Maszk a fátyol mögött

Sokak szerint a koronavírus tulajdonképpen elérte, amit a politikusok nem tudtak: egyenlőséget teremtett.

2020. 07. 13. 16:55
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koronavírusnak köszönhetően számos ország maszkviselési kötelezettséget jelentett be. Nyugat-euró­pai és észak-amerikai muszlim hölgyek erre felteszik a kérdést: mi különbség van a nikáb és a maszk között, hiszen mindkettő az arc szem alá eső részét takarja?

Tizenhatodik évadánál tart Amerika legrégebben futó kórházsorozata, A Grace klinika. Sebész szereplői a jelenetek nagy részé­ben teljes orvosi felszerelésben műtenek, így sebészmaszkot is hordanak. Mivel a dráma nemcsak a műtőasztalon, hanem a szereplők magánéletében is folyik, ezért a műtétek közben mélyenszántó, vicces vagy komoly megbeszéléseket folytatnak, amelyek során a színészek csak szemükkel fejezhetnek ki érzelmeket. A hasonló sorozatok évek óta hivatkozási alapot jelentenek a jogvédőknek és az ügyvédeknek, akik muszlim nők csoportjait képviselik az arc eltakarását célzó iszlám fejkendőket tiltó különböző államok bíróságai előtt. A tévesen burkatilalomnak hívott szabályozás legutóbb Hollandiában lépett életbe, de 2011 óta Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Franciaországban és Németország bizonyos tartományaiban is hoztak hasonló döntéseket. A szabályozás indoka az integráció szokott lenni, hogy a fejkendők és az egyéb vallási jelképek megakadályozzák az európai integrációt, a hivatalos helyeken hordott burka és a csador tiltása pedig annak köszönhető, hogy az európai terrorhullám alatt többször ezekben a bő szabású leplekben rejtettek el terroristák fegyvereket. A muszlim nők is elismerik, hogy a modern arcfelismerő technológiákat befolyásolja az arc eltakarása, mégis szabad vallásgyakorlásuk megsértéseként tekintenek a kendőhasználat tiltására.

Franciaországban Nicolas Sarkozy elnöksége idején került először szóba a probléma, 2004 óta tilos bármely vallási jelkép viselése az általános és középiskolákban. A francia szellem része, hogy az állam kizárólag szekulárisan közelít minden polgárához (ezért is tiltakozott Franciaország az ellen, hogy a keresztény gyökerekre is hivatkozzon az európai alkotmány), így a nagyobb méretű kereszt, a kipa és fejkendő is tilos. 2008-ban jelentette ki az ország legfontosabb diszkriminációellenes szervezete (HALDE), hogy a burka a „női alávetettség” szimbóluma. Korábban hasonlóan fogalmazott a neves haditudósító, Christina Lamb is, aki afganisztáni emlékeit írta meg A herati varrókörökben. Szerinte a burkát azért kényszerítették a tálibok a nőkre, mivel azok „nőellenes darabok”. Ezeken egy rácsos háló biztosítja a szemek előtt a kilátást, egyébként teljesen takarják a test minden részét. A szintén arcot takaró, de szemet szabadon hagyó nikáb az évek során szintén a muszlim nők elnyomásának jelképévé vált, köszönhetően többek között a divatdiktátor jordán királyné, Ranija kijelentésének, aki szerint semmi gond a hagyományos muszlim viselettel, ha azt a nő maga választja, mert úgy érzi, hitét így tudja a leginkább gyakorolni. A probléma azonban, hogy 14 éves korban, mikor a lányok elkezdenek hidzsábot (hajat és nyakat takaró kendő), sajlát (négyszögletű kendő, amelyet lazán terítenek a fejre és vállra), nikábot, csadort vagy burkát hordani, azt nem saját, hanem apjuk döntéséből teszik, később pedig esetleg a férjük miatt.

A kendők és leplek kapcsán néhány évente fellobbannak az indulatok, a legutóbb a teljes testet eltakaró fürdőruha tiltása vagy engedélyezése került szóba. Boris Johnson tavaly „postaládákhoz” és „bankrablókhoz” hasonlította a burkát viselő nőket, „nevetségesnek” nevezve azokat, akik önszántukból hordanák a ruhadarabot. Brit jogvédő szervezetek szerint 375 százalékkal nőtt a muszlim nők ellen elkövetett atrocitások száma a miniszterelnök beszédének következtében. Több szakértő arra jutott, hogy biztonsági szempontból ugyan érthető az államok hozzáállása, de a muszlim nők szempontjából kontraproduktív a tiltás, mivel sokkal több rasszista támadást kell elszenvedniük.

Szerényi Gábor rajza

A koronavírus terjedésével az Egészségügyi Világszervezet nyomatékosan kért mindenkit, aki köhögött, hogy viseljen arcát eltakaró maszkot vagy kendőt. Ennek következtében számos ország és nagyváros hozott döntést a tömegközlekedésben, üzletekben vagy hivatalokban való maszkviselésről. Azóta több muszlim nő nyilatkozott, hogy inkább hordanak maszkot, mint nikábot, mert így nem kell tartaniuk a negatív hozzáállástól, hiszen ugyanúgy tesznek, mint nyugati társaik: védik az egészségüket. A Twitteren ezért többen felteszik a kérdést, hogy mi különbség van a vallási és az egészségi okból való arctakarás között. A válasz általában az, hogy semmi, és a nyugati társadalom hipokrita, mikor tiltja a muszlim nők hagyományos viseletét. Mások felhívják a figyelmet, hogy féligazság összekeverni az egészségügyi maszkokat a nikábbal, mivel az előbbi speciális anyagból készül, és szűrőfunkcióval is rendelkezik. Igaz – teszik hozzá –, a nagy többség által hordott textilmaszkokra ez nem áll. Megint mások azt mondják, hogy a koronavírus tulajdonképpen elérte, amit a politikusok nem tudtak: egyenlőséget teremtett. Mivel a maszk mindenkin egyforma, nem látszik rajta, ki milyen okból viseli, csupán, hogy betartja az állami előírásokat.

Az angol, amerikai és francia sajtóban több muszlim nő is megszólal, hogy remélik, a vírus okozta maszkviselés megtanítja a politikusokat, nincs semmi veszélyes az arc eltakarásában, ugyanúgy lehet benne ügyeket intézni és beszélgetni. (Korábban egy tanárnőt azért bocsátottak el Nagy-Britanniában, mert csak nikábban akart tanítani, miközben az iskola szerint az akadályozta a gyerekekkel való kommunikációt.) A twitterezők azonban ezt kétlik, mivel a vírus lecsengésével egyre kevesebben viselnek maszkot, a kritikus tömeg elérése után pedig egyértelművé válik, hogy a maszkviselők indoka nagy valószínűséggel nem az egészségükért való aggodalom.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.