Nemzeti bajnokság

Csaknem egymilliárddal leszünk többen 2035-ben, mint a Föld jelenlegi, 7,6 milliárd fős lakossága. A földlakók zöme városokban, azok közelségében tömörül.

Metrószerelvény az indiai Mumbai külvárosában. Az első tízben Fotó: REUTERS/Francis Mascarenhas

Csaknem egymilliárddal leszünk többen 2035-ben, mint a Föld jelenlegi, 7,6 milliárd fős lakossága. A földlakók zöme városokban, azok közelségében tömörül. Az Oxford Economics kutatóintézet arról készített elemzést, hogy tizenhat év múlva melyek lesznek a legnagyobb városok, azok mekkora jövedelmet termelnek, és közülük melyek bírnak majd a legnagyobb „hatalommal”. Az oxfordi intézet tudományos eszközökkel folytatott kimutatása szerint a tíz legnagyobb település sorrendjében változásra számíthatunk.

Az indonéz főváros, Jakarta másfél évtized múlva az első helyre tör 38 millió lakosával, megelőzve az eddigi bajnokot, a 37 milliós Tokiót, amely csak 800 ezerrel tudja növelni lakosságát. Itt is érződik Japán legnagyobb problémája, az elöregedés. A legnépesebb városok rangsorának harmadik helyére a kínai Csungking jön majd fel 32,2 milliós lakosságszámmal, őt követi egymilliós lemaradással Banglades fővárosa, Dakka.

Az első tíz helyezett között, amelyek mindannyian 23 millió fősnél nagyobb népességet tudnak majd magukénak, hét ázsiai megapolisz

lesz – Jakarta, Tokió, Csungking, Dakka, Sanghaj, Karacsi, Mumbai –, két afrikai főváros, a demokratikus Kongóé, Kinshasa és Nigériáé, Lagos, egyetlen latin-amerikai fővárosként Mexikóváros tud helyezést elérni a legnagyobbak között. Ez is vitathatatlanul jelzi az ázsiai földrész feltörését, de minden kételyt elűz, ha mellé állítjuk azt az ugyancsak oxfordi előrejelzést, amely a 2019 és 2035 közötti időszakra készült azokról a városokról, ahol a leggyorsabban, legdinamikusabban nő a nemzeti, azaz a városi össztermék szintje.

A tízes listán a legjobban fejlődő városok mind – nem kínaiak, hanem – indiaiak. Mintha valami nemzeti bajnokság állását tanulmányoznánk. A rangsor élén Szúrat áll, az északnyugati Gudzsarát állam fővárosa, amely pár éve vált a gyémántcsiszolás világközpontjává. A település, amely ugyancsak híres informatikai és technológiai iparáról, az elkövetkező tizenhat esztendőben évente 9,2 százalékkal termel többet, amely a mai előállítás 150 százaléka. Agráról azt tudjuk, hogy itt található a világ egyik csodája, a Tádzs Mahal palota. A szakértők 2035-ig tartó fejlődését úgy ítélik meg, hogy évente legalább 8,6 százalékos lesz, amivel a világranglista második helyén áll. Az indiai „Szilícium-völgy” fővárosa, Bengaluru zárja a dobogós helyezéseket, egytizeddel lemaradva Agrától.

Metrószerelvény az indiai Mumbai külvárosában. Az első tízben
Fotó: REUTERS/Francis Mascarenhas

Az ilyen kiemelkedő gazdasági teljesítmények között mindenhol jelen van az informatikai ágazat, amely a kutatások szerint egyre növekvő mértékben Nyugatról Keletre helyezi át súlypontját. Ezt bizonyítandó a brit intézet összeadta az összes ázsiai város ilyen jellegű termelését, amelyből azt a következtetést vonta le: ez tíz év távlatában meg fogja haladni az ugyancsak együttesen mért amerikai és európai informatikai ipart. A jövő kulcskérdése ez.

De van egy lista, amelyen a nyugatiak viszonylag jól szerepeltek, ez pedig a gazdasági erő rangsora. Igaz, a világ tíz legerősebb gazdasági potenciáljával rendelkező város között négy kínai van, mégpedig Sanghaj, Peking, Kanton és Sencsen. A kutatók szerint 2035-ben is megőrzi New York a vezető helyét éves 2500 milliárd dolláros össztermeléssel, ezt követi Tokió és Los Angeles, majd London. Figyelemre méltó eredmény lesz, ha a jóslatok szerint Sanghaj az 500 milliárd dolláros jelenlegi eredményéről 1300 milliárdra növeli éves teljesítményét, természetesen a mai dollárárakon. Párizs viszont egyre hátrébb szorul ebben a „versenyben”, 2035-re csupán a hetedik helyre futja a fény városának az elemzést készítők szerint.