Mumus matek

Legendák szólnak arról, hogy a poroszos oktatási rendszer hogyan nyomorítja meg a gyerekeket.

Forrás: Pexels

Legendák szólnak arról, hogy a poroszos oktatási rendszer hogyan nyomorítja meg a gyerekeket. Felnőttek mesélnek rémálmaikról, hogy éjszakánként izzadva ébrednek fel, mikor a trigonometria réme kísérti őket. Soha ennyi tanulási zavarral küzdő iskolás nem volt Magyarországon. És a boltban naponta csapják be az embereket, akiknek az adóbevallás kitöltése is gondot okoz.

Pedig a matematika tanulható – állítja egy magyar fejlesztésű online programcsomag.

Változatosabb, színesebb magyarázatot kínál az órai munkánál, nem okoz benne problémát a visszakérdezés a gyerek számára, hiszen egy gép előtt nem kell szégyellnie magát, ha nem ért valamit, és a folyamatos, apróbb számonkérések biztosítják a szükséges motivációt. A cég Face­book-posztja alatt azonban sorjáznak a hozzászólások, amelyek szerint „soha nem volt szükségem a matekra” és az „megnyomorítja a gyereket”, hogy könyvelő létére az illető „csak a négy alapműveletet használja” vagy „nem tudok mértékegységek között átváltani, mégis megvagyok”.

Tekintsünk el attól, hogy tapsikoljunk valakinek, aki arra büszke, hogy nem tud valamit, vagy hogy a könyvelésen kívül van még néhány szakma, amely a számtanon túl a magasabb matematikához is kötődik. Kérdezzük meg inkább: mi okozza a matematika iránti közutálatot? Oda kell rá figyelni. Memorizálni kell számos szabályt. És könnyű hibázni.

Csupa olyan dolog, amely a XXI. századi gyerekeknek (és szüleiknek) vörös posztó. Kristy Goodwin, a Macquarie Egyetem kutatója bizonyította, hogy az internet egyfajta külső meghajtóként szolgál a gyerek fejében bármilyen információ megtalálásához, ezért nem is vesződik azzal, hogy megpróbáljon bármit megjegyezni. Márpedig a memória edzés nélkül nem működik. Iskolai elemzők szerint a memoriterek számának folyamatos csökkenése összefügg a telefonszámok meg nem jegyzésével. Az internet és az okostelefonok által nyújtott információmennyiség egyre felületesebb és figyelmetlenebb gondolkodóvá változtatja az embert, amelyet bizonyít, hogy tíz év alatt tizenkét percről öt percre esett vissza a fókuszálóképesség időtartama.

A figyelem, a fókusz és a memória azonban mind szükséges a matematikai műveletek megoldásához. Erre a szülők jó része azt válaszolja, minek ezzel terhelni a gyereket, csak lelki sérülést okoz.

Néhányan azonban felteszik a kérdést, hogy miért zárja ki a térgeometria oktatása a sokak által követelt hétköznapi készségek átadását, például a vállalkozási ismeretekét. Mások arról beszélnek, hogy valóban kiderül legkésőbb az általános iskola felső tagozatának elején, hogy a gyerek mennyire tehetséges matematikából, de ha ennek alapján elkezdünk a tehetségtelenebbeknek kevesebbet tanítani, akkor nem veszünk-e el tőlük létfontosságú alapokat a későbbi pályaválasztáshoz?

Tanítási szakértők felhívják a figyelmet, hogy a klasszikus poroszos rendszer reformálása nem szabad hogy egyenlő legyen a vívmányok elvetésével. Az egyik ilyen vívmány a tanulás és a tanár tisztelete volt, ami elveszett. Ma nem elég motivációnak a diák számára az, hogy ne maradjon buta, külön meg kell erről győzni, ami a kötelességek elvesztését jelenti. Ha pedig nincs kötelesség, csak a jogok, akkor igaza van az egyik hozzászólónak: miért állnánk meg a matematika anyagának csökkentésénél? Minek magyart tanulni?

„Egy verset sem kérdeztek tőlem, amikor boltban voltam. Helyesírás? Mindengi mekkértti igy iss amitt irrok. Töri minek? Az elmúlt héten nem kérdeztek tőlem egy Árpád-házi királyt sem. A hátrabukfencről nem is beszélve.”

Na meg amúgy is mindenre ott van a számítógép.