Gyűrű sárkánnyal

Tavaly március óta dolgoztak a régészek Esztergomban, hogy a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium udvarának keleti részén közelebb jussanak a város történetének megértéséhez. Bár az előzetes vizsgálatok nem sok eredményt jósoltak, az ásatások mégis nem remélt tudományos hasznot hoztak.

Fáy Zoltán
2021. 01. 31. 14:45
null
Az ásatás helyszíne az esztergomi ferences gimnázium udvarán madártávlatból. Több mint hétszáz éves falak és középkori útszakaszok is előkerültek Forrás: Látos Tamás
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Esztergomban semmiféle meglepetést nem kelt, ha néhány ásónyomás után történelmi emlék kerül a felszínre. Még csak különösebb mélységig sem kell leásni, elég kábelfektetés vagy csatornacsere ahhoz, hogy emberi csontok vagy hódoltság kori fegyverek, vértek, régi pénzek kerüljenek elő a föld alól.

A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium udvarának régészeti kutatása sokak számára azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a föld alatt megbúvó maradványok értelmezésével közelebb kerülünk a titkaihoz a középkori ferences kolostornak, amely mellett az a Szűz Mária-templom állt, ahol 1270-ben örök nyugalomra helyezték IV. Béla királyt. Hosszú időn keresztül a belvárosi plébániatemplom melletti kerítésfalon hirdette egy felirat, hogy annak helyén lehetett a hajdani mauzóleum. A szakemberek ma már másként gondolják.

Ha a vörös márvány királysír újabb darabjai nem kerültek is elő, a 2020 márciusában kezdődött ásatás enélkül is szenzációs leleteket tárt napvilágra, amelyek segítségével értékes topográfiai megállapításokat sikerült tenni a középkori királyi városról. Az ásatás a közelmúltban befejeződött, de pontos döntés még nem született arról, hogy mi lesz a több mint hétszáz éves falmaradványok és a kövezett út sorsa.

A rendszerváltás előtt is az egyházi iskolához tartozó, háromméteres fallal védett kertes, ligetes területet hivatalosan Gagarin parknak hívták. A középiskolát ugyanis arra kötelezték, hogy nevezzen el valamit az első űrhajósról. Provokáció volt ez, hiszen a szovjet kozmonauta Magyarországot is végigturnézta azzal a bölcsességével, hogy bár járt az űrben, nem találkozott Istennel. A régi esztergomi térképeken így az iskola belterülete Gagarin parkként azonosítható, de a szerzetesek és a diákok Marci-parknak nevezték, azon egyszerű okból, hogy a fákat, bokrokat, virágokat Nyikon Márton atya gondozta nagy odaadással…

Az ásatás helyszíne az esztergomi ferences gimnázium udvarán madártávlatból. Több mint hétszáz éves falak és középkori útszakaszok is előkerültek
Fotó: Látos Tamás

Aki a szigorú járványügyi intézkedések mellett mostanában bebocsátást nyer a gimnázium udvarára, hatvanszor negyvenméteres, két-két és fél méter mély ásatási gödröt lát. A januári hó alatt jól kivehetők több épület falai és egy részben feltárt kövezett út maradványa.

Kocsis Anita régész, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója tavaly december 23-án fejezte be a feltárást; pillanatnyilag a beruházótól függ, elfedik-e a maradványokat, vagy valamelyik részét láthatóvá teszik. Ebben az esetben, ha szabadon maradnának, konzerválni is kell a kőfalakat, hogy az időjárás ne tegyen kárt bennük, és statikailag is megfelelő legyen a helyzetük.

Az ásatás rendkívül érdekes lehet a rend korai története szempontjából. Az előzetes geofizikai mérések nem sok eredménnyel kecsegtettek, a talaj ugyanis nagyon bolygatott, ezért a földradar felvételein semmi sem látszott. Mégis olyan korról kaphatunk adatokat, tudjuk meg Varga Kapisztrán történésztől, az esztergomi ferences kolostor házfőnökétől, amelyről kevés írott forrás tudósít.

– Ez az épület talán ispotály volt – mutatja a csaknem félméteres falmaradványokat Kapisztrán atya. Az ispotályban valószínűleg nemcsak beteg és öreg embereket ápoltak, hanem szállást nyújtottak a zarándokok számára is. A területen több jó állapotban megmaradt középkori fém zarándokjelvény is előkerült, amelyeknek azonosítása nem okozott különösebb problémát.

Kocsis Anita elmondja, hogy két középkori és két kora újkori jelvényből, zarándokéremből arra lehet következtetni, hogy a spanyolföldi Compostelába, Szent Jakab relikviáihoz, az itáliai Bariba, Szent Miklós sírjához, a kölni dómban található napkeleti bölcsek ereklyéihez, illetve valószínűleg a mariazelli kegyszoborhoz induló emberek jártak erre. Tehát nem a királyi város volt az úti cél, itt csak megszálltak, bizonyára hazatérőben. A restaurált zarándokjelvényeket és a területről előkerült középkori szenteltvíztartó-töredéket a Balassa Bálint Múzeum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeummal közös A középkor szentsége című kiállításán a nagyközönségnek is bemutatta, azonban a járványügyi korlátozások miatt ez a tárlat egyelőre nem látogatható.

Varga Kapisztrán szerint ha a III. Béla korabeli pénzek alapján határozzuk meg az épületmaradvány korát, és ha a ferencesek is itt, az ­ispotályban telepedtek meg a városban először – ahogy ebben a korban más esetben is történt –, akkor lehetséges, hogy Magyarország legrégebbi, még a rendalapító Assisi Szent Ferenc életében létrehozott ferences kolostora valahol a mostani rendház közelében volt.

Értékes lelet a XIV. századból. Ispotály és zarándokszállás
Fotó: MNM Balassi Bálint Múzeuma

Persze egyelőre sok a bizonytalanság, a hosszú feldolgozómunka épp csak elkezdődött. Kocsis Anita úgy véli, hogy a most előkerült tárgyak és épületmaradványok értelmezéséhez összhangot kell teremteni eddigi ismereteinkkel, a régebbi hagyományokkal és tudással. Ez sok esetben nehéz. Az udvaron kiásott nagyobb méretű épületnek például semmilyen padlószintje nincs, amelyből a ház funkciójára következtetni lehetne.

Az épület közepén húzott kutatóárokból még fél méterrel lejjebb is csak XIX. századi feltöltési törmelék került elő. Ebből viszont arra tud következtetni az ásatásvezető, hogy a középkori falak egyszer már napvilágra kerültek százötven-kétszáz éve, ám nagyobb tereprendezés során visszatemettek mindent. Később a feltárás keleti részén, a mai Kossuth Lajos utca felé eső területen a múlt század elején boltokat, hentesüzletet alakítottak ki. Ezekről az építményekről már fényképfelvételek, képeslapok is vannak.

Az ásatási terület egyik nagy felfedezése a középkori út volt. Ennek kormeghatározását a közelében megtalált pénzek tették lehetővé, így derült ki, hogy III. Béla korában már használták. Mint Kocsis Anita tájékoztat, a Szent Lőrinc kapunál, a Kossuth Lajos utca és a Lőrinc utca találkozásánál, a mai Rákóczi téren feltárt út ugyanolyan kővel volt kirakva, mint az, amelyet a gimnázium udvarán találtak.

Esztergom királyi székhely, amely a Szentföldre igyekvő keresztes csapatokat is fogadta. A városnak szüksége volt olyan reprezentatív utakra, amelyeken az ide érkező uralkodók és más fontos emberek közlekedhettek. Egyelőre az út teljes mérete nem ismert, a gimnázium udvarán csak egyik részlete került napvilágra. Ha a mostani Kossuth Lajos utca nyomvonalán valamilyen építési munka kezdődik, kiderülhet, milyen széles úton közlekedtek a királyi városban.

A közelben, a Kossuth Lajos utcán épült irodaház mélygarázsának kiásása előtt a régészek kelta kori leletekig is eljutottak. A gimnázium udvarán a legkorábbi rétegben, a próbaásatás során római kori hulladékgödröt találtak, ahonnan terra sigillaták – római „luxuskerámiák”, fibulák, gyűrűk, üvegtöredékek kerültek elő.

Mivel ez a terület több mint ezer éven keresztül lakott volt, ezért temetkezésre nem használták. A legérdekesebb lelet talán egy sárkányos gyűrű, alighanem a XIV. századból. De más gyűrűk, különböző korszakokból származó pénzérmék is előkerültek.

Az ásatási terület déli részén kora Árpád-kori kemencékre bukkantak a kutatók. A megtalált török kori kerámiatöredékekből arra lehet következtetni, hogy a középkori épületek a hódoltság alatt még álltak, és használták is őket. A város barokk kori újrarendezésekor valószínűleg legyalulták a középkori maradványokat, ezért a föld alól most előkerült falak közel azonos magasságúak.

Egyelőre a feltárt maradványok végleges sorsa nem biztos, hiszen a gimnázium udvarának több mint felén vannak az előkerült épületek.

A házfőnök, Varga Kapisztrán azonban szeretné, ha a hajdani Marci-park területén a fontosabb részek bemutathatók maradnának.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.