Késhegynyi gazdagság

Dél-Afrikában vagy harminc éve megszűnt a fajgyűlölő rendszer, fokozatosan a feketék vették a kezükbe az ország irányítását. Az egykor virágzó állam immár régóta gazdasági válságban van, és a koronavírus-járvány még rátett egy lapáttal. Ráadásul a legfőbb politikai erő, az Afrikai Nemzeti Kongresszus, az ANC is a szétesés szélén áll. Az idei esztendő mindenféle veszély éve.

Pósa Tibor
2021. 07. 05. 16:47
Illegal diamond miners known locally as "zama-zamas" are seen from the air as they work in Kimberley
Illegal diamond miners known locally as "zama-zamas" are seen from the air as they work in Kimberley, South Africa, October 22, 2019. Picture taken October 22, 2019. REUTERS/Sumaya Hisham - RC2V8D97Z828 Fotó: Sumaya Hisham
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hetekkel ezelőtt váratlanul felpezsdült az élet a dél-afrikai Kwa­Hlath falu környékén. Emberek sokasága tartott a zulu településre, hogy ők is megleljék a szerencséjüket. Vagy háromezer „gyémántbányász” árasztotta el a települést övező réteket. A napokban egy pásztor hatalmas „gyémántot” talált a földeken, a követ ekkor még nem vizsgálták be, a mendemonda viszont villámgyorsan elterjedt a lakosság körében.

Az önjelölt bányászok az ország minden szegletéből áramlottak a faluba, ki ásóval, lapáttal a kezében érkezett, de volt, aki csak a megmaradt étkészlet darabjaival kezdett munkába.

A The Telegraph helyi napilap helyretette a kincsvadászokon gúnyolódókat. 1905-ben Pretoria környékén akadtak a világ legnagyobb gyémántjára, mégpedig Sir Thomas Cullinan – akiről el is nevezték a 3106 karátos drágakövet – bányája környékén. Pár méteres mélységben és csupán egy zsebkéssel kutatva bukkantak a hihetetlenül értékes ásványra. Később szétvágták, néhány csiszolt darabja jelenleg is a brit uralkodó koronáját ékesíti. De vajon mekkora esélye volt a zulu faluba tóduló embereknek, hogy a sorsukat megfordító kincsre találjanak? A múlt héten kiderült: semmi. A gyémántlázat kiváltó kőről megállapították, hogy csupán kvarckristály. A szomorú kincsvadászok így szétszéledtek, újabb sanyarú évek várnak rájuk.

A dél-afrikai gazdaság egyik rákfenéje a munkanélküliség.

A koronavírus-járvány által megtépázott lakosság 32 százaléka munkanélküli, azaz minden harmadiknak nincs állása. De még ennél is katasztrofálisabb mutatókat mértek a fiatalok közt, akik „szabadnak születtek”, ugyanis ők a fajgyűlölő rezsim megszűnte után jöttek világra. A huszonöt év alattiak közt 74,7 százalékra rúg a munkanélküliség, négy fiatalból egy talál állást. És ekkor jön a leküzdhetetlen kényszer, hogy valahogyan pénzhez kell jutni, ha az ember enni akar.

A földrész legiparosodottabb állama a tavalyi mélypont után az idén az első negyedévben már életjeleket mutatott, a nemzeti jövedelem 1,1 százalékkal emelkedett.

Dél-Afrikát érintette az afrikai országok közül a legsúlyosabban a koronavírus-járvány második hulláma, több mint hatvanezren vesztették életüket, amely lakosságarányosan a legnagyobb szám a kontinensen. Hogy a járvány nem szedett még több áldozatot, az idejében bevezetett, a világ egyik legszigorúbb kijárási tilalmának köszönhető. Hónapokra az egész ország bezárt, senkinek se engedélyezték a távozást vagy a beutazást. Ám a következetes intézkedések után a kormánynak el kellett ismernie, hogy a szegénység és az egyenlőtlenség tovább nőtt a dél-afrikai társadalomban.

Illegális gyémántbányászok Kimberley-ben. Óriási a munkanélküliség, minden harmadik embernek nincs állása Fotó: Reuters

Közben a hatalmon lévő pártban, az ANC-ben belső leszámolás zajlik, de olyan mértékű, hogy a megfigyelők szerint a politikai tömörülés közel van a szétrobbanáshoz. A hatvanmilliós Dél-afrikai Köztársaság elnöke Cyril Ramapho­sa, aki az Afrikai Nemzeti Kongresszus párt első embere is. Elődje, Jacob Zuma ellen több bírósági eljárás is folyik korrupció, közbeszerzésekből kapott csúszópénz miatt. Van olyan bírósági ügye, amely húsz éve zajlik. E héten első alkalommal született ellene alkotmánybírósági ítélet az igaz­ságszolgáltatás megsértése miatt, ugyanis sorozatban nem jelent meg a tárgyalásán, ezért 15 havi börtönt kapott. Ám a 79 éves politikus még mindig jelentős befolyást gyakorol a pártügyekre, az egyik hozzá legközelebb álló régi harcostársa a párt főtitkára, Ace Magashule. Azaz csak volt, ugyanis példa nélküli módon májusban felfüggesztették a tömörülés vezetőségéből. Magashule ellen tavaly novemberben született meg a vád, amelyben korrupció, pénzmosás, hatalommal való visszaélés szerepel. Eddig az ANC-ben az volt a szokás, ha valakit az igazságszolgáltatás ilyen vádakkal illetett, akkor az érintettet nem háborgatták, hanem meghagyták párt- vagy kormánymegbízatásában.

Természetesen ha végleg elítélték, akkor meg kellett válnia beosztásától.

Cyril Ramaphosa 2018-ban azzal az ígérettel került hatalomra, hogy tűzzel-vassal kiirtja a korrupciót az országból, hiszen az előző elnök is ennek köszönhette bukását. Az államfő a jelek szerint nem egy kapkodós fajta, három év kellett neki, hogy fő ígéretének végrehajtásába belevágjon. De még dél-afrikai politikai elemzők is kérdőjelet tesznek a fenti megállapítás után. Valószínűleg ebben az esetben sem a megvesztegetési pénz zavarta, hanem az, hogy Zuma a főtitkáron keresztül továbbra is jelentős befolyást élvezett. Előbb a pártban meghozták azt a döntést, hogy akit bármilyen bűncselekmény kapcsán megvádolnak, az köteles megválni megbízatásától. Magashule ennek nem tett eleget, nem mondott le főtitkári posztjáról, és nem vált meg tartományvezetői rangjától sem, amelyet tíz év óta Free State-­ben gyakorol. A „Monsieur 10 százalék”-nak hívott vezető egyes vélemények szerint a Szabad Államot gengszterállammá alakította át. Ám időközben Magashule is felfüggesztette a pártelnököt, azaz Ramaphosát. A helyzet bizarr, de az világos, hogy Zuma és a hozzá közel állók nem adják könnyen a bőrüket. Nyilván jól tudják, ha kiszorulnak a hatalomból, akkor bírósági perek tucatjaival kell szembenézniük. Áll a bál a 109 éves ANC-ben, amely a szakadék szélén táncol.

A napokban a legfelsőbb bíróság jóváhagyta Magashule felfüggesztését párttisztségéből.

Ezzel úgy tűnik, hogy Ramaphosa kerekedik felül a hatalmi harcban. Ami annál is sürgetőbb, mert egy év múlva lesznek az elnökválasztások. „Új hajnal hasad” – ezt ígérte megválasztásakor, most már legalább az épphogy csak derengő nap sugaraira rá kellene mutatnia. Egyben kellene tartania pártját, meg kellene győznie a tömörülés többségét, hogy nem csak személyes leszámolás folyik. Ám mint szakértők figyelmeztetnek, a lakosság zöme közel harminc év múltán a rasszista rezsim leváltásakor tapasztalt lelkesedés helyett ma már ugyancsak kételkedik az akkor dicsőített hősökben. Belefásult a mindennapi életbe. Vezetőiknek pedig máson sem jár az eszük, mint hogy miként tömhetik degeszre zsebeiket. Derűlátó elemzők szerint fiatal demokráciák esetében ilyet mindenhol tapasztalhatunk. De ez már évtizedek óta így megy – mondhatják rá a nyomortelepeken élők, akik majd néhány üveggyöngyért eladják szavazatukat.

Ám vannak még örök optimisták, akik továbbra is bíznak a szerencséjükben: egyszer felvirrad majd a nap, amelyen az ő bicskájuk hegye találkozik a sorsfordító gyémánttal.

Kiemelt kép: Reuters

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.