Mars, Vénusz és üzletfeleik

2020. 06. 11. 14:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eric Lichtblau és James Risen, a The New York Times újságírói 2006-ban Pulitzer-díjat nyertek azzal az előző évben megjelent cikkükkel, amely leleplezte, hogy a Bush-kormány bírói felhatalmazás nélkül hallgat le amerikaiakat a terrorizmus elleni harc jegyében. Néhány év telt el 2001. szeptember 11-e, a New York-i ikertornyok lerombolása óta, amelynek következményei megváltoztatták Amerikát és a világot. Gondolhatnánk: van tehát egy liberális világlap, amely – ahogy nap mint nap hirdeti – kiáll a polgárok szabadságjogaiért a biztonságnak elsőbbséget szavazó kormánnyal szemben. Csakhogy a történetben van két csavar. Az egyik: a The New York Times – nem túl elvszerűen, engedve a Bush-adminisztrációnak – több mint egy évig nem hozza le a cikket. Csak akkor közli, amikor megneszeli, hogy a kormány bírói végzéssel akarja elejét venni a megjelentetésének.

A másik: 2007 elején az amerikai igazságügy-miniszter bejelenti, nem hosszabbítják meg a Csillagszél fedőnevű lehallgatási programot. Némi huzavona után a kormány belátja, nincsen az jogilag rendben.

Legyen szó – legalábbis a demokratikus világ keretein belül – politikai szereplőkről, lapszerkesztőségekről vagy egyénekről, mindannyiunkban egyidejűleg fogalmazódik meg a biztonságra és a szabadságra való igény. Ezért is találja könyvében Farrell és Newman leegyszerűsítőnek azt a Robert Kagan amerikai neo­konzervatív ideológus nevéhez fűződő metaforát, amely az Egyesült Államokat a háborúzó Mars, Európát pedig a lágy Vénusz leszármazottjaként szemlélteti. Nem mintha nem lett volna ez igaz még a 2000-es évek elején, amikor ismét csak szeptember 11-e folyományaként a németek és a franciák uralta Európa jó része nem állt be az Egyesült Államok és szövetségeseinek iraki háborúja mögé. Ugyanez a különbség mutatkozott meg a légi utasok adatai körüli jogi hercehurcában is az USA és az EU között. Ma más a helyzet. A könyvet még a koronavírus-járvány előtt kinyomtatták, de a kór idején is egyszerre vártuk kormányainktól a biztonságot, miközben sokan Amerikában és Európában is a szabadságjogaik korlátozása miatt tüntettek.

Farrell és Newman új kölcsönös függésekről is beszél. Az egyre inkább globális kereskedelem és kommunikáció világában Amerika és Európa viszonya már nem képezhető le Washington, illetve Brüsszel, Berlin, Párizs, London vagy akár Budapest kormányzati szándékaival. Az összeszűkült glóbuszon a gazdasági szereplők, köztük technológiai óriások és a nem kormányzati (civil) szereplők váltak a világpolitika és vele együtt a szabadság és a biztonság dinamikájának alakítóivá. Az amerikai elnök emlegeti ugyan, hogy nem lehetsz az első a világon, ha csak a második vagy az űrben, de asztronautáit már egy magáncég, a SpaceX repíti az űrbe, miközben Trump éppen egy mikroblog-szolgáltatóval hadakozik.

Mi, átlagemberek is így vagyunk ezzel akár Amerikában, akár Európában. A legtöbben egész nap a technológiai óriások szoftvereit, alkalmazásait, fejlesztéseit használjuk, ha dolgozunk, szórakozunk, kommunikálunk, banki átutalásokat hajtunk végre az interneten. Egyszerre várjuk a technológiától, hogy legyen biztonságos, és védje a szabadságunkat: letilthassuk a közösségi oldalon a gyűlölködve ellenünk fordulókat, és ne apasszák le illetéktelenek a bankszámlánkat, mert megkaparintották a jelszavunkat. De maga a szolgáltató – például a Face­book vagy a Twitter – se éljen vissza a személyes adatainkkal, és ne tiltsa le a mondanivalónkat csak azért, mert politikai­lag nincs ínyére. Olyan követelményeket támasztunk velük szemben, amelyeket az egyén és a társadalom régen csak az állammal szemben fogalmazott meg, hol­ott ezek óriáscégek, amelyeket nem szavazók mozgatnak az urnáknál, hanem felhasználók és részvényárak.

Ez a könyv elméleti munka. Azokat a pontokat köti össze elmélettel, amelyeket máskülönben jól ismerhetünk az újságok híradásaiból vagy akár a saját mindennapi életünkből.

(Henry Farrell–Abraham L. Newman: Magánszféra és hatalom – Transzatlanti küzdelem a szabadságért és a biztonságért. Pallasz Athéné Kiadó, Budapest, 2020, 300 oldal. Ára: 3499 forint)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.