó kialakítását megelőzően a Nemzeti Múzeum régészei végeztek feltárást az 1960-as években és a rákövetkező évtized elején. Több ezer síros temetőket tártak fel a környéken, ami a régészet kiemelkedő eredményének számított. A területen azóta mezőgazdasági termelés folyik, nem történt nagyobb építkezés. Legalábbis mindeddig nem értesültek arról, hogy újabb leletek kerültek volna elő.
A szakemberek emberi maradványokat és kerámiadarabokat találtak, de egy kemence nyomait is felfedezték. Akkor még nem sejtették, hogy közel négyezer éves tömegsír bontásán dolgoznak.
Először hulladékgödröt találtak, benne egy csontvázat. Idővel egyre több gödör tárult a szakemberek elé. Napról napra több csontváz került elő, végül közel hatvanat számoltak össze. Eddig ismeretlen okból az épületek melletti hulladékgödörbe temették a halottakat. Csecsemőktől a kamaszokon át a felnőttekig minden korosztályból kerültek elő maradványok. Többségük gyerek, ami nem meglepő, hiszen akkoriban magas volt a gyermekhalandóság. Mellékletként sok kerámiát és állatcsontot, valamint egy bronz késpengét találtak.
– Jellegzetes a kerámiaanyag, a füzesabonyi kultúrához tartozik, amelynek időszakában lakott terület volt az itteni halmok térsége – magyarázza a régész.
A most feltárt hulladékgödrök, maradványok és kemence ahhoz a településhez tartoznak, amelynek a temetőjét ötven évvel ezelőtt a közelben tárták fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.
– Látszik a csontvázak elhelyezkedésén, hogy felülről dobálták egymásra a halottakat. Egymás hegyén-hátán találtunk rájuk, mint egy csata utáni tömegsírban – mutat rá Mester Edit.
Nem találtak külsérelmi nyomokat a maradványokon, sokkal inkább betegséget, járványt gyanítanak a háttérben. Már találtak olyan árulkodó jeleket, elváltozásokat a csontokon, amelyek gyulladást mutatnak, nagy fizikai megterhelésről és alultápláltságról árulkodnak. Körülbelül három hónapig tartott az ásatás, novemberben végeztek a terepmunkával. A középső bronzkorra nem jellemző tömegsír nagy jelentőséggel bír a szakemberek szerint. A leletek kiértékeléséhez segítséget kértek. Kutatócsoport állt fel, amelyben részt vesz a debreceni Déri Múzeum, a szintén debreceni Atomki (Atommagkutató Intézet), a Természettudományi Múzeum és az ELTE.
– A genetikai vizsgálatokból kimutatható, hogy itt élőkről van szó, vagy talán egy másik törzs tagjairól, akik rabszolgaként nem érdemeltek méltó temetést – osztja meg feltételezését a régész. – Az esetleges betegségekért felelős kórokozók DNS-anyaga is megőrződhet a csontokban. A gödörben talált összes egyénről készül majd humán DNS-elemzés. Választ kapunk arra, hogy az elhunytak rokoni viszonyban álltak-e egymással, milyen betegségeik voltak, valamint arra, hogy közöttük és a falu temetőjében nyugvók között milyen kapcsolat állt fenn – magyarázza Szeniczey Tamás antropológus.
A szükséges vizsgálatok elvégzése azonban a vártnál is nagyobb feladat elé állítja a szakembereket. Ugyanis ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ kapjanak, össze kell párosítani a csontokat, pontosan meghatározni a tömegsírban eltemetett egyének számát.
– Ez lesz a következő egy-két év feladata, hogy megfejtsük a tömegsír rejtélyét, és megpróbáljunk magyarázatot találni arra, hogy ezek az emberek milyen körülmények között kerültek ebbe a gödörbe, miért nem a közösség temetőjében kaptak helyet teljes végtisztesség mellett – összegez Dani János, a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese.
Amerikai magyar közösségek vezetői, szervezői, képviselői mesélnek életükről, munkájukról.
Legyintenek a képzelt erkölcsi felsőbbrendűségre, a woke-dogmákra.
A magyar gyógyvizek világhíre nem csak mítosz, Budapestet és a vidéki településeket évről évre növekvő számban látogatják.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta minde hétre jut egy kémbotrány.
Ukrajna halálos fegyvert vetett be, kitörhet a világháború
Bejelentést tettek a NATO határán lévő gyilkos atomfegyverekről
Gyereknevelés mellett főállás? Majoros Hajni kitálalt, miért nem ment vissza dolgozni
Kiderült, ki írta az elhíresült adatvédelmi nyilatkozatot
Házasság első látásra: Petra és András újra együtt!
Tüttő Kata szerint Víg Mór pénzt vehetett fel a Lánchíd felújítására szánt összegből + videó
Putyin rettegett szövetségese megdöbbentő üzenetet küldött
Xavi meggondolta magát, újabb elképesztő fordulat
Szevikjan a Fradi új csillaga és megmentője
Ő is lehetne Marco Rossi kezdő csatára az Eb-n, de egy éve csapata sincs
Ronnie O’Sullivan kínos helyzetbe hozta az ellenfelét a sznúker-vb-n
Váratlan helyen csapott össze az amerikai csúcsfegyver az orosz védelemmel
Amerikai magyar közösségek vezetői, szervezői, képviselői mesélnek életükről, munkájukról.
Legyintenek a képzelt erkölcsi felsőbbrendűségre, a woke-dogmákra.
A magyar gyógyvizek világhíre nem csak mítosz, Budapestet és a vidéki településeket évről évre növekvő számban látogatják.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta minde hétre jut egy kémbotrány.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Amerikai magyar közösségek vezetői, szervezői, képviselői mesélnek életükről, munkájukról.
Legyintenek a képzelt erkölcsi felsőbbrendűségre, a woke-dogmákra.
A magyar gyógyvizek világhíre nem csak mítosz, Budapestet és a vidéki településeket évről évre növekvő számban látogatják.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta minde hétre jut egy kémbotrány.
Nyári Bernadett a hatvanéves magnókazettáról, a Grammy-díj hiányáról és Amerika kedvenc üzenetéről.
Senki sem marad szárazon a szongkran akár kéthetes ünneplése alatt.
Romantikus drámákban, a modern pszichológiában, de még a számítógépben is ott van a szelleme.
A Liverpool újabb pocsék éjszakán van túl áprilisban, szerdán az Evertontól kapott ki.
A cég „amelyik ott sem volt”, 2023-ban nem csak a forgalmát növelte, de a nyereségét is meg tudta duplázni 2022-höz képest.
Április első felében a Fidesz a legerősebb párt Magyarországon – derült ki a Závecz Research legfrissebb felméréséből.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
